Larett kipihenten ébredt, akár csak előző reggel, hiszen Dominik mellette volt. Nagyon élvezte, hogy csak kettesben vannak ezen a gyönyörű helyen és semmi nem zavarja meg őket. Boldogan készülődött piros ruhájában az esti rendezvényre szilveszter alkalmából. Még sosem ünnepelt így és nagyon izgatott volt emiatt. El is felejtette a napokban történt kellemetlen dolgot közte és Dominik között.

-Hé. - áll meg mögötte a gondolataiban forgó focista és kedvesen mosolyog rá a tükörbe nézve. Larett arcára is egy nagy mosoly ül ki, közben folytatja a sminkelést a fésülködő asztalnál. - Nagyon csinos és szép vagy. - hajol arcához Dominik és egy puszit nyom puha bőrére.

-Köszi! - mosolyog rá vissza a lány, majd késznek nyilvánítva magát rakja le a kezéből a kencéket és áll fel a székből. - A sminkem is jó lett? - kérdezi nagyokat pislogva a fiúra.

-Igen, nagyon ügyesen megcsináltad. - bólint elismerően Szoboszlai, majd finoman megcsókolja Larettet, vékony derekát pedig két kezével húzza közelebb magához.

-Dominik, lejön a rúzsom és elkésünk a partyról. - húzódik el Larett nevetve.

-Nem nagyon izgat. - forgatja meg szemeit a focista, majd magához véve telefonját és Larettét, zárja be a hotelszobát, hogy tényleg elinduljanak a szálloda hatalmas rendezvénytermében megtartott év végi bulira.

A vacsora nagyon jó hangulatban telt, Larett pedig csak a fejét kapkodta a sok finom étel között. Dominik megmutatva, mennyire szereti megtömni a púpot, mindent végig kóstolt és a lányt is erre bíztatta, ő azonban erre nem volt képes.

-Te kóstoltad ezt a sütit? - fordul Larett a focista felé, aki jóllakottan, hátradőlve nézte a táncolókat. Remek volt a zenekar, akik élőzenét biztosítottak az estére.

-Igen és, ha egy falatot is kellene még ennem belőle, tutira kihányok mindent. - nyögi pezsgős pohárért nyúlva, hogy lefojtsa valamivel ezt a sok kaját, amit megevett.

-Rosszul vagy? - kérdezi a lány kétségbeesve, hiszen nem akarta, hogy Dominiknak valami baja legyen.

-Csak sokat ettem. - csóválja fejét a focista, pedig mindig megfogadja, hogy nem eszik ennyit és tud parancsolni magának. - Ne aggódj, kell fél óra, hogy meg tudjak mozdulni. Aztán rendben leszek.

-Utána táncolsz velem? - bújik oda hozzá a lány hatalmas mosollyal. - Úgy szeretek táncolni. - lelkesedik be, Dominik pedig kicsit megijed, nehogy túlpörögjön.

-Táncolunk majd. - bólintja Szoboszlai beadva derekát.

A focista Larett vállát átkarolva pihentette kezét, ezzel egyértelmű jelzést küldve a lányra pillantó szemeknek, hogy hozzá tartozik. Nem volt féltékeny típus, hiszen tudatában volt adottságainak, most mégis úgy érezte, meg kell védenie mindentől és mindenkitől Larettet. Ezért is nézett egyből telefonjának kijelzőjére, amikor azt a lány feloldotta és megnyitotta az üzeneteket. Kíváncsian vonta fel szemöldökét, hogy elolvassa ki és mit írt neki.

-Nézd! Tyler írt nekem, meg Peti is! - mutatta nagy örömmel a képernyőt Larett, Dominik pedig megnyugodva mosolygott vissza.

-Nagyon jófejek. - bólintott. - Bezzeg engem leszarnak. - tett megjegyzést, amiért most Larett jóval népszerűbb volt, mint ő. Dominik két csapattársa minden jót kívánt a lánynak az új év alkalmából, Larett pedig az ő segítségét kérte, hogy visszaírjon Tylernek angolul.

-Olyan jó lenne, ha én is tudnék angolul. - görbül lefelé Larett szája. - Nem tanítasz meg?

-Jajj nekem nincsenek ilyen tanító jellegű képességeim. - nyögi kelletlenül Szoboszlai. - Mit szólnál, ha inkább keresnék neked valami tanárt, aki segít ebben?

