12.

- Szia Jimin. - teljesen lefagytam. Mit akarhat tőlem?

- H-hello.

- Nem lenne kedved velünk lógni? - szólalt meg hátulról Zico, az egyik rangidős. Hihetetlen ahogy rappel, eszméletlenül gyorsan pörög a srácnak a nyelve.

- V-velem?

- Nem, öreganyáddal. - forgatta meg Jackson a szemeit. - Téged hívnak Jiminnek.

- Szóval, lenne kedved? - szólalt meg újból Yoongi.

- Öhm, hát... nem hiszem, hogy-

- Ne foglalkozz már másokkal. Velünk a helyed, hiába vagy táncos.

- Akkor... igen.

- Rendben, majd szünetben jövünk. - majd ezzel el is mentek, ugyanis becsengettek.

Az óra elkezdődött, ahogy belépett tanárunk. A nővel nem ápoltunk különösebb kapcsolatot, ahogy más sem, ugyanis egy másik iskolából járt át hozzánk. Leadta az órát, majd el is tűnt mindig.

- Sziasztok. Ma arra gondoltam, hogy filmet nézünk, ugyanis van pár elintézni valóm. Aki szeretne, az tegyen be egyet. - a többiek megbeszélték mit nézzünk, én pedig ahogy szoktam, lefeküdtem a padra, és próbáltam aludni.

Az óra viszonylag gyorsan eltelt, el is bóbiskoltam picit. Nem nagyon vagyok oda a filmekért. A tanár szokásához híven, kiment és a következő óráig nem láttuk.

Lementem a büfébe, hogy vegyek valamit, ami még dagadtabbá tesz. Na jó, igazából csak szendvicset veszek, mert csóró vagyok, ráadásul a büfé és az automaták is drágák itt. Csak rabolják az ember pénzét.

Mikor sikeresen leértem a büfé folyosójára, megláttam Yoongiékat. Ne már... mi van, ha csak szívatnak ezzel az egésszel? Tuti az a tervük, hogy leégetnek az egész suli előtt. És nem fog senki sem megvédeni, ugyanis nincs itt Jungkook, és ahogy tudható, barátaim sincsenek.

- Áh, Jimin. Jössz velünk büfébe? - kiáltott fel hirtelen Yoongi, ahogy meglátott.

- Hát végülis...

- Akkor gyere. - majd felkelt a bandájával együtt, s indultunk is. A folyosón a többi diák furcsállva nézett végig rajtunk, főleg rajtam.

A sorhoz érve, ahogy meglátták a fiúkat, félreálltak, hogy előre engedhessék őket.

- Te hova mész? - szólt utánam valaki, de mire én megfordultam Yoongi odaszólt neki.

- Velünk van. - majd nevetett egyet a fiún, és fejét megrántva mutatta, hogy menjek elé.

Jackson be is állt a sorba, majd mondta amit kértek.

- Te Jimin, mit kérsz?

- Öhm, szendvicset.

- Oké, akkor egy chipset, egy narancslevet és egy kis hamburgert. - a néni bólintott egyet, s adta is a kért dolgokat. Jackson kifizette, majd átnyújtottam mindenkinek a kajáját, köztük az enyémet is.

- Mennyivel tartozom? - kérdeztem meg, mire legyintett egyet.

- Tudod Jimin, Jackson gazdag. - nevetett fel Yoongi, Jackson pedig szúrós szemekkel meredt rá.

- Mi lenne, ha nem dicsekednél azzal, hogy én milyen gazdag vagyok.

- Nyugi már Jacks. Csak viccelődöm. - ezzel pedig megveregette barátja vállát. - Gyere velünk enni.

- Nem akarok zavarni. - mire mindannyian rámkapta tekintetük.

- Más már rég azzal menőzne, hogy velünk lóghat, te pedig menekülsz előlünk. - szólalt meg BamBam.

- De én nem vagyok más.

- Örülj neki, hogy legalább nem kell egyedül enned. Ne legyél ennyire antiszoc. - rázta meg fejét Mark. Miért ilyen kedvesek velem?

/-/

Az iskolának mára vége, a táncóráimnak is. Yoongi azt mondta, hogy a kapuban megvár. Nagyon furcsa ez nekem. Ebédnél egész végig engem nézett, mintha valami kém lenne.

Az ajtón kiérve megpillantottam Őt, tényleg a kapuban várt rám. Az ajtó hangos becsapódására felkapta fejét, majd tekintetünk találkozott.

- Na végre Park, már azt hittem sosem jössz ki.

- Bocs, igazán nem kellett volna megvárnod.

- Kérdezni szeretnék valamit.

- Igen? És mit? - mosolyogtam rá ártatlanul. Akkor még nem tudtam mi vár rám az nap este.

Halihali^^
Hogy telik a karantén?
Én már kicsit unom, de hoztam nektek egy újabb részt. Ami remélem tetszett.
❤Kitartást nektek!❤
20.04.13.
23:05

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top