-Jimin beengedsz?-Jungkook hangját hallottam meg az ajtó túloldaláról. Szóval végül Tae ment el.

- Eddig se érdekelt az, hogy beengedlek-e .- rántottam meg vállam nem törődve vele. Megszoktam, hogy csak úgy megjelenik előttem és furának éreztem kérdését.

- Tudod, hogy soha nem szerettem ha haragszol rám .- éreztem karját vállamon, majd maga felé fordított. Soha mi?Gondolatomra felhorkantam, majd kezét lelöktem magamról .Most már teljesen biztos, hogy hülye voltam mikor megengedtem neki ezt az egész dolgot.

- Elegem van! - jelentettem ki, mire a levegő is megfagyott köztünk.Tudta, hogy ezt az egészet megakarom változtatni, még sem szólt semmit.

- Nem lehetne, hogy nem törődsz velem?- néztem íriszeibe amikből semmit sem tudtam kiolvasni.

- Úgy érzed ,hogy semmibe veszlek?Ebben igazad is van. Csak újra közelebb akarok lenni Oh Hanihoz, általad .- vázolta fel helyzetét amit mondani se kellett, hiszen tudtam jól ezt az egészet. Fájt a szívem és a szemeim is égtek .Olyan boldog voltam mikor nevetett, mert tudtam, hogy csak nekem teszi ezt, még akkor is ha nem engem látott közben .Viszont utáltam azt amikor ilyen rideg, és őszinte volt velem.

- Nem hagyom! - áztatták el szemeim a könnyek .Jungkook meglepődött arcára néztem, majd szipogva egyet folytattam.

- Minden erőmön azon leszek, hogy csak én legyek neked, nem pedig az a lány. - törölgettem szemeim hiába, hiszen minden egyes alkalommal több könny áztatta el bőröm.

- Ilyen nem lesz soha .- rendezte vonásit így újra mintha csak apámat láttam volna .Félni nem féltem tőle, de idegesített. Kimondhatatlanul mérges voltam magamra, hogy felajánlottam neki ezt az egész dolgot, hogy aztán az esélyeimet is eldobhassam.

- Menj el! - utasítottam, majd hátat fordítottam neki .Már nem hallottam lélegzet vételét ami megnyugtató volt számomra. Elment .Vállaim újra rázkódni kezdtek és a földön elterülve húztam fel lábaim magzatpózba .Újra egyedül voltam, és senki se törődött velem. Megszokhattam volna ezt de nem ment, arra vártam, hogy Jungkook visszajöjjön és megöleljen .
Ébredj fel Jimin, ez nem valami romantikus film, ez a szörnyű valóság.

Fájt a hátam a föld miatt .Talán olyan 3 órája fekhetek erőtlenül, és kedvtelenül a padlón üres tekintetemmel.

- Szedd össze magad. - suttogtam magamnak ,majd feltápászkodva indultam el a fürdőig megmosni arcomat .A langyos vizet egész arcomon megéreztem, majd mikor úgy gondoltam elég lesz, ránéztem tükörképemre.
Szörnyen festettem, és hangulatomat a rajtam lévő nyaklánc rosszabbította. Keserű mosolyra húztam ajkaim és téptem le magamról az ékszert .Fura érzés kerített hatalmába, és mintha levegőt is elfelejtettem volna venni .Az égető fájdalom átjárta egész testem .Földre rogyva próbáltam összegörnyedve elfelejttetni magammal a fájdalmat, de nem ment, nem akart megszűni.

°Jungkook szemszöge°

Ledobtam magamról a zavaró fekete pulcsimat, és lepacsizva munkatársammal indultunk el a lift felé.

- Na mi van a vakarccsal ?- nevetett fel, mire megforgattam szemeim.

- Nem vakarcs, van neve is Namjoon.- nyomtam meg a lift gombját ami aztán szép lassan elindult .A főnökhöz tartottunk ezt az egészet letisztázni végre előtte, hiszen eddig csak sejtette mi van velem.

- Hogy véded, eddig még utáltad .- lökött vállba, de egyáltalán nem volt kedvem viccelődni vele.

- Tudod, hogy miért változott meg a véleményem .- néztem rá mogorván, mire elemelte kezét rólam.

- Fiatal még ehhez, nem erőltetheted rá az érzéseid .- köszörülte meg torkát, majd felvette ő is a komoly énjét.

-Ő is rám erőlteti az egészet. Kezd belém szeretni .- mondtam el ezt Namjonnak, mire nyekkenni se mert.

- Öcskös, ha ezt a főnök megtudja... - húzta el száját, mire bólintottam, hogy értem mire céloz.

- Már így is bajban vagyok .- sóhajtottam fel. A lift ajtaja kinyílt végre, mire egy lépést tettem, de azt egyből megbántam.

- Mi van veled?- kapott utánam Namjoon, mire válaszolni nem tudtam. Égett a szívemnél de pokolian, mire  ruhán keresztül mellkasomra fogtam .Akik a folyosón voltak mind üvöltésemre figyeltek fel.
Tudtam, hogy Jimin csinált valamit és tisztában voltam vele, hogy a veszekedésünk miatt, és csak imádkozni tudtam, hogy nem a fonalat tépte le magáról.