-Tényleg? - csillannak fel a lány szemei, Dominik pedig bólint. - Köszönöm! - nyom puszit a focista arcára, aki ezen meglepődve mosolyodik el. - Te hogyan szoktad ünnepelted a szilvesztert egyébként? - vált témát hirtelen a lány, ami meg is lepi a focistát.

-Jól bebaszok és Zacher Gábornál ébredek. - neveti el magát, mert hirtelen csak ez a hülyeség jutott eszébe, amin Larett csak értetlenül mosolyog. - Tavaly Dubaiban voltunk Fannival meg pár haverral. Az ő kívánsága volt, hogy ott töltsük az év végét. Nem volt rossz amúgy, én szeretem jól tudod a nagyzolást és a különleges dolgokat, helyeket. De itt is jól érzem most magamat veled. - nyom gyors puszit Larett arcára, aki fülig pirul emiatt.

-Örülök neki. Pedig én biztosan nem vagyok olyan izgi társaság, mint Fanni volt vagy a barátaid. - motyogja zavartan, szemeit lesütve.

-Ellenkezőleg. - rázza fejét Dominik. - Nekem nagyon is jó társaság vagy és lehet most túl érzelgős leszek, de... örülök, hogy megismertelek és egyáltalán nem bánom, hogy veled lehetek együtt. Habár nem így képzeltem el az év végét, örülök, hogy veled lehetek itt. - fejezi be mondanivalóját őszinte mosollyal, amit Larett örömmel viszonoz.

-Én is nagyon örülök, hogy veled lehetek. Az elején olyan távolságtartó voltál velem és nem hittem volna, hogy ilyen közel kerülsz majd hozzám. - Dominik ezen hallatán úgy érezte, egy nagyon mély beszélgetésbe mentek bele és erre egyáltalán nem számított.

-Sokszor az ember meg sem tudja mondani, miért viselkedik így másokkal. - sóhajtja.

-Én ezt nem azért mondtam, hogy rosszul érezd magad. - ijed meg a lány és kétségbeesett pillantásokat küld a barna szempár tulajdonosának.

-Szeretlek Larett, remélem tudod. - nyel nagyot Dominik, mielőtt kimondaná ezt. Rá kellett döbbennie, hogy az érzései valósak és nincs mit titkolnia ezen.

Larett csillogó szemekkel tekint a barna szempárba, amikbe mérhetetlenül szerelmes volt. Szerelmes Dominikba és ezt valószínűleg a fiú is tudja. Akinek szinte ugyanolyan érzései vannak egy ideje. Sokkal másabb Larettel együtt lenni minden téren, mint a volt barátnőjével.

-Én is nagyon szeretlek téged. - leheli maga elé a lány és legszívesebben sírni tudna, úgy meghatódik, de aztán eszébe jut, hogy akkor oda lenne a szép smink, amit nemrég csinált. Így inkább magához öleli a focistát, akinek karjai védelmezően fonódnak dereka köré és egy puszit is kap tőle hajkoronájába, amik most szokásával ellentétben göndör loknikban omlott vállára.

A vacsora további részében Szoboszlai tényleg csak ült a helyén és irogatott barátaival, akik már jóval éjfél előtt jókívánságokkal halmozták el. Nem is értette ezt, de mindenkinek illedelmesen visszaírt. Larett pedig izgatottan figyelte a táncolókat és csak ámult, milyen szépen táncolnak a párok. Eddig mindig csak a filmekben látott ilyen bálokat és egyszer olyan szívesen átélte volna. Most pedig tényleg itt van és részese lehet ennek.

-Na, szeretnél táncolni? - hajol füléhez közel Dominik, amitől jólesően megborzong. Pirultan mosolyog vissza rá.

-Nagyon. - bólogat hevesen és engedi, hogy a focista felsegítse az asztaltól, majd kezeiket összekulcsolva vezesse a tánctérre.

Dominik most az egyszer nem bánta, hogy lassúznia kell, bármennyire is utálta ezeket a zenéket. Csak az érdekelte, hogy Larettel lehet, aki örömmel simul hozzá és követi, ahogy a zenére irányítja.

-Nagyon ügyesen táncolsz. - mondja neki a lány hatalmas mosollyal, miután kiforgatta.

