Cinco (5)
Az ajkaink összeértek és hosszú másodpercekig el se váltak egymástól. Tartott volna tovább is, de nem az a személy állt előttem, akit vártam. Christopher mosolygott vissza rám.
Egyből a szobám fele vettem az irányt, de annyit hallottam még, ahogy srácok gratulálnak a fiúnak. Sírva vetődtem a párnáim közé. A sminkem beborította az egész arcomat, de az sem érdekelt, majd elaludtam.
Éjfél körül ébredtem fel, legalábbis a telefonon az állt. A fürdőben gyorsan átöltöztem egy kényelmesebb pulcsiba és cicanaciba. A sminkem eltávolítása után a cicás mamuszomba bújva vissza sétáltam a nappaliba, ahol a többiek horror filmet néztek, így gondoltam megijesztem őket. A " Fekete karácsony " című film ment a tévében, ezért nem volt nehéz dolgom. Vissza osontam a szobámba, ahol össze rúzsoztam az arcomat, majd a hajamat kócossá tettem. Ahogy visszatértem elkezdtem fura hangokat kiadni, amire a többiek ijedezni kezdtek. Alexis annyira komolyan gondolta a dolgot, hogy Richard ölében kötött ki. A nevetésemet alig tudtam vissza folytani, de lebuktam, mert Renato kijött a szobából a hangos zajokra és felkapcsolta villanyt.
~ Ezt még visszakapod, édes ~ kacsintott Chris, majd az ölébe húzott.
~ Velünk nézed végig ~ karjaiba zárt az ecuadori, majd elindította a filmet.
Nem szeretem ezt a filmet, sőt a horrort sem, ezért elég kényelmetlenül éreztem magam. Az meg hogy Chris ölében ültem, az csak hab volt a tortán.
~ Félsz? ~ suttogta a fülembe az említett személy.
~ Is és beszélnünk kéne ~ mondtam, majd próbáltam rávenni, hogy menjünk fel a szobámba.
~ Holnap megbeszéljük, rendben? ~ nyomott egy puszit az arcomra.
~ Rendben ~ zártam le a témát.
Erickin észre vette, hogy mennyire fészkelődőm, így lefeküdt a szőnyegre, ezzel átadva nekem a helyet. A pár óra alvastól nem lettem kipihentem, ezért az egyik csúnya jelenetnél behunytam a szemeim és elaludtam.
Másnap reggel egyenletes szuszogásra ébredtem magam mellett, aminek tulajdonosa az ecuadori volt. Gyorsan a takaró alá néztem, hogy rajtam van e minden ruhadarab. Boldogan nyugtáztam, hogy igen. Lassú mozdulatokkal kitakartam magam és felakartam kelni, de a fiú visszahúzott.
~ Most beszélhetünk ~ nézett rá a barna szemeivel. Bevallom, tetszett a látvány, hogy nem volt rajta póló és a kócos hajába szívesen beletúrtam volna, de nem szabad elgyengülnöm.
~ Igen ~ szólaltam meg, de még mindig a fiú hatása alatt voltam.
~ Miről szeretnél beszélni? ~ hajolt közelebb.
~ Arról volt szó, hogy titokban tartjuk az egyet hetet, nem? ~ kérdeztem kissé kiakadva. ~ Erre mindenki előtt megcsókolsz?
~ Igen, de nem tudtam uralkodni magamon ~ sóhajtott.
~ Nem kellett volna bele mennem ~ tettem hasonlóképpen.
~ Holnap lesz negyedik napja, de mivel nem tudlak meggyőzni, ezért ma elviszlek vacsorázni és vége. ~ mondta az ecuadori, majd kiszállt az ágyból. ~ Légy csinos.
Mindent el kell meséljek Alexis-nek, akit végül Richard szobájában találtam meg. A dominikai távozása után nagy nehezen felhúztam a lányt, olyan helyzetbe, hogy figyelni is tudjon.
~ Milyen volt az este Chris-el? - nevetett a szemét dörgölve.
~ Semmilyen, megbeszéltük, hogy befejezzük, ezért ma elvisz vacsorázni ~ húztam féloldalra a számat. ~ Na, és neked Richarddal?
~ Hát... vége lett a filmnek és mindenki elment aludni, de mi itt fent beszélgettünk ~ ért fülig a lány szája. ~ Aztán megcsókolt és elmondta, hogy bejövök neki.
