✨26.rész

Idegesen csapom be magam után Taehyung kocsijának ajtaját, és döntöm fejemet az ablaknak. Rengetegszer próbáltam elérni Jimint, és sohasem sikerült .A telefont mindig kinyomja, az üzeneteket pedig meg sem nézni.

- Nagy gubanc van, igaz?- bökött oldalba Tae ,mikor ő is elfoglalta helyét a kocsiba ,ugyanis eddig a bőröndömmel volt elfoglalva.

- Elment .- néztem a fiúra akinek szemeiből az érthetetlenség áradt.

-  Jimin tegnap elment .- suttogtam a kinti tájnak szentelve minden figyelmem .

- Biztos valamit elkell intéznie .- indította el a kocsit.

- Azt mondta ,hogy soha ne felejtsem el .- haraptam alsóajkamba ,majd folytattam.

- Nem ad magáról semmi életjelet ,és rohadtúl aggódok érte .- sóhajtottam fel fáradtan .

- Lehet, hogy időre van szüksége .- próbált meg nyugtatni a mellettem ülő, de nem igazán jött össze neki.

- Halasszuk el?- kérdezte meg, maga felé fordítva fejem.

- Nem kell ,már jobban vagyok .- mosolyogtam rá kedvesen ,mire ő is viszonozta ezt.

-A szüleim nem mindig kedvesek, általában belekötnek mindenbe ,de nem szánják bántásnak .- parkolt le egy hatalmas ház mellett, mire éreztem ,hogy a szívem a torkomba kezd dobogni.

- Minden rendben lesz .-  paskolta meg combom ,majd kiszállt  a kocsiból amit követtem én is.

- Hagyd ,viszem én . - tette maga mellé bőröndöm, majd bezárta kocsiját és elindultunk az ajtó felé.

- Csak csinálj úgy mint Jimin közelébe .- nyomta meg a csengőt .Hogy csináltam jimin közelébe? Össze vagyok zavarodva.

- Kicsim.- lépett ki Taehyung anyukája , és egy nagy ölelésbe részesítette fiát, majd rám pillantott.

- Jó napot asszonyom ,Jeon JeongGuk vagyok .- hajoltam meg illedelmesen ,mire a nő végigmérte teljes alakom.

-A külleméből ítélve nem gazdag .- tanácstalanul néztem Taehyungra aki megköszörülve torkánt állt be közénk.

-Apa itthon van?- kérdezte meg, mire a nő csak bólintott.

- Gyertek be .- mosolygott Taera, majd arca megváltozott mikor rám nézett .Taehyung megfogva kezem kulcsolta össze sajátjával és húzott bentebb .

-Apa.- lépett el mellőlem és ölelték meg egymást a férfival.

- Bemutatom a párom .- karolta át vállam ,mire meghajlást követően mutatkoztam be az úrnak is.

- Szóval te vagy az aki elcsavarta a fiam fejét .- nézett rám lenézőn mintha csak én lennék itt meleg.

- Akkor mi felmentünk kipakolni .- húzott magával Taehyung a szobája felé.

- Hú.- ejtettem ki ezt a szót ámulattal. Nagyobb szobája volt mint a lakásom.

- Érezd otthon magad .- csukta be az ajtót és kinyitotta szekrényét.

- Ide beférnek a ruháid .- mutatott egy üres részre ,mire bólintottam.

- Ne legyél lehangolt miattuk majd megszoknak .- ült le az, ágyra.

- Hidegen hagy ,mert nem járunk .- szinte köptem felé a szavaim amit persze nem így gondoltam .Tekintetét a szőnyegre szegezte ,mire felsóhajtottam.

- Sajnálom, nem úgy gondoltam .- vakartam idegesen tarkómat.

- Megértem .- feküdt hanyatt az ágyon .Nagyszerű ,sikerült őt is megbántanom.

-Taehyung én....- kezdtem volna el ,de csendbemaradtam mikor suttogást halottam az ajtó túloldaláról .Tae egyből mellém sietett és támasztotta fülét az említett tárgynak.

- Gondoltam .- nevetett fel halkan, majd rám nézett.

