Larett mosolyogva sétált be Szabó-Richter doktornő rendelőjébe, majd fogadta el a zöld teát, amit mindig kapni szokott a nőtől.

-Mesélj nekem Larett, mit csináltál a hétvégén? - kérdi a nő kedves mosollyal, miután kezébe vette a mappáját és a papírjait.

-Szombaton megnéztem Dominiket a tévében meg csináltam neki Tiramisut és nagyon örült neki! - feleli izgatottan. - Vasárnap meg az állatkertben voltunk. - teszi hozzá mosolyogva. A doktornő csak elismerően bólint.

-Na és, hogy tetszett az állatkert? Nem volt baj? - méregeti áthatóan Larettet az orvos, hiszen ő is tudja, milyen hatással lehet a lányra a nagy tömeg.

-Hát... - süti le szemeit Larett. - Véletlenül kettőt vettem be abból a rózsaszín bogyóból.

A doktornő azonnal kapcsolt, az a kedélyjavító volt.

-Na és mi történt ezután? - kérdezi kíváncsian, egyáltalán nem mérgesen a nő.

-Dominik szerint kicsit túlpörögtem, de... megbeszéltük, hogy ezentúl ő adja oda a gyógyszereimet és nem vehetem be egyedül. - mondja kicsit szomorúan. Úgy érezte, teljesen korlátozva van.

-Ez nagyon jó döntés volt Dominik részéről. Szeretnénk, ha meggyógyulnál, és nem szabad több vagy kevesebb gyógyszert bevenned, nagyon veszélyes is tud lenni. - magyarázza a doktornő tudálékosan. - Mindig hallgass Dominikra, ő tudja, mikor melyik gyógyszerből mennyit kell bevenned.

-Csak... nem akartam szomorú lenni. - kezd pityeregni a lány. - Mióta Fanni elment, Dominik olyan szomorú és, ezért én is az vagyok. - magyarázza könnyeit útjukra engedve.

A doktornő szomorúan nézte a lányt, majd nyújtott át neki zsebkendőt. Inkább Szoboszlainak kellene felírnia kedélyjavítót, nem is Larettnek.

-Figyelj Larett. Szerintem az az egy szem is megteszi a hatását, de ha nagyon szomorúnak érzed magadat még utána is, akkor vegyél be egy felet még. De erről tájékoztatni kell Dominikot is, rendben? - ajánlja fel a nő, majd írni kezd a papírjára.

-Jó. - bólogat a lány hevesen.

Szoboszlai megkönnyebbült sóhajjal veszi le cipőjét és kabátját, majd néz végig Lindán, aki eszméletlen szép fekete csipkés fehérneműben figyelte őt. Ezt a nőt nem lehet nem kívánni.

-Ne aggódj, most nem leszek durva, mert vasárnap az állatkerben megtámadta egy kecske a farkamat. - ül le az ágy szélére feszült mosollyal az arcán. Linda elenged egy megilletődött nevetést.

-Mindjárt megnézem neked, mi van vele. - küld felé egy játékos mosolyt, majd lábai közé térdel és minden tudását bevetve elégíti ki a fiút először csak orálisan.

-Úgy érzem, él még. - állapítja meg Dominik elhalóan, miközben minden izma megfeszül és a nő szájába élvez.

-Szerintem is. - mosolyog rá incselkedően, majd megszabadítja a focistát minden ruhadarabtól és ölébe ülve helyez fel neki egy óvszert és engedi, hogy Dominik először lassú csókolózásba kezdjen vele, utána pedig lassan leszedi róla is a fehérneműket és az ágyra fektetve mászik lábai közé, hogy ezúttal őt is az orgazmusig hajszolja.

Szerencsére Dominik most nem késett el, sőt még előbb is ért oda Larettért, így amikor a lány kijött az ajtón, a doktornő vele is tudatta a megbeszélteket. Ezután hazamentek, mert ő megint megéhezett egy ilyen őrjítő szex után.

-Bemegyek a szobámba, telefonálok anyukámmal. Meg leszel addig? - kérdezi a nappaliban tévéző lányt kora délután.

-Persze. - bólint mosolyogva és kicsit megint szomorú lesz, mert Dominik legalább fel tudja hívni az anyukáját, egyáltalán van kit hívnia. Ő még azt sem tudta, kik a szülei.

Dominik laptopját felnyitva kereste meg anyukáját Messengeren, majd nyomott rá a videohívásra. Perceken belül anyukája mosolyogva köszönt bele a kamerába.

