✨30.rész
Elgondolkodva sietek a korház felé idétlenül mindig máshova figyelve ,mint ahogy azt kéne, és természetesen így rengetegszer átkoznak is az utcákon.
-JeongGuk.- szólított meg valaki hátam mögül ,mire odapillantottam .
-Szia ,rég találkoztunk .- mosolygott rám Lisa kedvesen.
- Bocsi ,de sietnem kell.- mutattam a korházi ajtó felé, mármint annak helyére ,a tegnapi kis incidens miatt .A lány nagyokat pislogva ,és meghökkenve nézett rám mereven.
-Te beszélsz.- tette kezét szája elé, mire homlokomra csaptam .Persze ő nem tudta.
- Nem szeretnék róla beszélni.-előztem meg a kérdezősködést.
- Olyan fura, De tetszik, teljesen így képzeltem el a hangod .- igazította meg haját mely ma is gyönyörűen hullott vállára.
- Történt valami ami miatt a korházba kell menned?- aggodalmaskodott ,mire megráztam fejem.
- Velem nem .Jimin kerül be.- mosolyogtam a lányra halványan ,aki egy O-t formázott ajkaiból.
- Akkor bemegyek veled ,úgy is ott van dolgom .- indult el egyből ,mire érdeklődve követtem őt.
- Milyen dolog?- kérdeztem rá, mire lesütötte szemeit.
- Hát....izé....beütöttem a lábujjam a szekrény oldalába .- harapott bele alsó ajkába ,gondolom kínosnak találta a helyzetet.
- Értem .- röhögtem fel hangosan fejemet felfelé irányítva ,majd vettem észre az ablakból kifelé bámuló Jimint .Éppen ,hogy csak látszódtak szemei de tökéletesen láttam ,hogy minket néz .
- Megyünk?- lépett elém a lány ,mire újra ránéztem .
- Persze ,menjünk .- indultunk el egyszerre.
***
- Nem a másik irányba kellett volna menned?- kérdeztem meg mikor is ott fordult le mint én.
- Kíváncsi vagyok ,hogy van Jimin.- rántott vállat. Csak egyszer találkoztak ,azért ennyire kíváncsi ne legyen.
Óvatosan néztem be az ajtón, majd nyitottam ki azt ,így ráláttam a tolószékben ülő fiúra ,aki még mindig az ablakon kívüli tájat nézte.
- Nem tudtam, hogy ilyen a helyzet .- suttogta mellőlem Lisa .
-Jimin jobban vagy?-tértem át egyből a tegnapi viselkedésére ,de meg sem moccant.
- Örülök ,hogy újra találkozunk .- próbálkozott Lisa is.
- Én nem örülök neki .- hangja elszánt ,és mogorva volt ,mire bocsánatkérőn néztem a meglepődött lányra.
- Haza akarok menni . - suttogta a fiú ,majd valamit kihajított az ablakon.
- Mi volt az Jimin?- kérdeztem rá miközben közelebb mentem.
- Csak egy jelentéktelen papír. - mosolyodott el fájón rám sem nézve.
- Akkor én azt hiszem megyek is.- intézte felém Lisa szavait ,mire egy "szia" után elköszöntem tőle, Jiminre pedig csak egy aggodalmas pillantást vezetett.
- Voltál ma már gyógytornán ?- kérdeztem érdeklődve.
- Talán.- mondta egyszerűen.
- Figyelj ,ezt neked is akarnod kell lehet, hogy ez most nehéz de...- kezdtem bele azonban félbeszakított.
-De mi Kook?Egy nyomorék lettem akinek az életében nincs semmi ,a rossz emlékeken kívül .- nézett rám szomorúan.
- Én is egy rossz emlék vagyok akkor?
- Úgy is dönteni fogsz egyszer. Vagy én ,vagy saját magad és ésszerűen magadat választod majd. És boldogan élsz vagy Taehyungal ,vagy pedig azzal a lánnyal ,én pedig maradok örökre ilyen szerencsétlen ,és hasznavehetetlen .- mutatott végig magán .
- Megígértem, hogy nem hagylak magadra ,emlékszel?- hangom magabiztosan csengett, de őt ez kicsit sem nyugtatta meg.
- Csak menj el ,megkönnyítem a helyzeted .- fordult vissza az ablakhoz.
-Jimin, értsd meg ,hogy szeretlek .- guggoltam le elé.
- Képzeld voltam reggel a boltba ,és ezt vettem neked .- halásztam ki egy pulcsit táskámból és tartottam felé.
- Én a tiédet szeretném ,az illatod miatt .- motyogta orra alatt.
- Ha befújom hordani fogod?- emeltem felé ,mire rám nézett.
- Hordanám anélkülis ,mert te vetted .- sóhajtott fel, mire elmosolyodtam.