-Nem olyan nehéz, bár biztosan nem a legjobb, mert úgy érzem csak lötyögök, de nekem az elég, ha neked tetszik. - villantja meg fehér fogait egy vigyor keretében a focista, amivel jól tudja, hogy zavarba tudja hozni Larettet és ez most sincs másképp.

Larett inkább a vállára hajtja fejét és így táncolnak tovább. Tényleg olyan az egész jelenet, mint valami über romantikus film, de nem igazán érdekli egyikőjüket sem.

Dominik meglepően sokáig volt hajlandó táncolni és teljesen feldobódva érezte magát, pedig az elején kicsit feszélyezett volt.

-Mindjárt éjfél, kívánj valamit. - pillant Larettre Dominik kedves mosollyal tánc közben.

Larett bólint egyet, majd behunyja szemeit. Kicsit elgondolkodik ezen, mit is kívánhatna. Annyi jó dolog történt vele, hogy nem is tudja, még mi hiányzik az életéből. Persze eszébe jut, vajon a szülei hol lehetnek és olyan jó lenne velük találkozni.

-Többet is lehet? - kérdezi kíváncsian a focistát, aki felhúzza szemöldökét ezen.

-Ne legyél telhetetlen. - neveti el magát végül. - Persze, kívánj bármit.

-Rendben. Azt kívánom, hogy mindig olyan boldog lehessek veled, mint most. - vallja be őszintén, Dominiknak pedig elszorul a torka, hiszen úgy érzi, korántsem tette még olyan boldoggá a lányt, mint amit valójában megérdemelne. - És még azt is kívánom, hogy egyszer találkozhassak a szüleimmel. Olyan kíváncsi vagyok rájuk. Vajon melyikükre hasonlíthatok? - teszi fel a kérdést egyben önmagának is, amin Szoboszlai eléggé meglepődik. Larett eddig nem igazán beszélt a szüleiről, hogy szeretne velük találkozni, sosem utalt erre úgy igazán. Nem gondolta volna, hogy ez ennyire foglalkoztatja.

-Bízom benne, hogy minden kívánságod teljesülni fog. - mosolyodik el végül halványan, majd egy alig hallható sóhajt is elenged.

-Na és te, mit kívántál? - kíváncsiskodik Larett szokásához híven.

Dominiknak mindene meg van, ő aztán tényleg nem tudja, mit kívánhatna ezen felül.

-Bárcsak mindig mosolyogni láthatnálak és én is boldog lehetnék az év minden napján. Na persze az is jó lenne, ha elkerülném a sérüléseket és emellett megnyerhetnénk minden kupát a csapattal. - gondolkodik hangosan, Larett pedig mosolyogva figyeli.

-Ez tényleg nagyon jó kívánság, én sem szeretném, ha megsérülnél. - esik kétségbe kissé. - Az olyan rossz lehet.

-Valóban az, de ne is gondoljunk most erre. - rázza meg fejét Dominik, miközben abbahagyja a táncot.

Éjfél előtt néhány perccel vannak, és a rendezvény szervezője mikrofont ragadva mondja el minden résztvevőnek jókívánságait és köszöni meg, hogy itt töltik a szilvesztert. Ezután pedig a pincérek körbemennek pezsgős poharakkal és mindenki vesz belőle. Dominik persze ügyel arra, hogy Larettnek alkoholmentes kerüljön a kezébe, mert nem lenne jó, ha a gyógyszerek mellé alkoholos italt inna. Mindenki egyszerre kezd visszaszámolni, igazán libabőrös a szituáció. Amint elhangzik a Happy New Year kiáltás, Larett izgatottan tapsol a többiekkel, Szoboszlai azonban finoman öleli magához és csókolja meg teljes szívéből.

-Nem vagy még álmos? Ne menjünk fel? - kérdezi meg alig egy órával később Dominik Larettet, aki mosolyogva figyeli az ünneplő tömeget. Már határozottan nem zavarja, ha sokan vannak körülötte, elmúltak a pánikrohamai, amik hiánya értelemszerűen sokkal könnyebbé tették a mindennapokat.

-Egy kicsit, de még nem akarok aludni menni. - rázza fejét mosolyogva és reméli, hogy Dominik nem fúj takarodót. - Megfájdult egy kicsit a lábam a sok táncolástól.