-Szia anya! - viszonozza gesztusát Dominik. - Mizu? Szofi alszik?

-Igen, az oviban nem volt hajlandó ma aludni, de mire hazaértünk el is aludt a kocsiban. - rázza fejét Zsanett mosolyogva. Imádja a kislányát és egyáltalán nem bánja, hogy Szofi becsúszott még nekik. - Neked milyen volt az edzésed? Fáradtak a szemeid. - hajol közelebb a kamerába.

-Ha szarul nézek ki, az nem az edzéstől van. - sóhajtja Dominik gondterhelten. Nem mondta el még szüleinek a Fannival történteket. - Szakítottam Fannival. - mondja megsemmisülten. Nem tudja, mit fog majd gondolni édesanyja.

-Jajj kincsem. Nagyon sajnálom. - biggyeszti le ajkait a szőke nő. - Mikor történt ez? Nem is meséltél erről.

-Pár hete... Fanni megcsalt egy ideje és ez most kitudódott. - avatja be Dominik elég kellemetlenül érezve magát. - Kicsit össze akartam szedni magamat, mielőtt beszélek nektek erről.

-Őszintén szólva, jól tetted, hogy szakítottál vele. Mondjuk nem igazán értem, hogy tehetett veled ilyet. De... hogy tudtad ezt meg? - kíváncsiskodik finoman Zsanett.

-Kapott néhány sms-t. - zárja le röviden a témát, mert nem akarja elmondani, hogy igazából Larett látta az üzeneteket, mert akkor anyukája azt gondolhatná, hogy Larett ugrasztotta szét őket.

-Nagyon sajnálom, hogy ilyesmit át kell élned. Ez a legszörnyűbb, amikor hazudnak az ember szemébe. - magyarázza a nő szomorúan. - De legalább megszabadultál ettől a lánytól. Sosem mondtam neked, mert nagyon szerelmes voltál, de... nem hozzád való volt. Jól tudod, hogy viselkedett itt nálunk is, mindenért csak nyávogni tudott és még Szofival se akart foglalkozni. Láttam rajtad, hogy rosszul esik, de nem szólsz érte semmit.

-Tudom anya és engem is zavart ez az egész, viszont Larettel olyan gondoskodó volt. - nyögi kelletlenül a fiú, mire anyukája csak megértően bólint. Fél füllel ő is hallott a bizonyos Larettről, aki miatt Zsolt két hétig dúlt-fúlt.

-Ebből is az látszik, hogy érdekember, kisfiam! A látszat kedvéért mindenki tud kedves lenni másokkal. Majd jön valaki olyan az életedbe, aki kívül belül hozzád való és őszintén szeret téged.

Dominiknak kedve lett volna elmondani, hogy hogyan kezdett érezni mostanában Larett iránt, ám erre egyáltalán nem érezte magát elég bátornak. Valamint nem akarta, hogy a gondolataiban forgó lány véletlenül meghallja, hogy róla van szó.

A videochat végén Dominik lehangoltan huppan le Larett mellé a kanapéra és veszi kezébe a távkapcsolót.

-Milyen volt a beszélgetés anyukáddal? - kérdezi óvatos mosollyal a lány.

-Szar. - sóhajtja a fiú a képernyőn tartva szemeit és inkább keres valami sportadót. Elege van a sok Nat Geo-ból. - El kellett mondanom, hogy Fannival szakítottunk.

-Sajnálom. - szomorodik el Larett és megértően pislog rá, de bármennyire is szeretne mondani neki valami biztatót, nem igazán tud, mert egyrészt sosem volt hasonló helyzetben, másfelől nem tudta, hogyan érez most Dominik. Egyszerűen nem látott a fejébe és nem tudta, mennyire foglalkoztatja még mindig Fanni.

Másnap délután Dominik erőnléti edzésen vesz részt, Larett pedig igencsak unja magát otthon, így a fürdőben rak kicsit rendet és miközben pakolászik, talál egy nagy sminkpalettát gyönyörű színekkel, amit biztosan Fanni hagyott itt. Ha hiányozna neki, már biztosan visszajött volna érte. Ő nagyon szerette a csillogós dolgokat, így a szobájába sietve az ablak elé ülve vette szemügyre arcát a kis tükörben.

