Miután eloszlott a tömeg Izuku jött oda hozzánk.

- Uhm... Akane-san...

- Mit akarsz Deku?! - morgott rá mire a brokkoli összerezzent egy kicsit.

- Hagyd már! - szóltam rá hogy legyen udvariasabb majd visszanéztem a szeplősre. - Igen Izuku-kun? Miben segíthetek?

- A-Arra gondoltam hogy órák után kifejtenéd-e nekem a második Quirk-öd nekem egy kicsit? Ha nem okozna gondot persze....

- Persze szívesen! - mosolyogtam rá mire Bakugou csak morgott egyet.

- Tényleg?! - ragyogtak fel a szemei - Nagyon köszönöm Akane-san! - mosolygott miközben visszafutott Ochako-hoz.

- N-Nincs mit- -intettem neki majd visszafordultam Katsuki-hoz aki duzzogó tekintettel kísérte végig Izuku útját a padunktól. - Neked meg mi bajod?

- Semmi- -húzta fel az orrát.

- Aha persze! - forgattam a szemeim.

- Csak- -sóhajtott egyet- Miért vagy ilyen kedves ezzel a lúzerrel?

- Miért lenne az? - néztem rá furcsán.

- Mert azt mondtam! Ne kérdőjelezz meg! Mindegy... Ne szólj hozzá többet!

- Menj el innen... - néztem rá hűvös tekintettel.

- Mi?!

- Jól hallottad. Nem vagyok hajlandó tovább beszélgetést folytatni veled ha így beszélsz a barátaimról és teszek rá hogy milyen régóta ismered. Menj vissza a helyedre!

- Tch... Amúgy is menni készültem! - állt fel csörtetve Aiko székéről majd hangosan bevágta a helyére és beharapott ajkakkal, Deku-t méregetve a saját padjához battyogott. Aiko a hangzavar hallatán odaviharzott hozzá.

- Te mi a faszt csinálsz?!

- Semmi közöd hozzá Ribanc!!

- Ahj! Nem az! Leszarom a vitátok de a székemre vigyázzál baszod mert beverem a képed hallod?!

- Mintha hagynám! - vetette oda neki gúnyos mosollyal az arcán.

- Pfuuu! Most meghalsz! - lendítette a kezét de Aizawa Sensei épp ekkor csúszott be az osztályba majd megköszörülte a torkát hogy megkapja az osztály figyelmét. Mindenki a helyére ment és együtt köszöntöttük a Sensei-t. Aiko dühösen helyet foglalt előttem majd az ujjaival a pad lapján idegesen dobolni kezdett mire a vállára tettem a kezem hogy egy kicsit próbáljon megnyugodni. Egy halvány mosollyal nézett vissza rám aztán mind a ketten a Sensei szavaira koncentrálva figyeltük az eseményeket.

- Szóval jó reggelt mindenkinek... - ádított egyet.

- Jé! Aizawa Sensei kötései eltűntek! Kero~ - jegyezte meg Tsu. - Örülök neki!

- Aha... A vénasszony rendesen ellátott. De! Ami sokkal fontosabb hogy ma különleges hősi szakfeladatot kell elvégeznünk.

- Remélem nem egy váratlan dolgozat. - súgtam Aiko-nak.

- Nem hiszem. Csak tudatta volna velünk a pihenő előtt. - vont vállat mire bólintottam hogy valószínűleg igaza van.

- Kódnevek... Ki kell választanotok a Hős neveteket.

- Ezaz! Végre izgalmas dolgot csinálunk!!! - kiáltotta mindenki lelkesen mire a Sensei egy gyilkos pillantást küldött felénk így egyből visszaültünk a helyünkre és egy pisszenés nélkül hallgattuk a következőket.

- Szóval... Ez kapcsolódik a Profi Hősök általi felkérésekhez amiket a múltkor említettem. Ezek általában a második vagy harmadik évben kerülnek képbe miután a diákok elég tapasztalatot szereztek és azonnali hasznára lehetnek a Profiknak. Vagyis a hozzátok hasonló első évesek iránti érdeklődés azt mutatja hogy érdekli őket a jövőtökben rejlő lehetőség. Ezek a felkérések gyakran megszakadnak mikor érettségi után csökken az érdeklődés.

- Tehát bizonyítanunk kell ha kiválasztanak minket? - kérdezte Hagakure.

- Úgy van. Itt látható a felkérések mennyisége:-

-Általában a feljebb lévő évfolyamokban jobban szétoszlanak a számok de idén ezt a három tanulót szemelték ki a legtöbben.

- Áhhhh~ Olyan nagy a különbség! - sóhajtott Denki.

- Amari-san az első? Todoroki a második és Bakugou a harmadik? - gondolkodott Jirou.

- Mi?! - ugrott ki majdnem a helyéről Katsuki.

- Mi a probléma Bakugou? - sóhajtott Aizawa.

- Nehogy már a Time Stopper Bitch kapja a legtöbbet!!