-Az enyém is. Szerintem menjünk fel pihenni. - javasolja a focista és reméli, hogy Larett nem fog ellenkezni és végre felmehetnek.

-Jó, menjünk. - egyezik bele mosolyogva, Dominik pedig elégedetten fogja meg a kezét és indul el vele a lift felé.

Larett jólesően megborzongott, amint a focista magához ölelte a liftben. Annyira szerette, amikor ilyen gyengéd vele. Ez Dominikot is melegséggel töltötte el és szokatlan módon lábai között is bizseregni kezdett. Ettől persze megriadt, mert még élénken élt emlékezetében a legutóbbi szexuális élményük és nem akart most is így járni. Nem beszéltek arról, mikor próbálkozhatnának újra, ő pedig nem akart tolakodni. Még akkor sem, ha már nagyon vágyott Larettre, mint nőre. Hihetetlen, hogy ilyen érzések alakultak ki benne, mióta nála lakik.

-Mit fogunk holnap csinálni? - érdeklődik mosolyogva, ugyanakkor fáradt szemekkel Larett, miután beléptek a szobaajtón.

-Gondoltam, elmehetnénk a sóbányába, van bent ilyen király csúszda. Szerintem nagyon tetszene neked.

-Jól hangzik, kicsinek mindig szerettem csúszdázni. - bólogat beleegyezően. - Elmegyek átöltözni. - veszi magához pizsamáját, Dominik pedig kíváncsi tekintettel kíséri végig mindezt. - Segítesz lehúzni a cipzárt? - áll meg a focista előtt háttal, aki igen csak megilletődik ezen, azonban boldogan áll rendelkezésére.

-Persze. - Helyezi egyik kezét finoman Larett nyakához, amivel elsöpri az útból hosszú, barna haját, majd a másik kezével óvatosan húzza le a cipzárt gerince mentén.

Nem bírja megállni, hogy ne érintse meg a lány puha bőrét. Óvatosan hajol nyakához, majd finom csókot lehel füle mögé, amitől Larett térdei megremegnek. Hihetetlen, miket vált ki belőle Dominik.

-Iszonyú csinos voltál ebben a ruhában ma este. - suttogja egészen halkan, Larett pedig elmosolyodik. Szeretett is volna tetszeni neki. Mielőtt elmentek a partira, ezt az állítását már korábban közölte vele, most pedig csak megerősítette.

-Csak ruhában tetszem neked? - fordul meg hirtelen a focista karjaiban mosolyogva.

Szoboszlai hatalmas szemekkel fürkészi tekintetét, hiszen nem szokása Larettnek így pimaszkodni és ez most nagyon új tőle. Azonban bejön neki és nem bánja. Valószínűleg eddig totál el volt benne nyomva az igazi énje szegény lánynak és végre kezd felszabadulni.

-Ruha nélkül tetszel a legjobban. - jelenti ki pár másodperc múlva, majd óvatosan illeszti össze ajkaikat, kezeit pedig szorosabbra fonja a lány dereka körül.

-Dominik. - leheli elhalóan, miután kicsit elhúzódott a fiútól.

-Igen? - kérdezi fojtott hangon.

-Megpróbálhatjuk újra? - kérdezi olyan halkan, hogy fél a focista nem érti mit mond. Dominik lefagyva pislog rá, majd óvatosan elmosolyodik.

-Nem vagy ehhez túl álmos? - nyom egy puszit homlokára. - Nem muszáj minden áron szexelnünmk, ha nem akarod. Miattam nem kell.

-De nagyon szeretnék veled szexelni. - válaszolja megremegve, hiszen sosem beszélt ilyen konkrétan.

-Ezesetben engedd meg, hogy ezt félretegyem. - veszi el pimasz mosollyal tőle Dominik a pizsamát, amit a kanapéra dob. Larett izgatottan, torkában dobogó szívvel csókolja vissza a focistát, aki nagy tenyerével meztelenné vált hátát simogatja, és tolja őt a franciaágy felé.

Dominik nem akart túl heves vagy követelőző lenni, de megőrült Larettért, szeretett volna végre teljes mértékben együtt lenni vele. A fekete flitteres ruhát játszi könnyedséggel fejtette le róla a harisnyájával együtt és mérte végig testét. Larett mellei kicsik voltak, ellenben formásak és nem is ez izgatta leginkább, hanem az összkép és a személyisége. Imádta őt. Mindent imád benne.

