Nagyot nyeltem mely a társamnak is feltűnt. Közelebb hajolt hozzám majd a fülembe súgta.

- Ne add magad könnyen a szöszinek!

- Tessék? Mi? Én-Én nem!

- Akkor menjenek be a gonosztevők és találják ki a taktikát! - hallatszott az utasítás aztán mind a ketten bementek az épületbe. Aiko-chan félrehúzott megbeszélésre.

- Figyu nekem az Időzóna a-

- Tudom...

Válaszom gyanús pillantással díjazta.

- Honnan?!

- Öhm... Hát véletlen meghallottam amikor Ochako-san-nal beszélgettek óra előtt.

- He?!! Mindegy-Mindegy ez most lényegtelen. - rázta meg a fejét. Fufruja ide - oda himbálózott a mozdulat közben. - Az a helyzet hogy én naponta csak 3x tudom ezt használni és ha 6 percnél tovább veszem igénybe elveszítem a látásom szóval így kell gazdálkodnom vele.

- Oh... Rendben...

- Na szóval... Biztos hogy Bakugou fog minket megtámadni először mert le akar rendezni veled valamit. Amég te lefoglalod őt én addig megküzdök Kirishima-kun-nal a bomba előtt. Szögezzük le hogy csak nagyon nagy szükség esetén használnám a képességem úgyhogy valahogy fel kell tartanod Bakugou-kun-t.- magyarázta a tervet.

- Rendben megpróbálom. - mosolyogtam de smaragdjaim bizonytalanságot tükröztek.

- Rendben mehet a hős csapat! - kiáltott All Might.

Berontottunk. Aiko ment előttem. Lassan és figyelmesen sétáltunk végig a folyosón amikor hirtelen a hátunk mögött megjelent az egyik ellenfelünk. Szerencsére időben reagáltam és ellöktem Aiko-chan-t mielőtt rúgást mért volna ránk. Kicsit hátrébb mentünk hogy megbizonyosodjuk ki is a támadónk.

- Kirishima-kun?! - kérdezte meglepetten a társam.

- Úgy bizony lányok Baku bro-

- Menj tovább amég beszél! - utasított halkan Aiko.

- azt mondta hogy "meg kell védenie a bombát az egyik Ribitől" szóval velem kell majd meg- Hova lett a másik?! - tűnt fel nekei hogy elslisszantam.

- Neked viszont én leszek az ellenfeled! - kiáltott rá. Türkiz szemei szinte rikítottak a félhomályban. Világoskék hősruhája tele voltak sötétkék szalagokkal melyeket támadóállásában teljesen ki is engedett.- Ne kímélj! Kirishima-kun! - húzta gúnyos mosolyra a száját. A vörösnek nem is kellett több. Megkeményítette bőrét és támadásba lendült. Nem volt olyan mozgékony szóval Aiko könnyű szerrel kitért támadásai elől. Egy óvatlan pillanatot kihasználva leguggolt és erősen hasba vágta. Kirishima még időben használta a  rúgás helyén a szilárdítást de így is 2 méterrel távolabb találta magát. - Túl lassú vagy! Viszont most én jövök! - kiáltotta Aiko majd elrugaszkodott a földtől és szinte pár másodperc alatt a fiú előtt volt. Kirishima tágra nyílt szemekkel kísérte végig mozdulatait de sikerült kitérnie a lány ütései elől és egy gondatlan helyzetben ellenakciót indítania mellyel meg is sebezte a lányt.

- Ügyesebb vagy mint vártam de néha figyelmetlen vagy! Eddig udvarias voltam veled. Jobb lesz komolyabban vennem a dolgokat! Kezd feltüzelni ez a harc!