Larett addig-addig festegette szemhéjait és szempilláit, amíg elégedett mosolyra nem görbült szája. Irtóra tetszett neki a sminkje és elhatározta, hogy csinál egy szelfit, hogy megörökítse ezt a remekművet és Dominiknak is meg tudja mutatni. Talán kitehetné ezt a képet az új insta fiókjára. Csak éppen azt nem tudta, hogyan kell csinálni. Jobb lesz, ha megvárja a focistát és majd inkább segítséget kér tőle.

Dominik fáradtan dobta le az előtérben táskáját, majd vetődött le a kanapéra. Menten el tudna aludni.

-Milyen volt? - jön ki hozzá a lány mosolyogva, már smink nélkül. Dominik küld felé egy kedves mosolyt, hiszen mindig megkérdezi tőle, volt barátnőjével ellentétben. Fanni még az elején mutatott érdeklődést, de később már csak az foglalkoztatta, hogy minél többet legyen vele, minél több helyre menjenek el és azt kitehesse a közösségi oldalára.

-Jó volt, csak nagyon elfáradtam. - feleli bágyadtan. - Úgy ennék egy pizzát. - mondja végül a semmiből, amin Larett elneveti magát, majd odaül mellé.

-Segítesz nekem kicsit? Hogy kell feltölteni képet az Instagramra? - mutatja neki a telefont, az alkalmazást megnyitva.

-Itt ezzel a plusz jellel középen. - mutatja Dominik hosszú, csontos ujjával. - Mit akarsz kitenni? - kérdezi meg kíváncsian, bár sejti, hogy valamelyik pápaszemes pingvint akarja posztolni.

-Hát... - fordítja maga felé Larett a telefont és nyitja meg a galériáját, majd megkeresi azt a szelfit, amit ma készített magáról. - Ezt szeretném. - mutatja Dominik felé, aki pár pislogás után, kiveszi a lány kezéből a mobilt, hogy közelebbről is szemügyre vegye. Nem szerette, ha valaki ennyire sminkelt, de ez nagyon jól állt Larettnek. Igazán dögös volt benne. Viszont...

-Ezt nem rakhatod ki! - közli vele nemes egyszerűséggel és visszaadja neki a telefont. Larett elnyílt ajkakkal csodálkozik el a fiú kijelentésén.

-De miért? - kérdezi értetlenül. - Ez az én oldalam!

-Nem érdekel, nem akarom, hogy mások is ennyi mindent lássanak belőled, hogy milyen szép vagy. Bár egyébként sem kellene sminkelned, mert anélkül is irtó szép és vonzó vagy. - mondja a focista őszintén, amin Larett teljesen elámul.

Dominik annyira közel érzi most magához Larettet és annyira intenzíven érzi illatát, hogy teljesen elveszti a fejét. Szemeivel szinte csak ajkait képes figyelni, amiket úgy szeretne hirtelen birtokolni. Éppen ezért óvatosan hajol közelebb hozzá, majd minden mindegy alapon kissé bizonytalanul megcsókolja a lányt, aki ezen pedig annyira meglepődik, hogy nem is tudja viszonozni. A fiú lassan elhúzódik ajkaitól, majd finoman cirógatni kezdi felkarját.

-Tedd ki a képet, ha szeretnéd, de állítsd privátra a fiókodat. - mondja neki kicsit komolyságot erőltetve magára, majd felállva a kanapéról hagyja magára a totál ledöbbent lányt, aki megmozdulni sem mer, annyira lesokkolódik. Dominik megcsókolta.

Szoboszlai sietősen zárkózik be a fürdőbe, és dől neki az ajtónak, majd temeti kezei közé arcát. Hogy lehetett ekkora idióta?! Megcsókolni Larettet?! Miket gondolt ő? Biztos tökre megijesztette szegényt, még csak nem is viszonozta...

Ezek után Dominik kerülte a nap hátralevő részében a lányt, aki azon agyalt, hogy miért csak Dominik lájkolta a képet, amit kitett. Ő is sok lájkot akart, mint a fiúnak volt. Őszintén nem tudta hova tenni a fiú csókját, nem tudta, mennyire volt ez tudatos, vagy csak a helyzet miatt tette. Mindenesetre nem firtatta, bármennyire is jól esett volna megbeszélnie ezt vele.

***

Larett mosolyogva köszön az ajtón belépő Tyler Adamsnek, akit Dominik áthívott Szombat délután, hogy ha már sérült, valami hasznát vegye és vigyázzon Larettre, amíg ő a meccsen van. Legutóbb egyedül hagyta, de a gyógyszeres incidens után nem kockáztatja meg a dolgokat.