~ Milyen cuki ~ motyogtam, majd felálltam és visszamentem a szobámba.
A srácok tegnap megtartották a fellépést, amíg mi készülődtünk, így holnap utazunk is tovább a következő célállomásra, ami Mexikóvárosban lesz. Egy szilveszteri bulin fognak fellépni a srácok. Jó társaságban hamar eltelik az idő, szóval hamar este is lett, de elfelejtettem készülődni.
~ Mi amor, neked nem Chris-el van randid este nyolckor? ~ karolt át Rich.
~ Basszus, mennyi az idő? ~ emeltem magam elé a dominikai másik kezét, mert általában neki mindig van órája.
~ Szuper, egy órám van elkészülni. ~ kaptam a fejemhez.
~ Nyugi Princessa, Chris-nek minden hogy tetszel. ~ kacsintott, majd felfelé menet még visszanézett. ~ Persze, ha érted mire gondolok.
Alexis segítségével nem pont nyolcra, de sikerült elkészülni. Hajamat lazán begöndörítette. Sminkből csak minimális került az arcomra, ami alapozóból, szempillaspirálból és szájfényből állt. Kék hosszú estélyi szerű ruha volt rajtam, amihez fekete szövet kabátot és azonos színű bokacsizmát választottam. Pimasz mosollyal az arcom sétáltam le a lépcsőn, hiszen tudtam, hogy a többiek most vacsoráznak.
~ Most jön lefelé ~ hallottam Alexis hangját, mire mindenki felém kapta a fejét.
~ Kitettél magadért ~ lépett hozzám Chris, majd megpörgetett.
~ Gyönyörű vagy ~ szólalt meg Zabdiel is.
~ Köszönöm ~ dobtam neki egy mosolyt.
~ Indulhatunk? ~ kérdezte az ecuadori, mire én bólintottam és megfogta a kezem.
Amikor megérkeztünk, akkor a szavam is elállt. Nem szeretem a nyálas és túl romantikázott dolgokat, de tényleg mesés volt.
~ Menj előre, hamarosan én is csatlakozom ~ puszilt meg. ~ Elrendezem az anyagiakat.
~ Rendben ~ engedtem el a kezét, majd követtem a pincért.
Leültem az asztalunkhoz, majd nézelődni kezdtem. Sok asztal foglalt volt, leginkább fiatalabb szerelmespárok voltak jelen. Akadt egy-két család és idősebb pár is, de nagyon kevés. Amikor vissza fordultam a kijárat fele, akkor szembe találtam magam Zabdiel-el.
~ Te is randevúzol? ~ mosolyogtam kedvesen.
~ Igen ~ ült le velem szembe.
~ Dupla randi lesz? Kivel fogsz? ~ kérdeztem, mire lenéztem az asztalra, ahol majdnem össze értek a kezeink.
~ Veled fogok és kettesben. ~ kulcsolta össze az ujjainkat. ~ Bevallottam ma délután Chris-nek, hogy az első találkozásunk óta tetszel, de azt hittem, hogy neked ő tetszik.
~ Tévedsz, mert nekem is, amióta megvédtél , azóta tetszel ~ válaszoltam.
~ Rendeljünk, ha már itt vagyunk ~ nyújtott egy étlapot.
Paella mellett döntöttünk mind a ketten a rendelést illetően, amin jót mosolyogtunk. Desszertnek pedig Flant fogyasztottunk. Mindent jóízűen megettünk és ittunk, sok beszélgetés és nevetés közepette. Nem akartunk gyorsan vissza érni a szállásra, ezért kézenfogva gyalog indultunk el. Elmúlt már éjfél is, amikor megérkeztünk, tehát már mindenki aludt.
~ Princessa, megtisztel azzal, hogy ma az én karjaimban alszik el? ~ karolt át Zabdiel.
~ Nagyon szívesen ~ válaszoltam, mire ő magával szembe fordított és megcsókolt.
Belül majd kicsanttanttam az örömtől, de elfogott egy érzés, hogy hamarosan rossz dolog fog történni.
Ahoii
Sajnálom, hogy eddig várattam azokat, akik folytatást szerettek volna olvasni, de tegnap lett újra telefonom, így végre be tudom hozni a sok lemaradást.
Mindenkinek jó olvasást kívánok ehhez a részhez.
Köszönöm, ha szavaztok vagy hozzászólással jelzitek, hogy itt jártatok.
Pusszancs,
Luna_Rose ( Nevet váltottam )
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top