✨30.rész

Elgondolkodva sietek a korház felé idétlenül mindig máshova figyelve ,mint ahogy azt kéne, és természetesen így rengetegszer átkoznak is az utcákon.

-JeongGuk.- szólított meg valaki hátam mögül ,mire odapillantottam .

-Szia ,rég találkoztunk .- mosolygott rám Lisa kedvesen.

- Bocsi ,de sietnem kell.- mutattam a korházi ajtó felé, mármint annak helyére ,a tegnapi kis incidens miatt .A lány nagyokat pislogva ,és meghökkenve nézett rám mereven.

-Te beszélsz.- tette kezét szája elé, mire homlokomra csaptam .Persze ő nem tudta.

- Nem szeretnék róla beszélni.-előztem meg a kérdezősködést.

- Olyan fura, De tetszik, teljesen így képzeltem el a hangod .- igazította meg haját mely ma is gyönyörűen hullott vállára.

- Történt valami ami miatt a korházba kell menned?- aggodalmaskodott ,mire megráztam fejem.

- Velem nem .Jimin kerül be.- mosolyogtam a lányra halványan ,aki egy O-t formázott ajkaiból.

- Akkor bemegyek veled ,úgy is ott van dolgom .- indult el egyből ,mire érdeklődve követtem őt.

- Milyen dolog?- kérdeztem rá, mire lesütötte szemeit.

- Hát....izé....beütöttem a lábujjam a szekrény oldalába .- harapott bele alsó ajkába ,gondolom kínosnak találta a helyzetet.

- Értem .- röhögtem fel hangosan fejemet felfelé irányítva ,majd vettem észre az ablakból kifelé bámuló Jimint .Éppen ,hogy csak látszódtak szemei de tökéletesen láttam ,hogy minket néz .

- Megyünk?- lépett elém a lány ,mire újra ránéztem .

- Persze ,menjünk .- indultunk el egyszerre.

***

- Nem a másik irányba kellett volna menned?- kérdeztem meg mikor is ott fordult le mint én.

- Kíváncsi vagyok ,hogy van Jimin.- rántott vállat. Csak egyszer találkoztak ,azért ennyire kíváncsi ne legyen.
Óvatosan néztem be az ajtón, majd nyitottam ki azt ,így ráláttam a tolószékben ülő fiúra ,aki még mindig az ablakon kívüli tájat nézte.

- Nem tudtam, hogy ilyen a helyzet .- suttogta mellőlem Lisa .

-Jimin jobban vagy?-tértem át egyből a tegnapi viselkedésére ,de meg sem moccant.

- Örülök ,hogy újra találkozunk .- próbálkozott Lisa is.

- Én nem örülök neki .- hangja elszánt ,és mogorva volt ,mire bocsánatkérőn néztem a meglepődött lányra.

- Haza akarok menni . - suttogta a fiú ,majd valamit kihajított az ablakon.

- Mi volt az Jimin?- kérdeztem rá miközben közelebb mentem.

- Csak egy jelentéktelen papír. - mosolyodott el fájón rám sem nézve.

- Akkor én azt hiszem megyek is.- intézte felém Lisa szavait ,mire egy "szia" után elköszöntem tőle, Jiminre pedig csak egy aggodalmas pillantást vezetett.

- Voltál ma már gyógytornán ?- kérdeztem érdeklődve.

- Talán.- mondta egyszerűen.

- Figyelj ,ezt neked is akarnod kell  lehet, hogy ez most nehéz de...- kezdtem bele azonban félbeszakított.

-De mi Kook?Egy nyomorék lettem akinek az életében nincs semmi ,a rossz emlékeken kívül .- nézett rám szomorúan.

- Én is egy rossz emlék vagyok akkor?

- Úgy is dönteni fogsz egyszer. Vagy én ,vagy saját magad és ésszerűen magadat választod majd. És boldogan élsz vagy Taehyungal ,vagy pedig azzal a lánnyal ,én pedig maradok örökre ilyen szerencsétlen ,és hasznavehetetlen .- mutatott végig magán .

- Megígértem, hogy nem hagylak magadra ,emlékszel?- hangom magabiztosan csengett, de őt ez kicsit sem nyugtatta meg.

- Csak menj el ,megkönnyítem a helyzeted .- fordult vissza az ablakhoz.

-Jimin, értsd meg ,hogy szeretlek .- guggoltam le elé.

- Képzeld voltam reggel a boltba ,és ezt vettem neked .- halásztam ki egy pulcsit táskámból és tartottam felé.

- Én a tiédet szeretném ,az illatod miatt .- motyogta orra alatt.

- Ha befújom hordani fogod?- emeltem felé ,mire rám nézett.

- Hordanám anélkülis ,mert te vetted .- sóhajtott fel, mire elmosolyodtam.