-Szia Larett. - mosolyog a fiú, majd kezet fog barátjával is. Larett viccesnek találta, hogy Dominik sokkal magasabb volt Tylernél.

-Kössz, hogy átjöttél. - mondja neki hálásan Dominik. - Egyedül veled volt hajlandó itthon maradni. Pedig Willi anyja se tud magyarul, de valamiért te szimpi vagy neki. - rázza fejét értetlenül.

-Mert én jobb fej vagyok, mint bármelyik nő. - mondja viccesen Adams.

-Na, én megyek. Kaja a hűtőben van, Larettnek lefekvés előtt add oda a gyógyszereket, kikészítettem a konyhapultra és ráírtam egy lapra, miből mennyit kell. Ne maradjon fenn túl sokáig.

-Ne aggódj, jól elleszünk. - biztosítja Tyler mosolyogva.

-Nem lesz baj, ugye? - fordul Dominik Laretthez.

-Jó leszek. - ígéri meg mosolyogva, ezek után pedig a fiatalabb focista megnyugodva hagyja őket magukra.

Tyler és Larett viszonylag csendben vacsoráznak, hiszen nem tudnak közös nyelvet, Larett pedig csak éppen valamit magokni tud angolul. Mégis nyugodt volt, hogy nem kell egyedül lennie. Kedvelte Tylert, mindig olyan vicces volt.

-Gyere - intett maga után a sérült focista bekapcsolva a tévét. - Kezdődik.

Larett megkínálja Tylert a pattogatott kukoricából, amit maguk közé tesz, ő pedig felhúzva lábait helyezkedik el a kanapén, plüssével az ölében. Tyler csak egy mosolyt küld felé ezt látva. Tudta, hiszen Dominik mesélt a lányról, hogy szüksége van a kutyára, hogy viszonylag nyugodt tudjon lenni.

Larett kicsit zavartan pillantott a mellette ülő fiúra, amint a kamera Dominikot mutatta premier plánban. Most kicsit másképp érezte magát emiatt. Bizonyára a csók miatt. Rettenetesen jól esett neki, amit pár nappal ezelőtt mondott, hogy szépnek tartja őt. Lehet, hogy tetszik Dominiknak, hiszen máskülönben miért csókolta volna meg? Bár azóta kerüli őt, szóval lehet, hogy megbánta. Elvégre ő csak egy dilis... Gyógyszereket szed, és plüss kutyával jár mindenhova, vigyázni kell rá mindig. Miért akarna tőle bármit is a focista...

Emiatt aztán kicsit elszomorodott és inkább evett egy kis pattogatott kukoricát. A meccs alatt aztán Tyler kitalálta, hogy a Google fordító segítségével tudnak kommunikálni, amivel nagyon jól szórakoztak Larettel. A lány igazán jól érezte magát, arca mégis felforrósodott, amikor Dominikot látta a képernyőn. Nagyon boldog volt, amikor megszerezték a vezetést, ugyanakkor a végén sajnálta azt a bekapott egyenlítő gólt. Szerette volna Tylernek elmondani, mi történt köztük, ám erre egyáltalán nem volt lehetősége és bizonyára Dominik nem szeretné, ha ilyeneket beszélne a barátjával.

A meccs végén Larett elment zuhanyozni, majd pizsamában ment vissza Tylerhez, aki éppen az instát bújta és valamit posztolt.

-Nekem is van Instagram. - mondja mosolyogva, és reméli helyesen ejtette ki a szavakat, és az amerikai megértette, amit mondott.

-Majd bekövetlek. - villant egy széles mosolyt felé a fiú és befejezi a posztolást. - Mész aludni? - kérdezi jól artikulálva és lassan kiejtve a szavakat.

-Igen. - bólint a lány elengedve egy ásítást is.

-Oké. - áll fel Tyler, majd a konyhába megy és kiválogatja azokat a gyógyszereket, amiket Dominik felírt neki, hogy Larett vegye be.

Az amerikai fiú egy pohár vízzel megy be a lány szobájába, aki már az ágyon ült, majd elvéve tőle a gyógyszereket, issza meg rájuk a vizet is.

-Köszönöm! - mosolyog Tylerre, aki ezután csak bólint, majd beírja a fordítóba, hogy a nappaliban lesz és tévét néz, amíg Dominik haza nem jön. Aludjon nyugodtan és jöjjön ki, ha valami baj van. Larett ezt tudomásul véve csak sűrűn bólogat, majd elköszönnek egymástól.

