— Szereted ha odáig vannak érted, nem igaz?

— Nem, kifejezetten nem igaz.

— Ne nevetess már Taehyung, annyira rohadtul imádod amikor rólad szól minden.

— Miről beszélsz?

— Csak egy egoista kisfiú vagy arról. semmi több, soha nem leszel semmi több.

— Tessék?

— Jól hallottad. mindenki tudja, hogyha nem lennél ilyen helyes kis szép fiú senki sem barátkozna veled.

— M-mi?

— Egy nagy nulla vagy. a makulátlan bőröd, a csillogó szemek, ezek nélkül mi vagy?

— Nem é-értelek!

— Nagyon is érted. te csak egy arc vagy Taehyung, ha nincs a szép pofi, te sem vagy sehol. ez a kurva nagy helyzet.

Szép pofi?
Makulátlan bőr?
Csillogó szemek?
Taehyung akkor úgy érezte tényleg csak ezekből áll. Belül olyan üres volt, olyan unalmas, olyan semmilyen.

— Kibaszott jelentéktelen vagy.

— Jelentéktelen vagyok. - suttogta, és hirtelen úgy érezte eggyé vált ezzel a szóval.