- Hazaviszünk ma oké?- szemei felcsillantak ,mikor kiejtettem számon a szavakat. A pulcsit gyorsan táskámba helyeztem ,majd újra ránéztem.

- De rendszeresen vissza kell járnod a tornákra ,hogy minden rendben legyen veled . - simogattam meg fejét.

- Én azt szeretném ,hogy velünk legyen minden rendben, a többi nem érdekel . - rázta fejét.

-Mi rendben vagyunk Jimin.

-Biztos?

- Biztos .- hajoltam hozzá közelebb és hívtam egy érzelmes csókba ,amit úgy látszik megakadályozni se akart.

Többet akartam ,sokkal többet. Érezni akarok mindent, ami vele kapcsolatos, és boldoggá szeretném tenni.

- Szeretlek .- váltunk el levegőhiánya miatt ,majd szemeimbe nézve megszólalt.

- Én is szeretlek .- kapott újra ajkaim után ,majd kezeit nyakam köré helyezve mélyítette el csókunkat.

- Ugye tudod ,hogy nem érzek semmit csípőtől lefelé?- mosolyodott el.

- Segítek tornázni .- tapadtam nyakára, majd a tolószéket az ágya felé kezdtem el tolni.

- Kookh -nyögte érzékin nevem, majd pólóm alá nyúlva kezdte volna azt felhúzni rólam ,mikor nyílt az ajtó.

- Anya?- néztem az éppen féloldalasan álló szoknyájú, kuszahajú nőre.

- Kicsim!- nézett rám meglepődve, majd ellökte magától az ismerős férfit.

- Siwon?- pislogtam nagyokat, mire a férfi rám nézett és letörölte rögtön anya piros rúzsának nyomait szájáról.

- Mondtam ,hogy figyelj hova löksz be .- ütögette anya Siwont idegesen.

-Te támadtál le .- tolta el magától a nőt ,majd mindketten ránk néztek.

- Izé... ez nem az aminek látszik .- mentegetőzött anya.

- Valószínűleg bújócskáztunk .- forgatta meg szemeit Siwon ,mire anya a lábára taposott.

- Mi is van köztetek pontosan?- mutattam rájuk de éreztem ,hogy Jimin ficánkolni kezd előttem de nem engedtem el. Pólója alá nyúlva kezdtem el simogatni felforrósodott hátát.

- Asszem együtt vagyunk .- igazította meg szoknyáját.

- Igazából ki se mondtuk .- suttogta nekem Siwon szavait, mire anya lendítette kezét és a férfi nyakára ütött azzal.

-Ez fájt Byul.- simogatta az érzékeny pontot.

- Gyerekesek .- mosolyogtam rájuk .

- Még szerencse ,hogy nem valami öregemberhez kerültünk be ,csinálhattuk volna hármasba .- törölte le nem létező izzadságcseppjeit a férfi.

-Az az idős férfi kétszer is te lettél volna. - forgatta meg szemeit anya ,majd mindentudóan nézett ránk.

- Azt hiszem megzavartunk valamit .- mosolyodott el. Kezeimmel lassan Jimin alsója alá közeledtem.

- Még szerencse, hogy combjától felfelé érez mindent .- nevetett fel Siwon, mire mérgesen néztem Jiminre.
Komolyan hazudott nekem?

- Akkor mi mentünk is ,és próbáljátok meg halkan ,nem lenne jó ha kiderülne ez az egész .- mentek ki az ajtón.

-Ez most komoly?- emeltem meg egy kicsit ,és markoltam fenekébe ,mire felsóhajtott.

- Nem lenne jó ,nem tudom használni a lábam.

- Rossz kifogás Jimin, valld be ,félsz ,hogy azok a barmok néznek minket .- szemei résnyire nyíltak, majd bólintott egyet.

- Lesz legalább egy jó napjuk  .- kezdtem el letolni róla a nadrágot, mire megrázta fejét.

- Meg ne próbáld Jeon.- nézett rám szigorúan.

- Most fenyegetsz Park?- nyúltam lábai alá ,és emeltem csípőmre őt.

- Ha megteszed ,én esküszöm hogy....- kezdett bele ,de ledobtam az ágyra így felszisszenve terült el rajta.

- Ez durva volt .- nevetett fel ,mire megrántottam vállaim.

- Mindketten azt szeretjük úgy is, nem?- másztam felé .

- Te nem félsz?

- Hogy meglátnak- e?- kérdeztem meg, mire bólintott.

- Nem igazán. Megmondtam, hogy vigyázok rád.- húztam le nadrágja szélét.

- És magadra akkor ,hogy fogsz?- állított meg tevékenységemben.

- Az ne érdekeljen .- hajoltam füléhez ,majd folytattam.

- Minden rendben lesz Jiminnie.- húztam tovább az anyagot lába végéig.

