Larina először érezte magát kicsit spiccesnek az este folyamán, amikor Szoboszlai a hálószobába érve fektette az ágyra. Talán emiatt is ment bele ebbe az egészbe. Ugyanakkor nagyon élvezte és izgatott volt, mi fog most következni.

Szoboszlai óvatosan mászott fölé, kezein megtámaszkodva és kezdett nagyon lassan, érzelmesen csókolózni a lánnyal. Már annyira várta, hogy megtörténjen a dolog és tovább menjenek, de ugyanakkor próbált türelmes maradni valamennyire.

A lány esetlenül simogatta a focista fedetlen izmos hátát és kemény vállait, ahogy fölé magasodott és egyre jobban érezte ölében azt a fura bizsergést és melegséget, amit eddig soha. Nem akart kétségbeesni, de legbelül nagyon is rémült volt és nem tudta, mire számítson. Tudta, hogy most már nem szabad elárulnia magát, mert abból csak félreértés és vita lenne, így hagyta, hogy Dominik kezei a póló alá csússzanak és melleire vándoroljon tenyere. Önkéntelen nyögés hagyta el ajkait, amit Szoboszlai egy elégedett mosollyal díjazott.

A középpályás nem akarta elhúzni a dolgot, de nem ismerte Larina testét, milyen hamar áll készen az ő legnemesebb testrészének befogadására, így folytatta a kis játékát. Óvatosan vetkőztette le Larinát, akit csak egy vékony bugyi takarta odalent, mellei pedig szép formásak, de nem túl nagyok, viszont igazán fogva tartották szemeit. Megőrült ezért a lányért.

-El sem tudod hinni, mióta vártam már erre. - enged el egy nyögést, amikor a lány nyakához hajolva mellei az ő mellkasának nyomódnak. Larina nem is tud válaszolni, annyira el van foglalva azzal, hogy felfogjon mindent, ami történik. Helyette inkább most ő kezdeményez csókot, ahogy közre fogja Dominik arcát és végre dús ajkaihoz érhet sajátjával. Várt rá. Azt mondta várt rá. Ő pedig valahol számított rá.

Mellkasa szaporán jár, miközben a focista mellkasát hinti be apró, nedves csókokkal, majd lentebb haladva egészen bugyijának pántjához ér, és őt ismét kirázza a hideg érintésétől. Nem tudta leplezni, milyen hatással is van rá a fiú, aki lassú mozdulatokkal szabadul meg a zavaró fehérneműtől, Larina pedig szorosan behunyja szemeit, mert most újra szembekerül nőiessége Dominikkal. A fiúnak azonban nagyon is tetszik, amit lát, hiszen Larina nemrégiben újra kérte Esztella segítségét gyantázás ügyben és milyen jól tette, hiszen nincs így semmi miatt szégyenkeznie. A tudat viszont, hogy teljesen meztelenül fekszik valaki előtt, nagyon megijeszti és szokatlan a számára.

-Látom királynő, folyamatos készültségben vagy. - vigyorodik el Dominik, Larina pedig rögtön zavarba jön emiatt és amiatt főleg, hogy ajkait benedvesítve ad puszikat nőiességére.

-Na és mi a helyzet veled? - szedi össze magát végül Larina és meglepődik, milyen gyenge a hangja, ahogy mindezt kimondja. Dominik felhúzva szemöldökeit pillant fel rá, majd elmosolyodik és vállat von.

-Ha olyan kíváncsi vagy, meg is nézheted. - mondja neki nevetve, Larina pedig maga sem tudja miért, talán azért mert még mindig kínosnak találja, hogy egy fiú kinyalja, felül és majdnem egymagasságba kerül Szoboszlaival, akinek csípőjén pihenő törölközőjéért nyúl és bontja szét, majd egy mozdulattal dobja el. Olyan magabiztosnak és szexinek érezte ezt a jelenetet, hogy elégedett mosolyt küldött a fiúnak, aki csillogó szemekkel figyelte őt és várta, mit fog mondani.

