🔮 2018. 09. 02. 🔮
-Készülj, töröttseggū, megyünk-mondom benyitva a szobájába, ahol Jimin egy szál alsóban próbál felnyúlni az ablak kilincséért.
Arcom vörös lesz.
-Jimin-ah, mit csinálsz?...
_______________________________________
♡Yoongi szemszöge♡
Jimin szinte meztelen testétõl vérem az arcomból lefelé kezd áramlani, ahogy megpillantom gyenge, szinte pálcikaszerū lábait, mégis szinte kockás hasát.
-É-én... Semmit, sajnálom! Azt hittem, hogy nem fogsz bejönni ide, aish! -gyenge karjait maga elé tartja takarás céljából, szipogva egyet.
Mivel már így is teljesen kész vagyok a testének látványa miatt, megkapaszkodok a kilincsben, nehogy rávessem magamat.
-Semmi baj. Csak azért jöttem be, töröttseggū, mert átmegyünk egy barátomhoz. -lenyugtatom magamat, így lesz a legjobb.
-Én is...?
-Persze, ezért kezdj el öltözni, oké? -egyre nehezebb vele egy légtérben lenni. Öröm ül az arcára, magához szorítva takaróját. Meglágyul a szívem. Olyan kis ártatlan...
-Engem... engem még soha senki nem vitt el magával valahova. Tudom, hogy ez nagyon gáz, de... Annyira izgatott vagyok! -ideszalad, vékony karjaival engem szorongatva. Ágyékom ismét megtelik a testemben található összes vérrel. Jimin arcához kapok, állánál megemelem, úgy, hogy szemembe tudjon nézni. Vészesen közel kerülök hozzá, azon kapom magam, hogy ajkait vizslatom szomjasan.
-Szerintem... kezdj el öltözni, lent várlak. -mondom kirohanva a szobából. Ha egy pillanatig is tovább maradok, Jimin nem éri meg ezt az estét anélkül, hogy meg ne környékeztem volna.
*timeskip*
♡Jimin szemszöge♡
Yoongi kocsijában ülve kifelé bámulok az ablakon.
-Nagyon szép a szobám, köszi. -mondom halkan.
-Taehyung rendezte be. Nekem hánynom kell attól a stílustól. -horkant, mire felkuncogok.
Kis idõ múlva megérkezünk a külvárosba.
Yoongi felterelget a magas lépcsõkön, amik egy nagyon szép parkban vannak. Egy pillanatra megállok, és látom, ahogy a molylepkék sejtelmes táncot járnak a jelzõlámpa fényében.
-Min bambultál el, töröttseggū? -kérdezi hátrafordulva Yoongi.
-Jaa, csak nagyon szép... A lámpa. -mondatom második felére újra felhorkant, majd megfogja karomat.
-Ha így haladunk, holnapra sem érünk oda... -morogja.
Nem értem, mi baja van. A szobában még olyan kedves, annyira... érzékeny volt, ahogy a szemembe nézett, ahogy az államat fogta...
He?
Jimin, ne zúgj bele a mostoha-bátyádba!
Kétleném, hogy Yoongi meleg, hiszen olyan menõ. Igaz, csak holnap megyek elsõ nap suliba, de tuti körülötte fog bomlani az összes menõ csaj.
A gondolatra összeszorul a gyomrom...
Felejtsd el, Jimin.
*timeskip*
Odaérve a házhoz, Yoongi bekopog. Kinyílik az ajtó, majd Yoongi után belépek.
-Sziasztook! Én Hoseok vagyok. Yoongi, ki az új jövevény?~-kérdezi a fiú, akinek vörös haja van, arca szokatlanul kedves, hatalmas mosolya szinte leesik arcáról.
Yoongi rám néz.
-Én Jimin vagyok. -mondom, tépdesve pulcsim ujját. Valószínūleg több magyarázatot várnak, csak az egyetlen egy baj az, hogy nem kapnak.
-Jimin kicsit félénk, bocsi. Az árvaházzal jár.
Az ajtóban álló másik, bubifrufrus srác a szája elé kapja a kezét.
-Szia, én Taehyung vagyok. Gyere, ülj be a nappaliba. Ti meg hagyjátok békén szegényt!
-Nyugi van asszony. -mondja röhögve Hoseok. -Kicsit ingerült, még nem volt ezen a héten-
Folytatná, de Taehyung megcsapja egy papucssal.
♡Yoongi szemszöge♡
Mikor Jimin és Taehyung kimennek, ketten maradunk Hoseok-kal.
-Na és? Mi az a nagy ügy? -kérdezi a pultra támaszkodva.
-Jimin.
-Mármint...?
-Mármint mi?
-Jah, értem én.
-De basszus, annyira... ártatlan, meg olyan kis vékony. Félek, hogy nem tudnám megállítani magamat, ha egyszer elkapnám! -sorolom.
-Nyuga van, Yoongi. Szerintem etesd meg egy kicsit, aztán hogyha azután sincs baja veled, azt csinálsz, amit akarsz.
-Pont ez az, hogy nem akar enni.
-De hallod, haver... Ahogy elnézem, õ sem tisztán hetero vagyis mikor a közelében vagy. Tetszel neki, szóval... azt mondom, hogy kínozd kicsit. Legyél vele rideg, kivéve, ha eszik.
-Nem kínozhatom az egyetlen embert, aki számít nekem!
-Hát, akkor... Sok szerencsét, haver. -tapogatja meg a vállamat, majd kimegy a konyhából. Beleiszok a kinthagyott sörbe.
Hmmm.
Talán mégis megfogadom Hoseok tanácsát.
Odacsapok Jiminnek.
Csak meg ne sérüljön.
Azt nem élném túl.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top