A nyugtatók és a fél szem altató hatására a lány perceken belül elalszik, Tyler pedig ír barátnőjének, Sarahnak, hogy minden rendben van. Tudta a lány, hogy hova megy barátja és miért, éppen ezért nem féltékenykedett, sőt. Sajnálta Larettet még úgyis, hogy nem ismerte őt.

Larett másnap reggeli után mosolyogva ment oda a focistához, aki épp befejezte a mosogatást.

-Tyler meg Peti követni szeretnének instán, ugye engedélyezhetem? - kérdezi reménykedve, Dominik pedig érdeklődve fordul hozzá és nézi meg a telefonját. Valóban Tyler és Gula kérvényezte Larett követését.

-Igen. - válaszolja mosolyogva, mire a lány ajkai hihetetlenül nagy mosolyra húzódnak.

-Jujj de jó! - vidul fel teljesen és valószínűleg ma már nem kell bevennie a kedélyjavítóból. - Olyan rendes vagy! - néz fel a focistára, aki ezen szintén csak mosolyogni tud. - Nézd, már van három követőm! Wow. - nézi a képernyőt nagyra nyílt szemekkel. - Jajj és tegnap olyan jól játszottál. Nagyon örültem neked, hogy végig játszottál.

Dominiknak ezek a szavak annyira jól esnek, hogy legszívesebben most is megcsókolná a lány és igazából gondolatai után már kész is volt erre. Egy pillanatra azt érezte, hogy Larett talán viszonozni tudná mindezt, amit ő kezdett érezni iránta. Óvatosan vette ki a lány kezéből a mobilt és tette le a pultra, majd kezeit derekára csúsztatva lépett hozzá kicsit közelebb. Mindennél jobban meg akarta ezt tenni. Sokkal jobban vágyott rá, mint pár nappal ezelőtt.

Larett lélegzetvisszafojtva nézte Dominik szemeit, majd ajkai résnyire elnyíltak, amint érezte a friss tusfürdő illatát. A multkorival ellentétben most ő is vágyott arra, hogy Dominik megcsókolja őt. Erre nem sokat kellett várnia. A fiú lassan illesztette ajkait övére, szemei pedig ösztönösen csukódtak le. Vékony kezei remegve emelkedtek fel és érintették meg a focista derekát, aki szorosan ölelve őt csókolta sokkal érzelmesebben, mint legutóbb. Ez most érezhetően másabb volt. Sokáig tartott és mindenkinek a legjobb volt.

Miután elváltak egymástól, a lány várakozóan nézett fel szemeibe, hiszen ezek után tényleg valami magyarázattal tartozik Dominik. Ő viszont csak zavartan pislogott.

-Ne haragudj én... nem akartalak letámadni meg semmi ilyesmi csak... - kezd szabadkozni, de Larett mosolyogva vág közbe.

-Csókolni is nagyon jól tudsz. - mondja szégyenlős mosollyal, amitől aztán a focistában rekednek a szavak. Larett látva, hogy Dominik nem igazán tud mit mondani neki, összeszedve magát kérdezi meg azt, ami most már nagyon foglalkoztatja. - Miért csókoltál meg megint? - kérdezi kíváncsian, de egyáltalán nem vádlóan.

-Mert ezt akartam. - válaszolja a fiú teljesen megsemmisülve. Egyáltalán nem készült fel a következményekre.

-Most is megbántad? - kérdezi bátortalanul a lány és csak reméli, hogy Dominik nem fog vele elutasítóan viselkedni.

-Először sem bántam meg. - mondja határozottan, amivel a lányt soha nem látott boldogság felé kezdi terelni, amiről nem is tudott, hogy létezik. - De figyelj, erről nem kellene senkinek beszélnünk jó? Még Szabó-Richter doktornőnek sem! - mondja zavartan a fiú, hiszen még maga sem tudja, hogy mekkora lavinát indított el ezzel a tettével. Azt viszont nem tudta, hogy valóban Larettre van szüksége vagy csak a helyzet miatt érzi ezt. - Ez lesz a mi közös nagy titkunk, oké? - mondja a lánynak játékosan, aki ezen elkezd mosolyogni és bólogatni, ugyanakkor nagyon csalódott, mert érzi, hogy szégyelli őt és még mindig gyerekként kezeli. Pedig ő már nem gyerek. Sosem tudta, milyen annak lenni.