- Hazaviszünk ma oké?- szemei felcsillantak ,mikor kiejtettem számon a szavakat. A pulcsit gyorsan táskámba helyeztem ,majd újra ránéztem.
- De rendszeresen vissza kell járnod a tornákra ,hogy minden rendben legyen veled . - simogattam meg fejét.
- Én azt szeretném ,hogy velünk legyen minden rendben, a többi nem érdekel . - rázta fejét.
-Mi rendben vagyunk Jimin.
-Biztos?
- Biztos .- hajoltam hozzá közelebb és hívtam egy érzelmes csókba ,amit úgy látszik megakadályozni se akart.
Többet akartam ,sokkal többet. Érezni akarok mindent, ami vele kapcsolatos, és boldoggá szeretném tenni.
- Szeretlek .- váltunk el levegőhiánya miatt ,majd szemeimbe nézve megszólalt.
- Én is szeretlek .- kapott újra ajkaim után ,majd kezeit nyakam köré helyezve mélyítette el csókunkat.
- Ugye tudod ,hogy nem érzek semmit csípőtől lefelé?- mosolyodott el.
- Segítek tornázni .- tapadtam nyakára, majd a tolószéket az ágya felé kezdtem el tolni.
- Kookh -nyögte érzékin nevem, majd pólóm alá nyúlva kezdte volna azt felhúzni rólam ,mikor nyílt az ajtó.
- Anya?- néztem az éppen féloldalasan álló szoknyájú, kuszahajú nőre.
- Kicsim!- nézett rám meglepődve, majd ellökte magától az ismerős férfit.
- Siwon?- pislogtam nagyokat, mire a férfi rám nézett és letörölte rögtön anya piros rúzsának nyomait szájáról.
- Mondtam ,hogy figyelj hova löksz be .- ütögette anya Siwont idegesen.
-Te támadtál le .- tolta el magától a nőt ,majd mindketten ránk néztek.
- Izé... ez nem az aminek látszik .- mentegetőzött anya.
- Valószínűleg bújócskáztunk .- forgatta meg szemeit Siwon ,mire anya a lábára taposott.
- Mi is van köztetek pontosan?- mutattam rájuk de éreztem ,hogy Jimin ficánkolni kezd előttem de nem engedtem el. Pólója alá nyúlva kezdtem el simogatni felforrósodott hátát.
- Asszem együtt vagyunk .- igazította meg szoknyáját.
- Igazából ki se mondtuk .- suttogta nekem Siwon szavait, mire anya lendítette kezét és a férfi nyakára ütött azzal.
-Ez fájt Byul.- simogatta az érzékeny pontot.
- Gyerekesek .- mosolyogtam rájuk .
- Még szerencse ,hogy nem valami öregemberhez kerültünk be ,csinálhattuk volna hármasba .- törölte le nem létező izzadságcseppjeit a férfi.
-Az az idős férfi kétszer is te lettél volna. - forgatta meg szemeit anya ,majd mindentudóan nézett ránk.
- Azt hiszem megzavartunk valamit .- mosolyodott el. Kezeimmel lassan Jimin alsója alá közeledtem.
- Még szerencse, hogy combjától felfelé érez mindent .- nevetett fel Siwon, mire mérgesen néztem Jiminre.
Komolyan hazudott nekem?
- Akkor mi mentünk is ,és próbáljátok meg halkan ,nem lenne jó ha kiderülne ez az egész .- mentek ki az ajtón.
-Ez most komoly?- emeltem meg egy kicsit ,és markoltam fenekébe ,mire felsóhajtott.
- Nem lenne jó ,nem tudom használni a lábam.
- Rossz kifogás Jimin, valld be ,félsz ,hogy azok a barmok néznek minket .- szemei résnyire nyíltak, majd bólintott egyet.
- Lesz legalább egy jó napjuk .- kezdtem el letolni róla a nadrágot, mire megrázta fejét.
- Meg ne próbáld Jeon.- nézett rám szigorúan.
- Most fenyegetsz Park?- nyúltam lábai alá ,és emeltem csípőmre őt.
- Ha megteszed ,én esküszöm hogy....- kezdett bele ,de ledobtam az ágyra így felszisszenve terült el rajta.
- Ez durva volt .- nevetett fel ,mire megrántottam vállaim.
- Mindketten azt szeretjük úgy is, nem?- másztam felé .
- Te nem félsz?
- Hogy meglátnak- e?- kérdeztem meg, mire bólintott.
- Nem igazán. Megmondtam, hogy vigyázok rád.- húztam le nadrágja szélét.
- És magadra akkor ,hogy fogsz?- állított meg tevékenységemben.
- Az ne érdekeljen .- hajoltam füléhez ,majd folytattam.
- Minden rendben lesz Jiminnie.- húztam tovább az anyagot lába végéig.