- Mutasd meg ,hogy a tiéd vagyok .- vettem le magamról pólóm .

-Jungkook ennek megint nem lesz jó vége .- rázta nemlegesen fejét.

- Élvezni fogjuk ,ezt garantálhatom .- nyúltam be boxere alá ,mire pulzusa megemelkedett.

- Jó az neked ha tele vagy karmolás nyomokkal?- nevette el magát de mikor látta komoly arcom abbahagyta.

- Talán hoztam valami élesebbet .- ültem rá ,majd zsebembe nyúltam és előhúztam egy bicskát.

- Mi van veled Jungkook?- szemezett velem ,és a tárgyak aggódón.

- Talán megőrültem .- raktam kezébe a tárgyat.

- Tudod ,hogy nem fogom abbahagyni t,e mégis sakk mattot adsz saját magadnak .- rázta fejét .Igaza volt. De csak azt akartam, hogy elfejtse egy időre ezt az egész dolgot ,és csak rám fokuszáljon.

- Csak csináld .- vettem le róla pólóját és kezdtem el puszilgatni felsőtestét.

- Kaptam egy levelet .- mondat hirtelen ,mire ránéztem.

- Milyen levelet?- húztam össze  szemöldököm.

- Azt mondták ,hogy tudnak a testvéredről .- szívem a torkomba dobogott, és hirtelen szét akart menni a fejem.

-Ő most hol van Kook?- kíváncsiskodott de én csak remegni tudtam.

- Jól vagy?- tette kezeit  arcomra Jimin......

- Jól vagy öcskös?- tette kezeit arcomra JungHyun.

- Sötét van .- sírtam el magam .

- Semmi baj ,elmegyek szerzek segítséget ,addig ne szólalj meg ,oké?- mosolygott rám kedvesen m,ajd kiszállt az összeroncsolt kocsiból.

-Hé !- kiabált oda egy ismeretlen embernek ,aki abból kocsiból jött ki amivel ütköztünk.

- Tudnál segíteni ?Az öcsém beragadt .- mutatott felém, és elindultak erre ,majd az ismeretlen ember  egy pisztolyt tartott bátyám alakja felé.

- Hyung!- kiabáltam oda ,mire már csak összegörnyedő alakját láttam az úton. Megkért rá, hogy ne szólaljak meg ,és miattam halt meg, mert megtettem.

-Jungkook ,az isten szerelmére .- kinyitottam szemeim és Siwon arcát láttam meg egyből.

-JungHyun....- suttogtam a nevét ,de hiába. Nem tudom jóvá tenni soha amit akkor tettem.

- Kicsim semmi baj.- guggolt le elém anya is .Hogy kerültem a földre?

- Fáj valahol ?-kérdezett rá Siwon.

- Nagyon fáj itt.- fogtam szívemre ,majd vízesésként kezdtek el folyni könnyeim.

- Én tényleg nem akartam megszólalni ,annyira sajnálom Hyung.

- Nyugodj le kölyök .- ölelt magához Siwon.

- Sajnálom ....- szorítottam magamhoz ruhájánál fogva Siwont. Mart a bűntudat egész életembe. Elfogták a gyilkost, pedig ő egész végig ott ült a kocsiba ,a bátyja nevét kiabálva .
Értelmetlenül.
Nem szólaltam meg utána. Miért is tettem volna ?Hogy még több életet oltsak?

- Nekem kellett volna a helyében lennem .- kiabáltam könnyeimtől nem látva.

- Nyugodj meg .- simogatta anya fejem óvatosan .Nem tudják milyen érzés újra ,és újra átélni mindent .

- Tegyük le az ágyra ,hátha megtudja nyugtatni Jimin.- emelt fel Siwon és rakott az említett  mellé ,mint valami gyereket.

-Kook.- nyúlt óvatosan arcomhoz ,mire érintésébe simultam .

- Nem a te hibád volt.- húzódott közelebb, majd ölelt át engem.

- Mesélj róla .Milyen volt ?- kérdezett rá ,mire szipogni kezdtem.

- Nagyszerű ember volt, mindig megvédett nagyobbaktól, és sokat segített mindenbe ,de én megöltem őt.- sírtam el magam újra.

- Nem igaz .Nem tettél semmi rosszat .- nézett rám , majd lágyan elmosolyodott.

-Ő se érzi úgy ,hogy miattad lett volna .Büszke arra ,hogy annyi idő után megszólaltál .- igazította meg hajam.

- Honnan tudod?- kérdeztem rá.

- Érzem Jungkook ,és szívesen megismertem volna őt ,ugyan olyan jóképű lehetett mint te .- simított arcomra.

-Ő sokkal jobban nézett ki.- mosolyodtam el az emlékek miatt.

- Mondja ezt a félisten .- puszilt ajkamra.

- Köszönöm Jimin.- öleltem magamhoz apró testét.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top