Larina lassan vezette tekintetét merevedő férfiasságára és hirtelen gombóc szökött a torkába, ahogy meglátta méreteit. Ugyanakkor örült, hogy a fiú is szép, gyantázott volt, nem pedig valami szőrös bokorból kellett kihalászni büszkeségét.

-Nyugodtan megfoghatod. - szalad ki Dominik száján, amikor kezdi kicsit furcsállni, hogy a lány nem hajol hozzá és kényezteti mondjuk ajkaival. Larina nagyot nyelve emeli kezeit a focista csípőjére és simogatja finoman, majd erőt véve magán vékony ujjait szokatlanul meleg testrészére fonja, aminek hatására, Szoboszlai hasizmai megfeszülnek és egy szaggatott sóhaj csúszik ki ajkai közül.

Dominik a felhők felett érezte magát, ahogy Larina kezei munkálkodtak rajta és olyan jól csinálta, hogy majd' megőrült. Éppen ezért, amikor Larina a farkánál fogva húzta vissza az ágyra érezte, hogy ez így nagyon nem lesz jó.

-Ne csináld ezt tovább, vagy tíz másodperc alatt el fogok menni. - nyögi elválva a lány ajkaitól, amiket eddig heves csókokkal ostromolt. Larina zavartan bólint, ugyanakkor örül, hogy nem kell ezt tovább csinálnia, mert már ötlete sem volt valami újat villantani, amit esetleg a focista még nem csinált. Miért is agyal ilyesmin?

Larina levegő után kapkodva nézte végig, ahogy a focista elhúzódva tőle hajol az éjjeliszekrényhez és bont ki egy óvszert, amit óvatosan magára görget. Nem akarta, de nem tudta elvenni szemeit erről a mozdulatáról és hihetetlen volt, hogy ez nem csak a  gondolataiban és könyvében történik meg vele. Amikor a fiú újra fölé magasodott, csak ekkor döbbent rá, hogy innen valószínűleg nincs visszaút. Ez nem ő. Ő ilyet még sosem csinált és a szülei most biztosan nagyon mérgesek lennének rá, mert bizonyára nem így képzelték el, hogy lányuk elveszti a szüzességét.

-Ne haragudj, nekem nincs semmi bajom és nem gondolnám, hogy neked lenne csak ez ilyen megszokás. Gondoltam így elsőre biztonságosabb, hogy nem kell aggódni semmi miatt... - világosodik meg Dominik, hiszen Larina még mindig férfiasságát bámulta, amit ő egyik kezével ingerelt tovább és azt gondolta, talán nem így szerette volna.

-Nagyon figyelmes vagy. - erőltet magára egy mosolyt és hagyja, hogy Dominik megcsókolja, ezzel egyetemben lábai közé simítva egyszerre két ujja is belé csússzon, amikkel gyengéden masszírozni kezdi, ő pedig elhaló nyögésekkel adja tudomására, milyen piszok jól csinálja ezt.

Percekkel később, mindketten eléggé kimelegedve érezték magukat és valószínűleg késznek arra, hogy testük egymásba fonódjon, Dominik szétnyitva a lány hosszú lábait helyezkedik el öléhez és éppen azon van, hogy jó helyre irányítsa magát, Larinát azonban elkapja a pánik.

-Dominik. - szólítja nevén sietősen és riadt tekintettel, amivel el is nyeri a focista pillantását, aki megáll mozdulatával. Várja, mit szeretne neki mondani. Nem érti mi a baj, eddig olyan simán alakult minden. Larina küzdve a benne tomboló érzelmekkel hunyja be szemeit ismét és gondolja át gyorsan a dolgokat. Mégsincs elég bátorsága ahhoz, hogy elmondja, ő még soha az életben nem csinált ilyesmit. Ez az első, hogy lefeküdjön valakivel és nagyon fél. Ugyanakkor az alkohol hatása még kicsit él benne, így összeszedve magát néz egyenesen a barna szempárba. - Nagyon rég voltam együtt valakivel.. én...

-Óvatos leszek rendben? - nyugtatja meg egy hatalmas mosollyal Dominik és megnyugszik, hogy nincs semmi baj. Legalábbis így érezte.