-Jiminhhhez kelh mennünkhh.- próbáltam felállni a földről kisebb sikerrel. A legrosszabb, hogy éreztem a fájdalmai nagy részét és teljesen biztos voltam abba hogy jobban fáj neki mint nekem.

-De hát.... - kezdte volna el a szokásos apáskodási hülyeségeit aminek jelen pillanatban nem örültem.

- Most.- nyomatékosítottam előző kijelentésem  és már is Jimin házába találtam magam .Megkapaszkodva Namjoonba álltam fel, és bukdácsolva indultam Jimin keresésére.

-Jimihh.... - ejtettem volna ki nevét mikor benyitottam a fürdőbe, azonban elhallgattam mikor megláttam őt .Remegett mint egy kocsonya és vörösre kisírt szemei semmi jóra nem utaltak. Kezében szorongatta az általam kapott nyakláncot és már is tudtam mi lehet a baja.
Mellé sietve kaptam ki gyenge kezéből az ékszert és csatoltam vissza, sietve nyaka köré .Az én hibámból történt ez, pedig tudhattam volna a következményeit.
Nagyokat lélegezve és még mindig remegve nézett rám sírva és megtörten.

- Hol vagy már?- lépett be Namjoon is a fürdőbe, majd egyből fejéhez kapott.

-A főnök kifog nyírni téged. Mármint megint, mert már halott vagy. Te jó ég engem is, mert ha megtudja, hogy itt voltam nem fogok többé ilyen jól fizető munkát kapni. - pánikolt be teljesen. Mindig ezt csinálja ha valami ilyesmi történik, és összehord minden marhaságot.

- Csak vidd a szobájába .- dőltem neki a falnak behunyt szemekkel.

- Hozzá nem érek! Megkergültél?- akadékoskodott. Neki ez kábé olyan lehetett mint mikor az emberek valami gusztustalant látnak a házukba, vagy bárhol, mivel ő elmondása szerint nem süllyed le ilyen szintre.

- Én nem bírom most elcipelni addig .- sóhajtottam fel hiszen teljesen legyengültem. Szinte minden energiámat elvette ez a dolog.

-Aish.... mit meg nem teszek érted .- hangoztatta, majd felkapva Jimint indult meg vele szobája felé, amit remélem meg is talált.

- Komolyan képes voltál odaadni neki a nyakláncot?- jött vissza elég gyorsan hozzám.

- Nem tehetek róla Namjoon, úgy nézett rám mint akkor Oh Hani.- túrtam hajamba az emlék miatt.

- Mekkora egy barom vagy .- sóhajtott fel hihetetlenkedve.

- Tudhattad volna, hogy ez lesz. Odaadtad a halott barátnőd nyakláncát neki, miközben tudtad, hogy nem bírja el ezt a sújt .Jesszus Kook, ő még egy gyerek. Sőt egy ember .- teljes mértékben igaza volt neki.

- Miért tetted?- kérdezett rá, mire ökölbe szorítottam kezeim.

- Mikor feltettem rá, Oh Hani volt előttem, és tudtam ha rajta lesz olyan mintha ő lenne itt velem, mert a teste egyezik-magyaráztam néha megakadva szavaimba.

- Szóval ha az rajta van te a volt csajod látod?- húzta el száját, mire bólintottam.

- Ez beteges Jungkook.- rázta meg fejét.

- Nem tudtam, hogy leakarja majd venni, és azt sem, hogy ez történik.

- De persze erről nem értesítetted!Bár mondjuk, teljesen őrült is lettél volna neki szólni!
Figyelj Jimin, ha ez rajtad van nem látom az arcod, hanem a halott barátnőmét, szóval nyugodtan viselkedj velem úgy, a szex jó lesz mert nem kell szatyrot húzni a fejedre .- gúnyolódott tovább.

- Nem akartam ezt.

- Még is megtetted. Hozzá értél, akkor összekötötted az életed vele, és tovább bonyolítod ezt számára. Te mondtad, hogy érez valamit irántad, szerinted ennek nem lesz következménye?- sóhajtott fel, majd folytatta.

- Legalább a nevedet elmondtad neki?- ráncolta homlokát reménykedve abba hogy nem.

- Igen el, de csak gondol rá .- rántottam vállat.

- Bármikor kinyögheti, és akkor így fognak repülni az emlékeid az előző életedből .- alkotott szárnyakat kezéből .

- Tudom, basszus.

- Nem tudsz gondolkodni, de legalább hagyd, hogy élje a saját életét, és ne avatkozz bele .Mondjuk, már teljesen mindegy, mert rátetted azt a szart, az önző fejed miatt. Így soha nem fogod elfelejteni azt a lányt .És ajánlom neked, hogy ne lásd Jimint a lány helyett később, mert ha te is beleszeretsz nem lesz fényes jövője .- tette fel mutatóujját.

- Hidd el, nem szeretek bele egy fiúba Namjoon.- ráztam nemlegesen fejem. Visszataszító volt az is számomra, hogy ő szeret.

- Még is megcsókoltad .- kijelentésére lehajtottam fejem.

- Az Oh Hani volt .- kezdtem el piszkálni ujjaim.

- Tévedsz Jungkook, nagyot tévedsz .- rázta fejét sajnálkozón .Tisztában voltam a helyzetemmel, és abban is, hogy nem tettem jót neki, de hiszen a halál kinek tenne?Valahogy kikell találnom valamit az ügy érdekében, vagy nekem befellegzett.