Larett felbátorodva segít Dominiknak levenni zakóját, majd apró ujjaival sietősen gombolja ki rajta a fehér inget. Végre igazán nőnek érzi magát életében először. Éppen ezért úzta magával az ágyra a fiút, aki már alsónadrágban mászott lábai közé és élvezte, hogy végre megint ilyen szituációba kerülhettek.

-Larett, ígérd meg, hogy ha továbbra sem tetszik valami, vagy fáj, azonnal szólsz! - fogja kezei közé a lány arcát, aki aprót bólint. Már ettől a néhány perctől is kipirosodott és szaporán vette a levegőt. Annyira új még mindig neki ez a helyzet.

-Úgy lesz. - ad hangot is válaszának. - Csókolj meg kérlek! - kéri kétségbeesetten a fiút, aki vigyorogva teljesíti kérését.

Dominik nem csak száját csókolja meg, hanem nyakát és mellkasát is nedves csókokkal halmozza el. Szeretné, ha most végre igazán jó alkalomban részesülhetne Larett. Próbál gyengéd lenni, Larett pedig halk sóhajjal hálálja meg tevékenységét, mialatt lefelé igyekszik ajkaival és egészen bugyija szélénél áll csak meg.

-Milyen csini bugyi. Ezt is együtt vettük? - emelkedik meg kissé, hogy jobban szemügyre tudja venni a ruhadarabot, Larett pedig tehetetlenül neveti el magát. Ez annyira Dominikra vall.

-Igen. - leheli és nem kell sokat várni a folytatásra, mert Dominik óvatos, ellenben határozott mozdulattal húzza le lábain és dobja félre az anyagot.

Ezután pedig lassan hajol Larett nőiessége felé. A lány megőrült már akkor, amikor megérezte a focista meleg lehetetét érzékeny pontjánál, de legfőképp, amikor forró nyelvét nekinyomta. Dominik elégedett volt magában, ahogy érezte Larett reakcióit, így tovább folytatta. Bevetette legjobb tudását, amivel Larettet majdnem az őrületbe kergette, olyan jó volt. Érezte, hogy közel van a teljes orgazmushoz, így elhúzódva tőle, combjait csókolta végig, miközben kezeivel felfelé kalandozott el és kicsatolta melltartójáz, hiszen ez elég zavaró és kényelmetlen mindenkinek szex közben.

Larett próbálva rendezni légzését nyúl Dominik csípőjéhez, amikor újra fölötte támaszkodik meg és kíváncsian kémleli őt. Nem tudta, milyen tervei vannak a fiúnak, de ő már nagyon várta ezt az egészet, így lentebb tolta alsónadrágját, de ténylegesen maga Dominik szabadult meg tőle zoknijaival együtt és a táskájához lépve sietősen vett elő egy bontatlan óvszert.

Visszahelyezkedik a focista Larett lábai közé, aki boldogan hagyja ezt és izgatottan figyeli, ahogy felhelyezi magának a szükséges eszközt a művelethez. Miután ezzel sikeresen végzen, egyik kezét Larett nőiességére vezeti, majd finoman simogatja, végül egy, majd két ujját is felnyomja neki és óvatosan masszírozza, hogy minél könnyebben be tudja majd őt fogadni. Remélhetőleg minél hamarabb, mert már nagyon szenvedett.

Larett ezen felbátorodva érinti meg a focista óvszerrel fedett büszkeségét és kényezteti egy kicsit, ami szemmel láthatóan nagyon jól esik a fiatal focistának és ezt hangos nyögéssel is tudtára adja a lánynak.

-Micsoda hozzáértő kezeid vannak. - nyögi szemeit összeszorítva Dominik és remélte, hogy nem fog gyorsan elmenni, mert az elég ciki lenne.

Larett nevetve csókolta vissza, miután elhúzta kezét nőiességétől és férfiassága közvetlenül ért hozzá. Ez csak még inkább fokozta izgalmi állapotát.

Szoboszlai óvatosan irányította magát a megfelelő helyre és minden mozdulata nagyon lassú és finom volt, Larett pedig most sokkal jobbnak érezte. Igaz, a kezdeti feszítő érzés most is meg volt, de sokkal másabb volt a hangulata hozzá. Akkor görcsösen akarta, hogy jó legyen. Most viszont teljesen más, csak sodródik az árral.

