🔮 2018. 11. 15. 🔮
♡Yoongi szemszöge♡
Benyitok a kórházi terem ajtaján, ahol Jimin van. Két orvos beszélget, Jimin ágya elõtt állnak. Jiminhez hajolok, majdnem megcsókolva, mikor az egyik orvos megállít.
-Nem kelhet még fel, érti? Ez nagyon veszélyes!
-Kérem, csak hagyják, hogy bent maradjak. Semmit nem fogok csinálni, megígérem.
-Rendben... de ha megint be kell hozni Jimint a maga meggondolatlansága miatt, számítson arra, hogy nyugodt szívvel feljelenthetem magát!
-Persze, rendben. Csináljon, amit akar, én csak csupán bent szeretnék lenni egy kis ideig!
Léptek. Kopp, kopp, kopp.
Bumm! Ajtócsapódás.
-A diagnózisáról már tetszett hallani a fiú? -a bent maradt orvos kissé szkeptikus, mintha a hiábaimat keresné mindenben. Mintha örökre csak baja lenne az emberekkel.
-Nem, ezt elfelejtette a kedves kollégája.
-Nos, kedves...
-Yoongi. Igazából a-
-Jiminnek anorexiája van, igaz?
-Nem tudom, szerintem igen. Honnan tudjam?
Miért kérdeznek az orvosok mindig ilyen faszságokat? Jimin pont kezd kijönni a betegségébõl.
-Azt hittem, kissé belsõségesebb viszonyt folytat a barátjával, és ezt betéve tudja.
-Nekem nem a betegsége a fontos, hanem az, hogy velem van. -kötözködni akar? Hát akkor kötözködjünk!
-Ezt igennek veszem. Mivel Jimin kevés vizet ivott -felteszem hónapokon keresztül-, valamint vajmi keveset evett, mozogni viszont nagyon sokat mozgott, az izmai a szerveivel együtt a végbélhez és a vastagbélhez tapadtak. Ezért fájt neki annyira, mikor maga közösült vele.
-Értem... És esetleg van rá valami gyógyszer? Bármit megadok, csak hogy újra rendben legyen.
Az orvos kelletlenül végigsimít Jimin ágyának korlátján.
-Uram, sajnálom, de ezt... Nem lehet visszafordítani. A vér, ami kijött Jiminbõl, a szervekhez tartozott. Ha erõsebben próbálja, talán az is lehetséges, hogy Jiminnek felszakad az egyik szerve, ami halállal is járhat. Egy mūtét sem tudná megjavítani ezt a helyzetet, Jimin testét. Sajnálom, hogy ezt kell mondanom, de a barátja jól elintézte ezt magának.
Leülök a székre, ami Jimin ágya mellett áll. Arcomat kezeimbe temetve a földet bámulom.
Az orvos kimegy.
Jimin békés, szelíd arcára nézek. Arccsontja kiáll nyakától, még fekve is látom kulccsontjait. Kezeit, melyek teste mellett fekszenek, látom a csuklócsontokat. Kezein kiállnak az erek, mintha véraláfutása lenne, vagy mintha a bõre csak egy vékony váz lenne, ami szervezetét takarja.
Hajába simítok. Pár szál jön ki, ahogy kihúzom kezemet. Elhullatom a padlón õket. Szemei alatt mély, fekete karikák fekszenek, mintha már nem aludt volna három hete. Ajkai repedezettebbek, mint körmei, melyek alatt véraláfutások vannak ugyanúgy. Nyakán kiáll egy lila, vöröses folt, mintha valaki megütötte volna.
Hátrahúzódok.
Hol van az a fiú, akit este öleltem? Akit még szinte tegnap fogadtunk be? Hol? Hol van? Itt csak egy olyan fiút látok, aki semmi másra nem vágyik, mint alvásra. Örök nyugvásra.
Vagy lehet, hogy én szúrtam el. Nem vettem észre, mikor Jimin kiment mosdóba. Istenem, Yoongi, mégis mit képzeltél, hogy csak pisilni megy? Vagy mikor elment sétálni, hogy csak Yeontan-t sétáltatja? Meg azok a fura, sok-ideig-bent-maradós esték a szobában?
Ingerült leszek. Ez az egész az én hibám. Ha tudtam volna...
Nem bírom ki, hogy Jimint így lássam. Ilyen leharcoltan, ilyen aprón, ilyen szegényen, ilyen szétesetten. Gyenge vagyok lehet, de ezt nem engedem meg magamnak.
-OhNee figyi. Lenne egy apró dolog.
-Na, már megint mi az?
-Jimin kórházban van. Ide kéne jönnöd érte.
-Hé, és veled mi lesz?
-Nem bírom ki, hogy így lássam. Elmegyek és leiszom magamat, hátha az segít.
-Yoongi, pontosan olyan vagy, aki nem szeretnél lenni! Elmész leinni magadat, mert a párod, aki kórházban van, szenved, és te nem akarod így látni? Haver, embereld már meg magadat! Jiminnek csak rád van szüksége. Ha most elmész inni, nem csak a szervei fognak megszakadni, hanem a szíve is, baszki! Nem azt mondom, hogy Jimin bejön nekem, de ha olyan fiúm lenne, vagy ha olyan pár lennénk valakivel, mint ti, azért összetenném a kezemet, érted? Arisa is Jiminért adta az életét, meghalt, láttad! Te pedig feladod ennyinél, és inkább részeg leszel? A te döntésed, de higyj nekem: Jimin mindjárt széthullik, darabjaira. Elvesztette a testvérét, a családját, azt, hogy együtt tudjon veled lenni, most pedig téged is veszítsen el? Ha hiszel nekem, akkor ne menj el. Nem látod, hogy hogy néz rád, mikor sétáltok. Neki te vagy az egyetlen, akire számíthat. Ne hagyd cserben. Ne hagyd magára. Mutasd meg, hogy te is vele vagy a nehéz idõkben. Szeresd õt!
Könnyeim megerednek szemeimbõl. Nem merek Jiminre nézni. Félek, hogy felébred, és ugyanilyen gyengének fog látni.
-Na, mi lesz?
-OhNee...
-Mi az?
-Igazad van.
Lerakom a telefont, hátradõlve székemen. Aztán elõredõlök, megfogom kezét. Megsimítom hüvelykujjammal.
Történjen bármi, vele leszek. Mindig csak vele.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top