Larett elhatározta magában, hogy bebizonyítja Dominiknak, hogy ő már nem kislány, igenis felnőtt nő.

***

Larett kicsit frusztráltan érezte magát Dominik közelében ülni a kanapén és még a tévé sem kötötte le. A focista unottan kapcsolgatta az adókat, végül egy sportcsatornán kötött ki. Ő is érezte, hogy a mellette ülő lány kicsit feszült, ezért óvatosan fordult felé és mosolygott rá kedvesen. Larett azonnal viszonozta gesztusát és azt kívánta bárcsak most is megcsókolná a fiú, mint tegnap tette. Nem mert kezdeményezni, viszont nem akarta, hogy Szoboszlai azt érezze, hidegen hagyja. Kicsit közelebb húzódva dőlt izmos mellkasának, a focista pedig ölelésébe vonta a lányt.

-Valami baj van, Larett? - kérdezi finoman Dominik és már ő sem figyel a tévé zajára.

-Nincsen csak... - mégis elhúzódik a lány, ugyanakkor nem mer a fiú szemeibe nézni. - Bánt ez az egész helyzet. - ugyanis Dominik talált pár közös fotót még róluk és kicsit szomorkodott a napokban.

-Larett - nyúl kezéért Dominik és összekulcsolja ujjaikat. - Elmondtam már, hogy emiatt ne okold magadat. Ami történt, az azért történt, mert Fanni megcsalt. Felejtsd el ezt az egészet. Én is azt teszem. - mondja könnyedén, ugyanakkor még néha őt is rossz érzéssel tölti el, amit volt barátnője tett vele. Azt is érezte, hogy az utóbbi időben Larett közelsége egészen különösen hatott rá.

A lány javaslatára Dominik keresett valami filmet, amit még lefekvés előtt megnézhetnek. Valahogy a Barátság extrákkal filmnél kötött ki, viszont nem tudta ez mennyire lesz jó Larettnek.

-Ez tényleg ilyen jó? - szólal meg film közben Larett a képernyőre tapadva. Dominik hirtelen kapja felé fejét és nagy szemekkel pislog rá.

-Micsoda? - kérdezi értetlenül a focista.

-Hát az amit a lány csinál - magyarázza most már Szoboszlaira nézve Larett és nem veszi észre, hogy ez egy elég intim téma, amire rákérdezett.

-Úgy érted, hogy lepippantja? - kérdez vissza megrökönyödve Dominik. Larett óvatosan bólint. - Ehm... igen. Ez egy elég király dolog, ha valaki jól csinálja. - szedi össze bátorságát és válaszolja meg végül a feltett kérdést.

-Fanni jól csinálta? - csúszik ki Larett száján az elég indiszkrét kérdés, de eléggé foglalkoztatta a téma, szóval most nem látott határokat.

-Jajj Larett, ilyet nem illik kérdezni - dől hátra hitetlenül elnevetve magát a focista, de Larett egyáltalán nem szándékozik ezért most bocsánatot kérni. Nagyon jól tudta már, hogy a fiúnak nagy arca van és egyáltalán nem esik nehezére beszélni ilyesmiről. Dominik végül Larettre nézett, aki még mindig kíváncsi volt a válaszra. - Maradjunk annyiban, hogy nem volt rossz, de nem sűrűn csinálta.

-Neked hiányzik a szex? - kérdezi témánál maradva a lány, Szoboszlainak viszont kezd kínossá válni. Nem érti, hogyan jutottak el idáig. Vagyis de. Nem ezt a filmet kellett volna elindítania. Pont egy szex jelenetet mutattak, Larett biztos ezért kérdezte.

-Nézd, a szex jó dolog. Kurva jó, ha a megfelelő partnerrel csinálod, de nem ebből áll az élet. Nyilván jó csinálni, de nem fogok kiállni a sarokra, mert elvonási tüneteim vannak - neveti el magát,hiszen pont ezt csinálta bizonyos értelemben. Házhoz ment a szexért és még fizetett is érte. Ezen a válaszán Larett is elmosolyodik. - Na és... te sosem voltál együtt úgy senkivel? - kérdezi kissé óvatosan, de komolyra váltva. Larett kínosan elmosolyodik a hozzá intézett kérdés hallatán.