- Csak most kezdek belejönni! - ropogtatta meg a vállát majd felkelt a talajról. Kirishima erősített a bőrén és rohamot indított a lány ellen. Aiko a sérülései miatt nem tudott időben reagálni és újra a földön végezte. A következő támadásra viszont sikerült valamennyire összeszedni magát és kitérnie egy erős ütés elől. Kihasználva a helyzetet szalagjait az óvatlan fiú köré tekerte ártalmatlanítva őt és ezzel lezárva a csatát.- Kemény ellenfél voltál Kirishima-kun~ de úgy látszik én nyertem! - ujjongott örömében Aiko. A sebei ellenére össze-vissza ugrándozni kezdett mind egy kislány.

- Rendben van... Nyertél! De csak most az egyszer! - sóhajtott a vörös.

- Rendben akkor most valahogy fel kell vigyelek a tetejére! Nehogy megszökj nekem! Jössz magadtól vagy cipelnem kell téged? - pillantott le az ülő Kirishima-ra.

- Mivel nyertél nem fogom megkönnyíteni a dolgodat! - vont vállat.

- Ahj... Szinte reméltem hogy ezt mondod.... - fújta ki idegesen a levegőt Aiko majd elkezdte húzni a földön a fiút.

°°°

Miután elhúztam a csíkot meg sem álltam a negyedik emeletig. Ahogy elértem azt megálltam kicsit kifújni magam mielőtt nekiugrok a Robbantós gyereknek. Kicsit bátortalanul indultam el tovább. Feltettem a lábam a harmadik fokra amikor hirtelen a beszakadt plafon hangját hallottam magam mögött. Lefagytam. A lehető leglassabban hátrafordultam.

- Hová mész Gyökér? - kászálódott ki a betontömbök alól. Szikrák pattogtak kezeiben melyek egyre nagyobbak lettek. Egyre szaporább lépéseket tett felém. Villámgyorsan elrugaszkodott a talajtól és robbanásokkal növelte a lendületén. Még mindig sokkban voltam de mire észrevettem hogy már csak alig 3 méter választ el a kezeitől kijózanodtam és elkerültem a támadását. A mögöttem lévő fal úgy ahogy van kiszakadt a helyéről. Egy gondolat volt csak a fejemben miután a szemeibe néztem. Fuss ha élni akarsz! Ahogy azt eredetileg is terveztem felcaplattam az utolsó emeletre. Nagy nehezen sikerült a közben érő támadásokat hárítanom de nem úsztam meg karcolásmentesen.- Mit képzelsz hová futsz? Ne merj semmibe venni hallod?!! - üvöltötte utánam. Nekem csak egy dolog lebegett a szemem előtt még pedig az hogy ha megérintem a bombát akkor vége lesz ennek az egésznek úgyhogy amilyen gyorsan csak tudtam futottam. Át akartam ugrani a hatalmasan tátongó lyukat amikor alulról megjelent előttem Bakugou. Az utolsó pillantban kilőttem rá néhány ujjpercet ami eléggé megsebezte. Én se úsztam meg ugyanis egy jó nagy robbanást kaptam az arcomba amitől a falnak csapódtam. A csontjaimmal sikerült tompítanom az esést illetve az  robbanást. - Ne hidd hogy ilyen könnyen megúszhatod ezt a játszmát! Akane!

Használj! - hasított belém Akuma hangja amitől a mellkasomhoz kaptam.

- Akane-chaaan~! Megérkezteeem! - hallottam egy ismerős hangot az ajtó felől. Aiko nagy nehezen behúzta Kirishima-t a szobába. Ahogy elnéztem hősruháját ő sem úszta meg sebek nélkül.

- Na tessék megjött a másik Ribi! Eh?! Kirishima mit csinálsz te ott?! - pillantott le barátjára.

- Kit hívsz te Ribinek? Bakagou!

- Kiny-

- Figyelj Baku bro! Én elfogadtam hogy tisztességesen megvert egy lány! Oké!? De csak most az egyszer! - nézett fel Aiko-ra kihívóan. A csapattársam mosollyal válaszolt neki majd megsimogatta a buksiát.

- Jó voltál!

- Nem érdekel! Elbánok kettőtökkel is!

- Héy! Nyugi van Szöszi! Nem én vagyok az ellenfeled! Hanem ő!- mutatott rám.