Larina erőtlenül bólint és tényleg pánikba esik. Hirtelen minden rossz átfut az agyában. Mi van, ha fájni fog? Mi van, ha valami balul sül el és teherbe esik? Amilyen szerencsétlen, tutira ez lesz. Akkor aztán hogy magyarázza ki ezt a szüleinek? Dominik mit fog egyáltalán szólni? Mi van, ha egyáltalán nem lesz jó ez?

Dominik látva a lányon a nyugtalanságot, kedvesen elmosolyodik, majd ajkaira hajol és finom csókkal ajándékozza meg. Igazából érthető is nyugtalansága, de biztosítani szeretné, hogy semmi fájdalmat nem áll szándékában okozni neki.

Végül óvatosan irányítja kezével magát Larinába, akinek izmai folyamatosan megfeszülnek, amint szokatlan dolgot érez odalent. Bár a nőgyógyász sokkal kellemetlenebb volt. Jajj, miért jutnak most ilyenek eszébe?! Szaggatottan fújja ki benntartott levegőjét, mikor a focista végre teljesen belécsúszik, mindennemű fennakadás nélkül.

A focista egy jóleső nyögést enged el, hiszen már teljesen ki volt készülve és mindez most nagyon jól esett végre neki. Olyan furcsa és új volt ez az egész. Nem gondolta volna, hogy valaki könyvet fog róla írni, neki pedig ez bejön majd és lefekszik ezzel a lánnyal. Talán sosem várt ennyit lányra. Minden vágya az volt, hogy ilyesmit műveljenek egymással. Most pedig itt fekszik az ágyában elnyílt ajkakkal, apró vékony kezei felsőtestét simogatják és érzi, ahogy megremeg odalent. Tulajdonképpen, ha nem mondja, hogy régen volt együtt így bárkivel is, azt hinné szűz. Elég szűkös volt számára odalent a hely, éppen ezért várt egy kicsit, hogy némiképp megszokja őt a lány.

Larina pár pillanat múlva érezte, ahogy Dominik megcsókolja, majd fölé hajolva kicsit bentebb nyomul és az ágyra könyökölve simítja el arcából rakoncátlan hajtincseit és éri el, hogy ránézzen.

-Annyira szép vagy. - mondja neki alig hallhatóan a fiú, neki pedig ettől hatalmasat dobban a szíve. Még azt is elfelejti végiggondolni, hogy igazából fáj-e neki a dolog vagy sem.

Dominik nagyon finoman mozgatja csípőjét és nyomul előre Larinában, amennyire csak lehet. Irtó jó ez az egész, úgy érzi képes lenne most azonnal elmenni. Éppen ezért kicsit megáll és figyelmét az őt ölelő lány nyakának és melleinek szenteli. Azt akarja, hogy sokkal jobb élményben legyen része, mint ahogy azt a könyvében írja meg.

Larina fejben próbál kicsit rendet tenni, hogy élvezze most a helyzetet és ne legyen úgy befeszülve. Percek múlva képes kicsit jobban szétnyitni lábait, így a focistát teljesen közel engedve magához odalent, ami iszonyatosan jól esik. Annyira új neki ez, de különösen az, hogy minden szívdobbanását érzi a focistának és mindkettőjük teste rettentően fel van hevülve. Az ő arca kezd lángolni és Szoboszlai homlokán is apró izzadságcseppek jelennek meg, ahogy egyre jobban belelendül a dolgokba. Arra azonban ügyelt, hogy ne okozzon semmi rosszat Larinának. A lány olykor-olykor úgy is érezte, mintha képes lenne elmenni, ez azonban nem történik meg, viszont hihetetlenül jó érzés, amit művelnek.

A magyar középpályás kicsit megrémül, hiszen már jó ideje szexelnek és mindez olyan érzés, mintha szeretkeznének. Nem így képzelte el, de igazából nincs ezzel problémája, főleg amikor Larina apró kezei gerince vonalán haladnak felfelé és ujjai finoman kúsznak sötét, most már kócos tincsei közé, amitől jólesően megborzong. Kedves mosollyal az ajkán csókolja szájon a lányt, s ezzel egyidőben megérzi, hogy már nagyon közel van a gyönyör érzéséhez. Larina is a felhők felett érzi magát, amint Dominik kicsit gyorsít mozgásán, ám  mindez még mindig nagyon jól esik neki és azt sem tudja mit csináljon.