-Az árvaházban volt egy srác - süti le szemeit szégyenlősen, Dominik pedig meglepődik azon, hogy most valóban el fog neki mondani egy részletet az életéből. - Alig múltam 17, amikor egyszer átjött hozzám a szobámba. Az ilyen intézményekben egyáltalán nem megengedett az ilyesfajta dolog. Tetszett nekem a srác, de sosem mertem bevallani. Aznap este elmondta, hogy szeret engem és én naivan ezt el is hittem... - szorítja össze szemeit, Dominik pedig együttérzően simít hátára. - Engedtem neki, hogy azt csináljon velem, amit szeretne. Úgy voltam vele, hogy essünk túl rajta, végre elveszítem a szüzességemet és kész. Viszont... egyáltalán nem volt jó. Sietni kellett, mert minden este ellenőrzést tartottak. Szóval nem mentem el csak ő. - válaszolja csalódottan, mert tudta, hogy Dominik biztos szánalmasnak tartja majd ezt.

-Hé - húzódik hozzá közelebb Dominik - Nincs ezzel semmi baj. Az első egyébként is mindenkinek béna. Húsz éves vagy. Rengeteg időd van még, hogy tapasztalatot gyűjts minden téren. - mondja a lánynak bátorítóan.

-Megtanítod? - kérdezi hirtelen Larett a focistára nézve, akinek arca döbbenetet tükröz. Teljesen összezavarodott.

-Mégis mit? - kérdezi meglepődötten pislogva.

-Hát, amit az előbb az a lány is csinált - mutogat a tévére Larett és nem gondolja, hogy ez az egész nem ilyen egyszerű.

-Larett - nevet fel kissé Dominik. - Ez nem ilyen egyszerű. Nem kell ezt erőltetni.

-De én szeretném. - erősködik tovább a lány, Dominik viszont kedves mosollyal fogja meg kezét és emeli szájához, majd apró csókot hint bőrére.

-Túlságosan feszült vagy ahhoz, hogy ilyesmit tanítsak neked. - hajol óvatosan közelebb Larett arcához, akinek gyomra bukfencet vet, amint megérzi a fiú férfias parfümjének illatát. - Mit szólnál, ha mutatnék valami sokkal jobbat most neked? - kérdezi játékos mosollyal, a lány viszont hirtelen nem tud semmit sem válaszolni. Minden porcikája remeg. De nem a félelemtől, hanem az izgalomtól. Attól a jóleső izgalomtól, amit Dominik vált ki belőle.

-Mi lenne az? - kérdezi Larett elhalóan, s közben Dominik közeledő arcát fürkészi. Ő csak elmosolyodik, majd ujjaival óvatosan a lány füle mögé tűr egy hajtincset.

-Mindjárt megmutatom - érinti össze ajkaikat óvatosan a focista. Larett szemei lecsukódnak és mérhetetlen boldogság járja át egész lényét ettől a csóktól. Nem tart sokáig, de éppen elég ahhoz, hogy a lány végre bátorságot gyűjtsön és most ő kezdeményezzen egy hosszabb csókot, közben karjai a focista nyaka köré fonódtak, ő pedig egyre jobban ölelte magához és mászott kicsit fölé. Larett mindezt egyáltalán nem bánta, annyira akarta azt, hogy a fiú vele foglalkozzon. Minden félelme tovaszállt és engedett Dominik követelőző csókjainak, s nyelve végül bejutást kapott Larett ajkaitól.

A focistát jóleső remegés fogta el, amint a lánnyal szenvedélyesen csókolózott a nappali kanapéján és nem érdekelte, hogy normális esetben ilyet egyáltalán nem kellene tennie. Végre bevallotta magának, hogy nagyon is tetszik neki a lány és megőrül érte. Azonban tisztában volt vele, hogy nem siethet el semmit, mert Larett még mindig labilis volt érzelmileg. Valamint ő maga sem volt benne 100%-ig biztos, hogy ezt akarja.

Larett teste felforrósodva simult a focistához, aki ajkairól áttért nyakára, ott finom csókokat hagyott bőrén, s a lány úgy érezte mindjárt szétrobban a sok érzelemtől.

Dominik nagyon finoman és óvatosan ér Laretthez és nem szeretné hirtelen letámadni őt. Kezei észrevétlenül kúsznak a lány pólója alá és cirógatják derekát, amitől izmai összerándulnak. Nem érzett eddig sosem ilyesmit, mint amit most Szoboszlai tesz vele.