- Mutasd meg ,hogy a tiéd vagyok .- vettem le magamról pólóm .
-Jungkook ennek megint nem lesz jó vége .- rázta nemlegesen fejét.
- Élvezni fogjuk ,ezt garantálhatom .- nyúltam be boxere alá ,mire pulzusa megemelkedett.
- Jó az neked ha tele vagy karmolás nyomokkal?- nevette el magát de mikor látta komoly arcom abbahagyta.
- Talán hoztam valami élesebbet .- ültem rá ,majd zsebembe nyúltam és előhúztam egy bicskát.
- Mi van veled Jungkook?- szemezett velem ,és a tárgyak aggódón.
- Talán megőrültem .- raktam kezébe a tárgyat.
- Tudod ,hogy nem fogom abbahagyni t,e mégis sakk mattot adsz saját magadnak .- rázta fejét .Igaza volt. De csak azt akartam, hogy elfejtse egy időre ezt az egész dolgot ,és csak rám fokuszáljon.
- Csak csináld .- vettem le róla pólóját és kezdtem el puszilgatni felsőtestét.
- Kaptam egy levelet .- mondat hirtelen ,mire ránéztem.
- Milyen levelet?- húztam össze szemöldököm.
- Azt mondták ,hogy tudnak a testvéredről .- szívem a torkomba dobogott, és hirtelen szét akart menni a fejem.
-Ő most hol van Kook?- kíváncsiskodott de én csak remegni tudtam.
- Jól vagy?- tette kezeit arcomra Jimin......
- Jól vagy öcskös?- tette kezeit arcomra JungHyun.
- Sötét van .- sírtam el magam .
- Semmi baj ,elmegyek szerzek segítséget ,addig ne szólalj meg ,oké?- mosolygott rám kedvesen m,ajd kiszállt az összeroncsolt kocsiból.
-Hé !- kiabált oda egy ismeretlen embernek ,aki abból kocsiból jött ki amivel ütköztünk.
- Tudnál segíteni ?Az öcsém beragadt .- mutatott felém, és elindultak erre ,majd az ismeretlen ember egy pisztolyt tartott bátyám alakja felé.
- Hyung!- kiabáltam oda ,mire már csak összegörnyedő alakját láttam az úton. Megkért rá, hogy ne szólaljak meg ,és miattam halt meg, mert megtettem.
-Jungkook ,az isten szerelmére .- kinyitottam szemeim és Siwon arcát láttam meg egyből.
-JungHyun....- suttogtam a nevét ,de hiába. Nem tudom jóvá tenni soha amit akkor tettem.
- Kicsim semmi baj.- guggolt le elém anya is .Hogy kerültem a földre?
- Fáj valahol ?-kérdezett rá Siwon.
- Nagyon fáj itt.- fogtam szívemre ,majd vízesésként kezdtek el folyni könnyeim.
- Én tényleg nem akartam megszólalni ,annyira sajnálom Hyung.
- Nyugodj le kölyök .- ölelt magához Siwon.
- Sajnálom ....- szorítottam magamhoz ruhájánál fogva Siwont. Mart a bűntudat egész életembe. Elfogták a gyilkost, pedig ő egész végig ott ült a kocsiba ,a bátyja nevét kiabálva .
Értelmetlenül.
Nem szólaltam meg utána. Miért is tettem volna ?Hogy még több életet oltsak?
- Nekem kellett volna a helyében lennem .- kiabáltam könnyeimtől nem látva.
- Nyugodj meg .- simogatta anya fejem óvatosan .Nem tudják milyen érzés újra ,és újra átélni mindent .
- Tegyük le az ágyra ,hátha megtudja nyugtatni Jimin.- emelt fel Siwon és rakott az említett mellé ,mint valami gyereket.
-Kook.- nyúlt óvatosan arcomhoz ,mire érintésébe simultam .
- Nem a te hibád volt.- húzódott közelebb, majd ölelt át engem.
- Mesélj róla .Milyen volt ?- kérdezett rá ,mire szipogni kezdtem.
- Nagyszerű ember volt, mindig megvédett nagyobbaktól, és sokat segített mindenbe ,de én megöltem őt.- sírtam el magam újra.
- Nem igaz .Nem tettél semmi rosszat .- nézett rám , majd lágyan elmosolyodott.
-Ő se érzi úgy ,hogy miattad lett volna .Büszke arra ,hogy annyi idő után megszólaltál .- igazította meg hajam.
- Honnan tudod?- kérdeztem rá.
- Érzem Jungkook ,és szívesen megismertem volna őt ,ugyan olyan jóképű lehetett mint te .- simított arcomra.
-Ő sokkal jobban nézett ki.- mosolyodtam el az emlékek miatt.
- Mondja ezt a félisten .- puszilt ajkamra.
- Köszönöm Jimin.- öleltem magamhoz apró testét.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top