- Hát úgy látszik az embereknek jobban tetszett a bámulatos harcstílusom mint a te robbantásaid~ Terroristám~

- Mi a faszt beszélsz Picsa?!! - pattogatott néhány szikrát vészjóslón.

- Ez szöges ellentéte a sportfesztivál eredményének. - tette hozzá Kirishima.

Na ne mondd már Shitty Hair! - forgatta a szemeit majd látva Aizawa Sensei nem tetszését kifejező pillantásait duzzogva visszaült a helyére.

- Biztosan félnek tőled a Profik Bakugou! - gúnyolódott Sero.

- Mitől félnének??! - küldött egy gyilkos pillantást Sero felé.

- Bámulatos vagy Amari-san! - mosolygott Momo Aiko-ra.

- Köszi Momo! - válaszolt neki egy hatalmas vigyorral az arcán.

- Nézd Iida-kun! Mi is kaptunk felkérést!!! - rázta örömkönnyekkel teli szemmel Ochako a fiú vállát.

- I-Igen Uraraka-kun én is látok--

Annak ellenére amit lenyomtam a Sportfesztiválon mégis kaptam több mint 300 felkérést? - ragyogott fel hirtelen a szemem amint megláttam kiírva a nevem a táblára.

- Jegyezzétek meg ezeket a felkéréseket de akár kaptatok akár nem, mind részt vesztek egy profi melletti gyakornoki feladatban.

- Gyakornokokként? - nyíltak tágra Midoriya szemei.

- Igen. Az USJ-ben már szereztetek tapasztalatot a gonosztevők elleni harcban. Máraki- -pillantott rám oldalvást Aizawa Sensei mire csak idegesen megvakartam a tarkóm. - De minden esetre ez egy hasznos edzés lesz ha saját szemetekkel láttok egy Profit élesben dolgozni.

- Óóóóóó- Szóval ezért kellenek a Hősnevek! - vonta le a következtetést Aiko.

- A dolgok hirtelen érdekessé válnak! -

- Nos ezek a nevek ideiglenesek, de ha nem veszitek komolyan-

- Akkor később pokolian megfizettek érte! - vágott a Sensei szavába Midnight-sama amint belépett a terembe. - Ugyanis a legtöbb diák által választott nevet megjegyzi a társadalom és végül Profi Hősökként is az a név ragad rajtuk amit most választotok.

- Midnight! - hangzott kórusban a meglepedtségtől mindenki.

- Nos erről lenne szó. Midnight-san fog gondoskodni róla hogy megfelelően válasszatok magatoknak nevet. Én nem értek hozzá- Amikor nevet választotok magatoknak egy sokkal szilárdabb kép alakul ki bennetek a jövőtökről és ez által közelebb juttok hozzá. Ezt jelenti a gyakran használt "A név és a természeted gyakran egyet jelent" közmondás. Mint például All Might neve. - fejezte be a mondandóját majd mindenki kapott egy kisebb táblát amire a neveinket lehetett felírni. Az első pár ember aki nagy lelkesen kiment nem teljesített valami jól a név választással kapcsolatban így mindenki görcsösen nekifeszült a sajáljának kihangoztatását illetően. Felírtam az általam tökéletesnek vélt névvel és magabiztosan kilépdeltem a tanárnő elé hogy felmutassam.

- Killer Queen... - tartottam a lapom bátortalanul.

- H-Hát ez igazán merész név Akand-san de szerintem egy kicsit túl dúrva. Viszont ha Gonosztevő lennél akkor tökéletes lenne neked! - kuncogott Midnight adva egy kis bátorírást ezzel nekem de be kellett látnom hogy igaza van így kicsit csüggedve ugyan de visszamentem a helyemre.

- Szerintem kicsit túl sok időt töltöttél Bakugou-val Kislány. - tette vállamra a kezét Aiko.

- Hogy érted ezt? - néztem furcsán rá mire ő csak az éppen soron következő osztálytársunk táblájára bökött.

- King Explosion Murder! - kiáltotta ki magabiztosan.

- Csak úgy mint Akane-san-nál- Ez is sokkal inkább lenne jó egy Gonosztevőnek mint egy Hősnek. Szóval sipirc a helyedre!

- Úúúú srácok nézzétek! - kiáltott fel Mina hirtelen - A Király és Királynéja! Milyen romantikus~ - olvadozott a székén mire Aiko játékosan teljesen elvörösödtem de hamar eltakartam az arcom.

- Nagyon meg akarsz halni Raccoon Eyes?!! - indult meg felé idegesen de Aizawa Sensei kötelei lefogták mire Mina csak kuncogott-

- Mina elég lesz neki! - ültette vissza a helyére Katsuki-t.

- Igen is Sensei! - tisztelgett játékosan majd visszatért a neve találgatásához ahogy mindenki más is. Lassan elvettem a kezem az arcom elől és amennyire lehet megpróbáltam kerülni Katsuki-val a szemkontaktust. Ahogy így néztem az üres táblám hirtelen bevillant valami. Gyorsan fel is írtam a fehér részre majd kimentem Midnight elé és minden bátorságom összeszedve felmutattam.

- Scarlet!