A focista ajkai kicsit lentebb vándorolnak Larett nyakáról kulcscsontjára, miközben ő csak halk sóhajt elengedve öleli magához a fiút. Dominik magabiztosságot érzett a lány reakciói miatt és örült, hogy ilyeneket vált ki belőle. Kicsit fentebb tűrve a krémszínű felsőjét körözött ujjával alhasán, majd óvatosan emelte meg egyik ujjával a melegítő nadrágja szegélyét és csúsztatta az anyag alá tenyerét, amitől Larett hasizmai még jobban összerándultak és hirtelen forogni kezdett vele a világ. Szoboszlai újabb hosszú csókban részesítette, miközben óvatosan csúsztatta kezét a lány bugyijába, akinek lélegzete elakadt ettől az egésztől és egy halk nyögéssel vált el a fiú ajkaitól.

-Borotválni szoktad magad? - kérdezi ajkaira lehelve a kérdést Dominik, hiszen érezte, hogy Larett nem tükörsima. A kérdései után, már tőle is megengedett volt egy ilyen. Larett csak pirultan fordította el tekintetét.

-Igen. - feleli halkan, Dominik pedig elenged egy halvány mosolyt, majd arcélét finom csókokkal behintve éri el, hogy a lány visszaforduljon és újra megcsókolhassa.

-Szólj, ha valami nem tetszik, oké? - válik el most ő a lánytól, aki csak erőtlenül bólint, miközben a focista ujjai lassan simogatják őt odalent. - Lazíts. - suttogja fülébe, majd nyom egy puszit füle tövébe.

A focista ujjai lassan haladtak lefelé Larett nőiessége felé, aki kicsit jobban széttette lábait, hogy Dominik még jobban hozzáférhessen. Larett nyakába kicsit erősebben csókolt bele, amitől a lány hangosan felnyögött, majd lélegzete újra elakadt, amint a focista óvatosan nyomta fel egyik ujját, miután érezte, hogy a lány elég nedves odalent. Azt akarta, hogy jó legyen neki.

-Fáj? - kérdezi nyakát csókolva a focista, ujja pedig óvatosan masszírozza odalent Larettet.

-Nem. - leheli elhalóan, majd háta ívben feszül meg, amikor Dominik egy másik ujja is csatlakozik a dologhoz. Larett szemei kitágulnak és levegőért kapkodva piheg, miközben kezeivel a focista vállába kapaszkodik.

Szoboszlai lassan ingerli Larettet, aki percekkel később már magán kívül van és elveszíti teste felett az irányítást. Alhasában egyre erősödő érzés miatt kezeinek szorítása is erősödik a focista karjain, aki megállás nélkül ostromolja ajkait, miközben egyik kezével benne munkálkodik. A lány testén több apró remegés fut végig, majd egy magas hangú sóhajjal élvez el, amit Dominik is érez odalent. Ez boldogsággal tölti el őt is és egy darabig még masszírozza Larett nőiességét, majd kihúzza ujjait és a lány szeme láttára nyalja le ujjairól nedvét. Larett arca ettől még jobban felforrósodik, de már eddig is vörös arccal pihegett Dominik arcát nézve, aki csak egy kedves mosolyt küldött felé, majd szoros ölelésébe vonta a lányt.

-Milyen volt? - tolta el percekkel később magától Larettet, aki szorosan simult mellkasához és temette nyakába arcát. Csak szégyenlősen elmosolyodott.

-Nagyon tetszett. - vallja be őszintén és Dominik is örül, amiért ilyen örömet okozott neki.

-Hasonló jó, amikor a lányok csinálják ugyanezt a fiúkkal. - mondja neki tudálékosan, megválaszolva most az este folyamán feltett első kérdését Larettnek. Ő csak bólint, majd visszabújik a focista ölelésébe.

Dominik sosem csinált még ilyet valaki olyannal, aki nem volt hivatalosan a barátnője, most mégsem érzett emiatt bűntudatot, ugyanakkor félt. Félt attól, hogy az érzései átmenetiek és Larett túlságosan kötődni fog hozzá aztán pedig hatalmas csalódást fog neki okozni.

***

Sziasztoook! 🤗
Elfelejtettem tegnap publikálni, szóval ezt most gyorsan meg is tettem 🤭
Na remélem most sikerült mindenkit kellőképp meglepnem 😁
Számítottatok erre? Mondjátok el véleményeteket, nagyon érdekel 🙈
Legyen szép hetetek!
Millió puszi & ölelés! ❤️