Végül Dominik testén apró remegések futnak végig, majd ténylegesen elmegy egy hangos nyögés kíséretében és kissé kifulladva nehezedik Larinára, aki levegőért kapkodva szorítja magához a fiút. Nagyon új volt neki így látni, érezni és hallani a fiút.  Csók helyett csupán ízlelgetni tudják egymást és csak arra futja, hogy összeérjenek kissé megduzzadt ajkaik.

Kell néhány perc, hogy Szoboszlai teste megnyugodjon, többek között lüktető végtagja, ami még mindig Larinában pihen. A lány esetlenül néz a barna szempárba, amik az ő arcát kémlelik és csak remélni tudja, hogy nem vette észre Dominik, hogy ő nem ment el.

-Baszdki, ez... - lihegi még mindig a focista a szavakat percekkel az orgazmusa után is. - Ez sokkal jobb volt attól, mintha csak olvastam volna. - állapítja meg, Larina pedig örül, mert az arca őszinteséget tükröz. Belepirul, mikor Dominik mosolyogva néz szemeibe és felfogja mondandóját.

Dominik óvatosan húzza ki magát Larinából, aki furcsán érzi emiatt is magát odalent. Amikor azt hinné ennyi volt az egész, megérzi a focista meleg ujjait nőiességén, amit finoman simogatni kezd. Valószínűleg észrevette, hogy nem ment el. Basszus. Most tutira rá fog kérdezni, mi a gond... Ez azonban nem történik meg, helyette egyszerre két ujja is belécsúszik és mindez már igen kellemetlenül furcsa. Férfiassága után. Érzi, hogy a focista szeretné őt teljes örömben részesíteni, de neki már nincs meg az az érzés, ami miatt ez jó lenne, így finoman fonja vékony ujjait csuklója köré.

-Figyelj... - találja meg végül a hangját Larina. - Nekem most ki kell mennem a mosdóba. - közli csendesen, Dominik pedig engedelmesen, ugyanakkor kissé megilletődve engedi, hogy kimásszon az ágyból és a pólóját, valamint bugyiját magához véve hagyja el a szobát a lány.

Larina térdei remegnek és kész összeesni, ezért a mosdó szélén támaszkodik meg és vesz mély lélegzeteket.

Lefeküdt Dominikkal.

Csak ez jár a fejében és az elmúlt percek történései. Mindez nagyon jó is lehetett volna, ha tapasztalt és bátor lenne. Nem tér magához, így hideg vízzel frissíti fel arcát, majd megnézi magát odalent. Rettegett, mi fogja fogadni, hiszen annyi rémisztő butaságot olvasott az internetes női magazinok soraiban, hogy félt, az ő bugyija is véres lesz az első alkalom után. De legalább védekeztek és fogamzásgátlót is szed, szóval olyan téren nem nagy a valószínűség, hogy baj történne. Megnyugszik, amint megtörli magát és tapasztalja, hogy vérfoltnak nyoma sincs.

Vissza kellene mennie Dominikhoz. - fogalmazódik meg benne, miután eleget ült a fürdőszoba kis puffján. Hosszú, vékony lábai visszaviszik a hálóba, ahol Dominik tanácstalanul ül az ágy szélén, már alsónadrágot viselve. Larina érkezésére felkapja fejét és egy bátortalan mosolyt küld felé.

-Minden rendben? - kérdezi meg, ami leginkább foglalkoztatja a viselkedése miatt.

-Persze. - bólogat a lány, szemeit lesütve és az ágyra ülve rendezgeti a takarót.

Dominik felé fordulva fogja meg kezeit és nyeri el ezzel pillantását. Nagyot nyel, hiszen tudja jól, a fiú valószínűleg vár valamilyen épkézláb magyarázatra.

-Nem volt jó? - kérdezi óvatosan, tekintete aggodalmat tükröz.