-Abbahagyjuk? - áll meg Dominik egy pillanatra, hogy komolyan Larett szemeibe pillanthasson.

-Ne! - mondja határozottan és megerősítésképpen lábait kicsit felhúzza, hogy a focista minél jobban hozzáférjen odalent. - Folytasd kérlek! - vezeti kezeit izmos fenekére, Dominik pedig pimasz mosolyt villant rá, majd megcsókolja.

A focista óvatosan mozdítja meg csípőjét, de Larett reakciói mind pozitívak, így kicsit bátrabban nyomul előre a lányban, aki halk sóhajokkal élvezi, amit művel vele. Kicsit időzhetne azon, vajon neki most mit kellene csinálnia, de inkább átadja magát a pillanatnak.

Dominik néha megáll és csak lágyan csókolózik a lánnyal, akinek addig hol nyakát, holl melleit bombázta csókokkal, amik mind növelték az izgalmi állapotát. Ő már kellőképpen szenvedett, mert érezte, hogy már nem sok van hátra, ezért elégedetten gyorsított a tempón kicsit, amikor Larett levegővételei megszaporodtak.

A fiatal lány életében először érzett ilyen mértékű erős orgazmust, ami egyre csak erősödött alhasában, végül apró remegések futottak végig testén, ő pedig úgy érezte, szétrobban a teste. A focista másodperceken belül követte, így izmai összerándulva éreztették Larettel, hogy Dominiknak is hasonló jó élményben van része.

-Minden oké? - emeli tekintetét Dominik a lány arcára, miután meg tudott szólalni. Larett kipirult arccal mosolyog rá.

-Teljes mértékben. - feleli olyan boldogan, mint még soha. - Ez hihetetlenül jó volt.

Dominik szélesen elmosolyodik és szívből örül, hogy ezúttal olyan alkalmat tudott nyújtani Larettnek, amilyet megérdemelt.

-Ennek örülök. - simít végig arcán gyöngéd mozdulattal és közben elhúzódik tőle odalent. - Nekem is nagyon jó volt. - áll fel az ágytól, hogy a fürdőbe vonuljon. - Gyere velem. - nyújtja kezét Larettnek, aki engedelmesen helyezi apró kezét az ő nagy tenyerébe és hagyja, hogy Dominik a fürdőbe húzza.

Kicsit esetlenül ácsorog, amíg Dominik óvatosan leszedi magáról az óvszert, Larett tekintetét pedig vonzotta férfiassága. Éppen ezért jött zavarba, amikor észrevette, hogy Dominik őt figyeli stírölés közben.

-Gyere. - nyúl újra Larett kezéért és vele együtt lép be a zuhanykabinba, ahol megnyitja a vizet és egyből melegre állítja.

Larett szíve továbbra is hevesen dobog, ahogy Szoboszlai gondosan felcsatolja haját a kabinban lévő kis tálcán hagyott csattal, majd tusfürdőt nyomva tenyerébe öleli át és érinti meg hátát a finom illatú habbal.

-Tudom, hogy elég késő van már és azt mondtad fáradt vagy, de én szex után mindig zuhanyzom. És most nem akartam ezt nélküled megtenni. - magyarázza neki Dominik, miközben lepillant szemeibe, amik csillogva tekintenek vissza rá.

-Egyáltalán nem baj, így higiénikusabb és egyébként sem vagyok már fáradt. - kuncogja, mialatt Dominik derekát simogatja.

A közös kis zuhanyuk után Dominik behozza Larettnek a pizsamáját és egy tiszta fehérneműt, majd olyannyira elvarázsoltnak érzi magát, hogy segít neki felöltözni is.

Larett boldogan simult a focista testéhez már a takaró alatt. A meleg víz elnyomta teljesen és úgy érzi pillanatokon belül el tud aludni.

-Fél három lesz. - teszi vissza telefonját a focista az éjjeliszekrényre és szorosan magához öleli Larettet a derekánál fogva. Teljesnek érzi az életét. - Aludjunk, mert holnap nem bírunk felkelni időben.

-Még sosem maradtam ki ilyen sokáig. Ez olyan izgi! - jelenti ki gyermeki izgalommal hangjában, Dominiknak pedig nevetnie kell ezen.