- Mihh? - néztem ijedten a társamra majd vissza az ellenfelemre.

- Lerendeznivalótok van nem? - emelte fel a kezét és leült a cápafogú mellé.

°°°
- Szorít ez a szar! - kezdett ficánkolni.

- Leveszem ha nem avatkozol bele!

Kirishima aprót bólintott majd Aiiko levette róla a szalagjait.
°°°

Kikászálódtam a falból aztán támadó állást vettem fel. Rendeztem a védelmemet és kihúztam magamból egy hosszú hegyes csontot hogy fegyverként hasznosítsam.

- Akkor ideje komolyan venni a  dolgokat! - túrtam bele idegesen a hajamba.

- Porrá zúzlak! Hallod?! - üvöltötte majd elrugaszkodott és megpróbált az arcomba robbantani de kitértem előle és erősen hasba rúgtam. A plafonnak csapódott de mintha meg se karcoltam volna. Egyből visszaugrott. Nem bírtam kitérni előre és egy jó nagy adag robbanást kaptam a hátamra.

- Csoko-Csoko Lá-Lá, Csoko-Csoko Dé-Dé, Csoko-Lá, Csoko-Dé-

- Ti meg mi az Istent csináltok?- néztünk mind a ketten a két csapattársunkra.

- Nincs jobb elfoglaltságunk Jó?!- válaszoltak felháborodva aztán folytatták a pacsizást. Mind a ketten elengedtük a jelenet okozta értetlenséget és újra a harcra fókuszáltunk.

Mikor sikerült felállnom megpörgettem a "tőrömet" és miután elrugaszkodtam három élesebb csontot dobtam felé. Az elterelés sikeres volt így a háta mögé tudtam kerülni. Belészúrtam a csontot- amit szerencsére elég mélyre sikerült belenyomni- majd hátra flick-eztem párat hogy felmérjem a helyzetet. - Rohadt Picsa! - vetett felém pár gyilkos pillantást aztán lassan és fájdalmasan kihúzta a tőrömet. Kihasználva az alkalmat feléküldtem pár hegyes ujjpercet amely szintén megsebesítette őt.

- Te kezdted!

- És be is fejezem! - mondta rideg hanggal majd a vártnál sokkal gyorsabban elém ért a robbanásaival. Ilyen sebei vannak és mégis képes ilyen tempót diktálni?! Hogy lehetséges ez?! - pánikoltam majd megpróbáltam kitérni előle sikertelenül. Az arcomba kaptam az összes haragját amit irántam táplál- bár nem tudom mi alapján-.

Használj már! - hallottam erősebben Akuma-t.

Nem! Soha!

Akkor viszont véged Akane!!

Elsötétült minden körülöttem és a padlóra borultam. Bakugou sem úszta meg sérülés nélkül. A mély sebek melyet rajta ejtettem rohamosan vérezni kezdtek. - Hmph... Úgy tűnik Nyer-

- Azt nem hiszem barátom! - hozott létre egy Időzónát Aiko. Fütyürészve odaugrált Kirishima-hoz és megtapogatta a haját. A lány mozdulatait értetlenül kísérték szemmel. - Úúúúh de puhaaa~! - nyávogta majd Bakugou-hoz szökdécselt és neki is meg akarta simogatni tincseit de hamar elkapta a kezét.- Áúú! Süni... - nézett rá szúrós szemekkel a tenyerét fájlalva.

- Grrrr... - préselte ki a hangokat idegesen a lefagyasztott szöszi. Aiko mit sem törődve a mérges fiúval dalolva továbbtáncolt a bombához és megérintette azt. A társam felvett a hátára és elintult lefelé a lépcsőn. All Might kikiáltotta a győztest majd miután elég távol került Bakugou-tól Aiko is megszüntette a képességét. Katsuki ahogy tudott mozogni rögtön ellenfelei után akart eredni de a sebei nem engedtek a vérzés mértékén. Ahogy én ő is összeesett a padlón. Mind a kettőnket elszállítottak Recovery Girl-höz.