-De de nagyon jó volt. - hárítja azonnal a lány a feltételezést. - Csak ennyi kihagyás után kicsit kellemetlen. - teszi hozzá nagyot füllentve. - Majd legközelebb jobb lesz.

Szoboszlai ettől megnyugszik, s szorosan magához ölelve a lányt éri el, hogy eldőljenek az ágyon. A takaróval mindkettőjüket betakarja, Larina pedig élvezi a focista testének melegét és azt, hogy derekát átölelve nyom puszit hajába.

-Azért kicsit bánt, hogy te nem mentél el, neked is jót akartam. - töri meg a csendet Dominik, ahogy jobban magához öleli a lányt, akinek megint gombóc keletkezik emiatt a torkában.

-Nézd...  azért annyira nem vagyok tapasztalt és igazából nem olyan egyszerű elmenni nekem.... meg nem is sikerült ezelőtt sem mindig. - magyarázza esetlenül.

-Akkor kinyaljalak? - kérdezi hirtelen, nevetését visszatartva a focista, Larina viszont a kérdés abszurditásán jóízűen elneveti magát és szembefordul a fiúval, akibe nagyon szerelmes. - Csak azért kérdezem, mert tudom, hogy úgy már megy. - teszi hozzá vigyorogva, Larina pedig csak megforgatja szemeit és bele is pirul, ahogy visszagondol arra az esetre.

-Én most csak aludni szeretnék. Totál lefárasztott a hülye kérdezz-felelek játékod. - helyezkedik el Larina szemeit behunyva, Dominik pedig széles mosollyal figyeli arcát.

-Nem úgy akartál fogalmazni, hogy én fárasztottalak le nemrég? - húzódik közelebb hozzá, ám Larina nem reagál, csak sóhajt egyet. Dominik erre aztán a lány derekán pihenő kezét lentebb vezeti, egészen fenekére, amibe jólesően belemarkol. Erre már Larina szemei kipattannak és farkasszemet néz a focistával.

-Egész éjjel ezt fogod csinálni? - kérdezi lemondóan a lány, de szája sarkában ott bujkál egy édes mosoly.

-Csak, ha nem figyelsz rám. - kacsint rá Szoboszlai, ez pedig annyira szexi, hogy egyszerűen teljesen odáig van Larina tőle. - De ha aludni szeretnél az is rendben van.

Dominik teljesen odáig volt, hogy végre szexelhetett ezzel a nővel és nagyon meglepődött, hogy ilyen jó volt mindez. Tisztában volt vele, hogy ez az első alkalmuk és nyilván ez is oka lehetett annak, hogy Larina nem ment el. Elégedett volt, hogy sikerült ez az egész, meghódította a lányt, ugyanakkor nem volt tisztában az érzéseivel, nem tudta mit is szeretne pontosan tőle. Sejtette, hogy Larina fülig szerelmes belé, de hogy ő is ezt érezné irányába, az még egyelőre kérdéses volt számára. Annyi biztos, nagyon szeret vele lenni és jól érzi magát, amikor a közelében van, amikor csókolózhat vele. Arra viszont nem áll készen, hogy mindezt a nyilvánosság elé tárja és egy poszttal vagy storyval mindenki arcába tolja, barátnője van.

-Jó éjszakát. - nyom finom csókot Larina ajkaira, aki boldogan viszonozza.

-Jó éjt Dominik. - ejti ki nevét kedvesen, majd nézi ahogy a focista lekapcsolja az éjjeli lámpát és visszahelyezkedve mellé hunyja le szemeit.

Alig akarja felfogni, hogy most Szoboszlai Dominik lakásában van és nála alszik. Annyira furcsa és idegen ez neki még. Sosem aludt egyetlen fiúnál sem, főleg nem feküdt le egyikkel sem. Bármennyire is érezte magát álmosnak, nem tudott rögtön elaludni, pedig tisztában volt vele, hogy éjfél is jócskán elmúlt. Csak a mellette szuszogó fiú vonásait tudta kémlelni, ahogy borostája olyan vonzóan keretezi piszok helyes arcát. Olyan szerencsésnek tartja magát, hiszen a bugyuta könyvvel fel tudta kelteni a focista figyelmét. Ha nem publikálja, valószínűleg sosem találkoztak volna.

