🔮 2018. 10. 27. 🔮

Jimin szemszöge

A suliban vagyok. Éppen kicsöngettek az egyik óráról, máris mehetek a következõre, ez így annyira rossz, hogy nem lehetek mindig Yoongi-val. Mondjuk, a reggelek megmaradtak a rendes, kézfogós reggeleknek, meg a szünetekben is együtt lógunk, de az nem olyan, mintha mindig fogná a kezemet.

Éppen bioszra megyek, mikor valaki elkapja a karomat, magához húzva.
-Miújság, Jimin? -kérdezi Yoongi, hátulról átölelgetve.
-Bioszom lesz, és veled? -kérdezem, megsimítva arcát.
-Nekem tesim, kár, hogy nem csinálhatjuk együtt a mozdulatokat, töröttseggū, mert nagyon élveznénk mindketten. -perverz mosolyával együtt keze lecsúszik oldalamra, ahol megakad a medence-csontomnál.

Istenem, mennyire kiáll.

Annyira szép.

-Nagyon vigyázz magadra, Jimin, oké? -kérdezi Yoongi, közel hajolva, nyakamra puszit adva. A folyosóra kiosztott felügyelõ tanár köhint egyet, azonban az iskola fujoshiai elkezdenek fangörcsölni. Yoongi a lábaim közé rakja lábát, megpiszkálva tagomat, az impulzusra rögtön elpirulok, felsóhatjva.

-Yoongi! -kiáltom, az egyik fujoshi pedig ugyanúgy felsikoltva elájul. Gondolom, a kép  hatására az összes vér a méhébe szállt. -Szerintem hagyjuk abba, mielõtt még valaki elájul. -puszilom meg.
-Oké, de folytatjuk órák után. -csap fenekemre.
-Hé, ez nem ér! -kiabálom utána elvörösödve, azonban õ csak felnevetve int egyet, hátra sem nézve.

*timeskip*

Biosz után Jin jön a padom mellé. Arrébb húzódok, ugyanis miután rájöttem apró, kínos titkára Yoongi-val, nem nagyon barátkoztam vele. Nem akartam még több képet, bejegyzést magamról azon a weboldalon.
-Szia, Jimin. -köszön ártatlanul, megfogva kezemet. Lever a víz, ki akarnám tépni magamat, de nem tehetem. Biztos rájönne.
-Helló... Jin.
-Eljössz velem mosdóba? -kérdezi, azonban választ se várva, bevonszol a mosdóba. A folyosón menet Yoongi  rámnéz, majd Jinre, szeme dühösen vetül a srácra, de én csak gyorsan intek egyet, hogy be avatkozzon bele.

Beérve a mosdóba, Jin a falnak csap.
-Miért nem barátkoztál velem? -kérdezi. Hangja most már egyáltalán nem kedves, sem bájos. Helyette egy ijesztõ, fagyos hang jött.
-Csak... nem volt idõm, sajnálom. -keresek gyors választ.

A legjobban az ijeszt meg, ahogy Jin felnevet. Mintha mindent tudna. Hogy összevesztünk Yoongi-val, hogy miatta, a blogja miatt.
-Drágám... akkor mivel magyarázod meg ezt? Mert... ez nem csupán barátkozásnak és idõhiánynak tūnik.... -nyújt felém pár képet.

Yoongi-val vagyunk rajta, mikor csókolózunk, aztán a másikon pedig mikor veszekedünk, a sarokban pedig ott fénylik Jin blogjának kis képe.

Megfagy a vérem, érzem, ahogy bent reked a levegõ a tüdõmben.

-Úgy látszik, erre már nehezebb válaszolni. -kuncogja, a kuncogás viszont inkább egy kés falhoz karcolódó hangjához hasonlít.

-Jin, ez nem az, aminek- kezdeném, de arcon üt. Olyan erõsen, hogy a földre esek. Még soha nem láttam ennyire férfiasnak.
-Aminek látszik? Ez nem az? Jimin, szerinted miért én voltam az elsõ, aki barátkozott veled? Miért? Na, igen, ebben merõben hozzátesz az õrült személyiségem. De nagyon kis ügyesek vagytok, hogy kiderítettétek. -lehajolva olyan erõsen ütögeti arcomat, mintha az simogatás akarna lenni, eltúlzott verzióban.

-Nem én tehetek errõl... -simogatom arcomat, hogy elmúljon a vörös, égõ folt.

-Dehogynem! Na de idefigyelj Jimin -közel húz magához, hogy egyenesen a fülembe tudja mondani, ezzel együtt láthatom nagyra tágult pupilláit, amikben tisztán látom magamat- ha csak egyszer is el mered mondani azt, amit azon az oldalon találtál, azt is megbánod, hogy idejöttél. Hogy összejöttél Yoongi-val.

Mondandója végén újra a falnak lök, olyan erõvel, hogy hangosan koppan a fejem a falon.
-Ja, ezt pedig add oda Yoongi-nak, biztos örülni fog neki. -dob oda egy töltényt. -Tõlem kiesett, mert túl sok van.

Mikor kimegy, felállva a mosdóhoz támaszkodok, kiköpve nyálamat. A tükörbe nézve végigsimítok fejem hátsó részén, ahol elkezd kinõni egy dudor.
-Mi lett veled, Jimin? -kérdezem, egy könnycsepp pedig utat tör magának. -Mi lett veled? -zokogom a tükörképemnek, aki biztos úgy nézhet rám, mint egy nagy rakás szerencsétlenségre.

Ez még nem is baj, elviselném simán, de mi lesz, ha Yoongi ezt megtudja?

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top