-Nem is csinálunk ebből rendszert. - nyom egy puszit hajára a focista, majd lekapcsolja a fejük felett világító éjjeli lámpát.

-Jó éjszakát! - mosolyog Larett már sötétben.

-Aludj jól. - helyezkedik el Dominik és ő is lecsukja szemeit végre.

Szoboszlai hihetetlenül a felhők felett érezte magát és nem csak azért, mert végre kielégíthette szexuális szükségleteit. Boldog volt Larettel annak ellenére is, hogy a fiatal lány tapasztalatlan és sérülékeny volt. Sosem tudhatta mikor van a gyógyszerek miatt olyan érzékeny állapotban, hogy egy kicsit erőteljesebb szóváltástól elsírhatja magát. Lassan kezdte megtanulni kezelni őt. Ugyanakkor nem szerette volna, ha mindenki azt hiszi, hogy ő valamiféle gyámja Larettnek, hiszen szerelmes belé és ez akkor milyen gázul jönne ki.

Larett már békésen szuszogott mellette a plüss kutyával kettejük között, ő viszont még mindig nem volt képes átadni magát az álmok világának.

Egy újabb év telt el. Annyi minden történt vele, hogy erre csak most döbbent rá igazán.

Kicsit meg is rémült. Vajon mindent megvalósított, amit 2022-ben szeretett volna? Nagyjából igen. Igazság szerint nem ilyen év végi partyra számított. Azt hitte idén is Fannival ünnepelheti majd az új évet, ez azonban máshogy alakult, de nem bánja különösebben.

Vajon Larett segítette őket hozzá a szakításhoz? Elvégre miután bekerült az életükbe, akkor kezdett csak igazán megromlani közte és volt barátnője között a kapcsolat. Előtte nem igazán volt semmi probléma. Mondjuk elég gáz, ha ennyi idő alatt képes volt kivetkőzni magából mindkettejük és végül a szakítás felé sodródott kapcsolatuk. Ez nem elég indok arra, hogy Fanni megcsalja őt. Elvégre nem mondhatja azt, hogy hiányzott közöttük az intimitás, hiszen ő megannyiszor próbálkozott, de a lány legtöbbször visszautasította. Aztán pedig jelképes értelembe Larett karjaiba lökte. Vagy inkább fordítva. Mindegy is...

Az idei év első feladata az lesz, hogy a médiától távol tartsa Larettet, ugyanakkor hozzászoktassa a követőihez, mivel nem rejtegetheti örökké. Csak nem akarja, hogy Larett állapota vissza romoljon. Olyan jól halad a terápia és lassan a gyógyszereket is elhagyhatja. Legalábbis mindketten ezt remélik.

Otthont és biztonságot kell nyújtania neki, ahogyan azt édesanyja is tanácsba adta. Meg kell tanulnia felelősségteljesen viselkedni, mert a Larettel való kapcsolata teljesen más, mint amikben eddig volt. Larett félig gyerek, hiszen sosem tudott felnőni az őt körülvevő események miatt. Majd egyszer talán eljön annak is az ideje, hogy nem kell aggódnia, mikor kap pánikrohamot, mitől fog úgy megijedni, hogy sírni kezd és mikor fog barátokat szerezni. Ehhez mondjuk emberek közé kellene járnia, ami az esetében eddig egyáltalán nem valósult meg. Ezen pedig ő is segíthet változtatni. Talán meg kellene hívnia magukhoz egy-egy csapattársát, és annak családját. Egy a baj. Larett a magyaron kívül nem igazán beszél más nyelven. Gulácsiék - világosodik meg. Ez nem is olyan rossz ötlet. Dia mindig kedves és biztosan tudná kezelni a lányt, meg aztán nincsenek nyelvi akadályok és talán még segíthetne is Larettnek megtanulni a németet.

Tökéletes terv. Már csak ki kell vitelezni. Ezen azonban ráér akkor agyalni, amikor nem kellene aludnia már legalább egy órája. 

***

Sziasztok :)

Restellem, de végre megérkeztem ide is... nagyon sok volt a kihagyás itt, remélem azért még akad, olyan aki olvassa a könyvet, nem mondott le róla :D 

HA megtiszteltek egy-egy véleménnyel nagyon örülnék neki :)

Szép hetet mindenkinek!

Millió puszi & ölelés! <3