Larina végül egy óra plafon és a focista szuggerálását követően végre elalszik. Talán az új hely tette és az új helyzet.

Reggel nem túl kipihenten ébredt, nem mellesleg arra, hogy az ablakon kellemetlenül szűrődik be a fény. Ő sokkal jobban szeret teljes sötétségben aludni, most azonban nem otthon volt. Szoboszlai békésen szuszogott még mellette, egyik kezével a párnát feje alá gyűrve. Igazán édes volt, ahogy aludt. Larina kicsit jobban felé fordulva szeretett volna visszaaludni, bár nem tudta, hogy van-e valamilyen elfoglaltsága ma a fiúnak és nem késik-e el. Azonban nem akarta ezt az idilli pillanatot megtörni, annyira jó érzés volt mellette ébredni.

-Remélem nem akarsz most azonnal kikelni az ágyból és közölni, hogy vigyelek haza. - enged el egy ásítást Dominik, az őt figyelő lány pedig megilletődik, hogy ő is ébren van már.

-Egy okot mondj, amiért maradnom kellene. Talán megírod helyettem a beadandómat? - kérdezi Larina pimasz mosollyal, aminek hallatán a focista szemei kipattannak.

-Ejj de eltanultad tőlem. - állapítja meg elismerően. - A beadandódat egyébként nem tudom megírni helyetted, viszont tudok jobbat attól. - húzza sunyi mosolyra száját a kócos hajú focista és a takaró alá bújva kerekedik Larina teste fölé, majd egészen lecsúszik, lábai közé. Larina pedig nagyon is sejti, mire készül.

-Dominik ezt igazán nem kell... - kezdene bele a lány, de amint megérzi meleg leheletét nőiességén bugyin keresztül, benne rekednek a szavak.

Szoboszlai aztán ezen elvigyorodik, de nem firtatja a dolgot, szeretne örömet okozni neki és meg is ijed, amiért ennyire előtérbe helyez másokat saját magánál. Helyette azon van, hogy minél előbb megszabadítsa Larinát a bugyijától és amikor ez megtörténik, elégedetten helyezkedik vissza lábai közé és apró, nedves puszikkal ostromolja ölét. Meleg combjain jó érzés volt neki kezét végigsimítani, majd kicsit széjjelebb nyitni őket.

-Hidd el ezután jobban fog menni a beadandó. - hallatszik Dominik hangján, hogy mosolyog, Larina pedig kicsit el is neveti magát rajta, miközben a takaró alá nyúlva keresi meg kezeivel a focista fejét, aki nyelvét éppen erősen nőiességének nyomja, ő pedig el is enged egy jóleső nyögést ezen.

Larina épp szeretne valami csúnyát mondani, de ő egyáltalán nem szokott olyat, ezért inkább elfojtja kikívánkozó szavait. Háta ívben feszül meg, amikor a focista egyik ujját is megérzi magában és úgy érzi ez most sokkal jobb érzés, mint máskor. Ugyanakkor még mindig elég kellemetlenül érzi magát, amiért a lábai között nyalja őt, mert ez biztosan nem valami higiénikus dolog és milyen már, hogy tiszta nyál lesz ott tőle...

Dominiknak nem is kell sokáig tevékenykednie, elégedetten nyomja neki nyelvét, amikor érzi, hogy Larina testén apró remegések futnak végig, majd megérzi odalent nedvét is.

Larina öle megfeszül és önkéntelen, magashangú sóhaj tör fel ajkai közül.

-Ne aggódj királynő, hangszigetelt falak, nem hallanak meg a szomszédok. - kuncog Dominik, miközben fentebb kúszik, továbbra is a takaró alatt, megtámaszkodva a lány felett, aki levegő után kapkod, kipirult arccal.

-Olyan hülyeségeket tudsz mondani. - nevet fel önkéntelenül Larina, és inkább magához húzza élete szerelmét a tarkójánál fogva egy jóreggelt csókra.

