Engem nézett, én pedig őt, majd végeszakadt a szemezésnek, ugyanis Jungkook húga megcsókolt.

Váratlanul ért az egész. Ahogyan az ismeretlen ajkak enyéimre tapadnak és enyhe erőszakkal próbálják kényesztetni azokat. Fájt a lelkemnek az a csók, ugyanis tudtam, hogy foglalt a szívem, és ott volt bennem a felismerés, miszerint Yeri mindent tud, mert én idióta lebuktattam magunkat.

Természetesen nem hagyom, hogy túl hosszú legyen a csók, szinte azonnal eltaszítom magamtól és zavarodott arccal pillantok rá, majd az időközben ideért Jungkookra. Nem tudom mennyi esett le Yerinek, de túl egyértelmű, hogy nem közömbös számomra a bátyja. Nem kellett volna ennyit bámulnom! Megint elcsesztem mindent.

— Tudtam, hogy igaz a pletyka! Ti együtt vagytok! — szorítja meg Jungkook karját, aki lazán kezelve a helyzetet leinti húgát.

— Maradj csendben. Semmi közöd ehhez az egészhez. Taehyung nem a barátod Yeri, csak a kísérőd a bálra. Nem is értem mit gondoltál. — vázolja fel a dolgokat ridegen, mire kiráz a hideg érzéki hangjától.

— De... Taehyungie! Azt hittem adsz egy esélyt. — bigyeszti le ajkait, de meg sem várva válaszom sírva fordul el tőlük, majd kifutva a teremből megy el valamerre. A szívem szakadt meg miatta, de megnyugtató a tény, hogy biztosan nem én voltam élete szerelme, még fiatal, úgyis talál a későbbiekben valakit.

Már éppen indulnék utána, de Jungkook nem igazán hagyja ezt.

— Előlem mostmár nem menekülsz, velem maradsz egész este. Végre. — fogja meg derekamat én pedig hagyom, hogy elvezessen egy nyugodtabb helyre. — tudom, hogy rosszul érzed most magad, de úgyis lenyugszik. Ismerem.

— Nem tudom, nagyon megbántottam.

— Nem tettél semmit, csak nem úgy történtek a dolgok, ahogyan ő eltervezte. — von vállat és jobban hozzámpréseli magát. — én sem így terveztem ezt az estét, de nekem tökéletes lesz, ha itt maradsz velem. — simít végig az arcomon, én pedig nehezen tudom elrejteni a mosolyom.

— Persze Jungkook, majd pont most fogok lelépni. — kulcsolom át kezeimet nyaka fölött. — köszönöm, hogy megértetted a döntésem, de most elég rosszul érzem magam, mert az osztálytársaimat nem is érdekelte kivel jöttem, tehát teljesen felesleges volt ez az egész, és ne- — ezután Jungkook ujja a számon landolt, majd egy édes kuncogást kaptam válaszul.

— Ne gondolj most erre, gondolj rám mondjuk. — kacsint egyet és száját végre az enyémre illeszti, majd finoman megcsókol, amit én élvezettel tele viszonzok is. Ajkait érzékien mozgatja, és teljesen elvarázsol a csókja. De minden jónak végeszakad egyszer.

— Maguk mégis mit művelnek itt? — hirtelen szétrebbenünk és ijedten nézünk össze, mármint én megijedtem, de Jungkook eléggé érdektelen és kissé dühös fejjel néz vissza a tanárra aki megzavart minket. — KIM TAEHYUNG MAGA MIT KERES ITT EZZEL A MŰVELETLEN EMBERREL? — kiáltja el magát én pedig döbbenten nézek rá. Nem is tanít engem, honnan tudja a nevemet?

— Öhm, izé. — elkezdem az ujjaimat tördelni zavarosban, majd a földet bámulom inkább. Ez nagyon kínos, nem gondoltam volna, hogy rajtakapnak minket csókolozás közben, még szerencse, hogy többet egyelőre nem tervezek Jungkookkal. Bár ez minden hogyan kínos, főleg, hogy mindketten fiúk vagyunk és a háromnegyed iskola homofób. Mi lesz, ha ez kitudódik? Jungkook mellett kitartanak majd a barátai? Nem akarom, hogy miattam rossz élete legyen, át sem gondoltam a következményeket.

— Halljam! — kiált rám újra. Mire Jungkook egy nagyot sóhajt.

— Fogja már be. Nem is ebben az iskolában dolgozik könyörgöm.

— Mi? Komolyan? — nézek felváltva a két személyre, Jungkook csak bólint, a nő pedig szemforgatva néz vissza ránk.

— Az nem számít. Ezt el kell mondanom a tanáraitoknak! Nem helyes! — fonja keresztbe karjait, és rémisztő tekintettel megy el.

— Most mégis mi a franc lesz? — kérdezem rögtön az idősebbet.

— Semmi. — von vállat. — nem az iskolában csókoloztunk, és már elmúlt éjfél ilyenkor egyik tanár sincs itt, tehát semmi közük hozzánk.

— De mi lesz, ha mé- — Jungkook újra csöndre int.

— Taehyung bármi lesz, én úgyis kiállok érted, vagyis értünk. — puszil egyet az arcomra, majd a kezemet megfogva indul velem a tömegbe.

******

Köszönöm szépen, hogy elolvastad. Sajnos elég rossz kedvem van, így ha valami helyesírási hiba van akkor bocsánat.