Egymást ölelve egy kicsit lustálkodva, végül mindketten felöltöztek és együtt fogyasztották el a Dominik által összeütött reggelit, ami egy gyors rántotta volt sonkával és zöldségekkel. Larina késznek nyilvánítva magát várakozott rá az előtérben a komódnak dőlve és írt rá Esztellára, hogy nemsokára otthon lesz, ha Olmo még meztelenül mászkálna esetleg a lakásban, adjon rá valamit.

-Hogy nézel ki? - szalad ki száján, ahogy Dominik szokásos lazaságával halad felé a hálóból vezető folyosón. Fekete melegítőnadrágot viselt, hozzá illő kapucnis pulcsival, ám a nadrágot feltűrte, hogy fehér zoknija jól látszódjon.

-Miért? Mi a baj? - illetődik meg Dominik és megállva előtte néz végig magán, de nem igazán lát kivetnivalót öltözékén.

-Úgy öltöztél fel, mint aki nem tudja hogy kell viselni egy nadrágot. Minek tűröd fel majdnem térdig? Virít a fehér zoknid. - értetlenkedik Larina, hiszen sosem értette ezt az öltözködést és most végre hangot is adott neki. Azonban nem tagadhatja, hogy Szoboszlai még így is mocskosul jól nézett ki.

-Jajj Larina, csak irigykedsz. - vigyorog rá, majd derekánál fogva ad a lány ajkára egy gyors szájrapuszit. Szívesen mondaná neki, hogy legalább akkor ne így öltözzön fel, ha az apjával találkozik, mert ő szét fogja szekálni, de ezt inkább nem mondja ki, mert nem igazán tudja definiálni a köztük lévő kapcsolatot és nem szeretne már most olyan kétségbeesettnek tűnni, hogy a szüleinek szeretné bemutatni az első szex után.

Larina kirobbanó mosollyal sétált fel Dominik kezét fogva a lépcsőn, már lakásuk lépcsőházában. Nagyon élvezte, hogy ilyen vele a fiú és úristen megfogta a kezét! Olyan kellemesen meleg és gyengéd. Biztosan paradicsom vörös a feje.- gondolja magában. Az ajtajuk előtt megállva fordítja szembe magával a focista és pihenteti kabáttal fedett derekán kezeit.

-Remélem azért nem érezted magad annyira rosszul nálam. - mondja neki apró mosollyal, azonban biztos a válaszban.

-Nagyon jól éreztem magamat veled. - pipiskedik Larina és a fiú nyaka köré fonja karjait.

-Sűrűbben aludhatnál nálam. - húzza pimasz mosolyra ajkait Dominik, hiszen neki is nagyon jó volt végre valaki mellett ébredni és örült, hogy ez a személy Larina volt.

-Vagy te is nálam. - kontrázik Larina egyből, eléggé meggondolatlanul, mire a focista felhúzza egyik szemöldökét.

-Rendben királynő, de akkor ha ez hétköznap, te is 6:40-kor fogsz kelni. - tudatja vele Szoboszlai, mivel az edzések neki mindennaposak és a központban éli szinte az életét.

-Mindennap ilyen korán kelsz? - esik kétségbe Larina, hiszen a szerdai napja neki szabad és olyankor szeretné kialudni magát rendesen. De valószínűleg boldogan bevállalna egy korán kelést, ha a focistával aludhat.

-El kell, hogy keserítselek, igen. - bólintja szórakozott mosollyal a fiú, majd egy finom csókot nyom a lány ajkaira, akinek egész teste beleremeg ebbe. - Cserébe este 7 órától a tiéd vagyok. Plusz a vasárnap délelőtt. Délután könnyített edzésem van.

-Akkor mit szólnál, ha szerda este nálam aludnál és csinálnék neked vacsorát? Ugye nem vagy semmire allergiás? - jut eszébe még egy fontos kérdés és még mindig nem fogja fel, hogy valóban meghívta magához aludni ezt a híres focistát, akivel még nem telt el 12 óra, hogy lefeküdt.

-Tökéletes. - vigyorog rá Dominik fehér fogsorát megvillantva. - Nagyon romantikusan hangzik, ezt megírhatod a könyvedbe majd.

-Ehh. - nyögi kelletlenül Larina, mert nem akarja, hogy túl nyálasnak higgye őt a fiú.

-Nyugi. Tetszik a program. - nyugtatja meg egy mosollyal Dominik. - Holnap pedig a délelőtti edzésem után velem ebédelhetnél. Mikor végzel az egyetemen?

-Van egy két és fél órás szünetem 11 órától. - válaszolja rövid gondolkodást követően Larina.

-Király. Írok  majd. - bólintja a középpályás. - Most megyek, írjad a beadandódat. - nyom még egy csókot ajkaira, amit Larina boldogan viszonoz, majd egymást elengedve lép be a lakás ajtaján, aminek túloldalán Esztella eszelős mosollyal figyeli, maga előtt összefont karokkal.

Larina hitetlenül mosolyog rá, majd szemeit lehunyva neveti el magát ezen az egészen. Ez élete egyik legjobb napja.

Szoboszlai zsebre tett kézzel indulna lefelé, ám úgy érzi muszáj ezt megosztania valakivel, így azzal a lendülettel indul felfelé, egyenesen Gvardiolhoz.

-Cső! - köszönti a horvát focista és igen meglepődik, hogy Szoboszlai csak úgy vigyorogva besétál az ajtaján.

-Ráérsz? - vágódik le a nála fiatalabb focista kanapéjára, aki helyet foglal vele szemben.

-A fejedből ítélve izgalmas sztorid van, szóval igen. - bólintja végül és várja, hogy a magyar beszélni kezdjen.

-Végre megdugtam Larinát. - jelenti ki büszkén vigyorogva, Josko szemei pedig majdnem kiesnek ezt hallva.

-Wow. - reagál a horvát kicsit elhűlve. - Na és? Tényleg egy szexistennő?

-Ohh nagyon. Akkorát toltunk öcsém, hogy a szomszédok is hallották. - adja elő magát Szoboszlai, Gvardiol pedig el is hiszi neki, hiszen ismerte barátját és alig várja, hogy hallja az élménybeszámolót. - Egy igazi vadállat az ágyban. Úgy leszopott hallod, azt hittem belehalok. - füllent tovább a magyar, pedig tudja ő is, hogy nem ez volt életük legjobb szexuális élménye.

-Na és hány menetet nyomtatok? - vigyorog a védő.

-Három a magyar igazság. - mondja szórakozottan, amin barátja elneveti magát. - Kajak már a fürdőben rám vetette magát, alig bírtam eljutni vele az ágyig. Aztán meg akkorákat élvezett, hogy már a gondolattól is újra merevedésem lesz.

Dominik szájából csak úgy záporoztak a hazugságok és emiatt kicsit rosszul érezte magát, mert az igazi érzéseit akarta elmondani Joskonak, ám erre nem volt képes. Túl menőnek gondolta ahhoz magát, hogy előálljon valami nyálas, szeretkezős sztorival.

-És akkor most hogyan lesz? Fuck buddyk lesztek vagy official boyfriend and girlfriend? - kérdezi kíváncsian, Dominik pedig ezen elenged egy kelletlen nyögést, mivel nem agyalt és nem is akart ezen.

-Biztos, hogy nem leszünk boyfriend girlfriend, mert nekem az nem kell. - Dominik nyomást érez mellkasában, ahogy ezt kimondja. Tudja jól, hogy ezt hangoztatta mindig mindenkinek és most furán venné ki magát ez az egész, ha benyögné, hogy igazából kapcsolatra vágyik. Gvardiol mindenttudóan bólint egyet. - Kicsit együtt lógok majd vele néha, és kiélvezem a helyzetet. - teszi hozzá vállat vonva. - Úgyis csak pár hónapig lesz itt a suli miatt. Aztán hazamegy és kész.

***

Jó reggelt! 😁
Remélem mindenki várja már a hét végét! Addig is hoztam egy kis meglepit, nagyon kíváncsi vagyok mit szóltok majd ezután, kiben milyen érzések fogalmazódtak meg 🤭
Mindenképp írjátok meg a véleményeteket!
Millió puszi & ölelés! ❤️