- Nem hiszik el ,hogy járunk .- túrt idegesen hajába.

- Akkor mit csináljunk ?- suttogtam vissza.

- Figyelj tudom ,hogy Jiminnel jársz és...- kezdett bele, de tudtam mire céloz.

- Azt akarod, hogy csókolózzunk?- nyeltem egyet mondatom végére ,mire bólintott egyet.

- Csak addig amíg itt vagy .- mit kéne csinálnom?Jimint valószínűleg soha többé nem látom ,és így nem fogom rosszul érezni magam ha teszek valamit ,igaz?

- Oké megteszem .- mondtam magabiztosan ,mire elmosolyodott.

- Köszönöm Kook.- nyitotta ki az ajtót ,majd kézen fogva indultunk le a nappaliba.

- Ülj le ide.- invitált maga mellé a fiú ,mire tettem amire kért .Szüleivel szemben foglaltunk helyet, ami nem kicsit volt kínos.

- És hol is találkoztatok?- kérdezett rá Tae anyukája .

- Az egyik könyvtárba ,utána pedig randizgatni kezdtünk .- pillantott rám Taehyung ,mire bólintottam egy aprót.

- És mond csak JeongGuk ,ugye nem a pénze miatt vagy vele ?- a nő kijelentésén szemeim tágra nyíltak ,majd heves fejrázásba kezdtem.

- Nem, dehogy .- adtam hangot is hazugságomnak.

- Pedig nagyon úgy festesz mint egy ku....- ejtette ki a szót majdnem mikor is Tae megszólalt.

- Elég! Nem azért hoztam ide, hogy megalázzátok .- nézett felváltva szüleire.

- Miért nem egy csinos lánnyal vagy ?Ő még gyerekeket se tud szülni sőt, szerintem meg se tanították az illemre .- kelt ki magából a nő.

- Kedvesen bemutatkozott, de ti egyből leírtátok mindenfélének ,pedig nem is ismeritek .- kelt fel mellőlem idegesen.

- Csak azért hoztad ide ,hogy megmenekülj a vállalat elől, nem igaz?- hozta fel az ittlétem okát ,mire Taehyung felnevetett.

- Ennyire rossz látni ha boldog vagyok?- kiabált szüleire, mire a nő is felállt.

- Nem ,azt rossz látni ,hogy egy ilyennel vagy. - mutatott rám. Nem mondom ,hogy fájt ,de nem esett jól.

- Tudod mit? Szeretem ezt a fiút ,és nem érdekel mit mondtok ,vele leszek .- húzott fel a kanapéról hirtelen.

- Bizonyítsd be, hogy ez nem valami baromság, és ellenszenv megint a részedről .- Állt fel Tae apja is ,mire a fiú felhorkantva fordított magával szembe ,majd karját derekam köré fonva húzott magához egy csókra. Jimin ajkait képzeltem oda akaratlanul is ,de nem volt olyan. Taehyung lasssú és óvatos volt, egyáltalán nem hasoníthatom Jimin vad csókjához.

- Elég, hagyd abba !- kiáltotta el magát az anyja, mire elválva néztünk mindketten a nő felé.

- Ezt soha többé nem csinálhatjátok a házunkban .- kezdett el könnyezni ,majd kisietett a házból.

-Tae....- suttogtam nevét, utalva arra, hogy utána kéne mennie.

- Francba.- engedett el ,és indult el az anyja után ,így kettesbe maradtam az apjával .Nagyszerű.

- Tényleg szereted a fiamat?- kérdezett rá gondos szülő módjára.

- Igen .- mosolyodtam el ,mire a férfi ajkai is felfelé görbültek. Nem akar ilyen lenni ,csak fél, hogy bármi baja esik a fiának.

-Ha te nem hatottál volna rá, nem ment volna ki .- nézett az ajtó felé, ahol tökéletesen látszódott az ölelkezésük.

-Taehyung nem mindig volt ilyen. A suliból mindig sírva jött haza ,és nem értettük miért ,hiszen rengeteg barátja volt .Sokszor bántott egy fiút ,az egyik haverja szerint ,és utána mindig letört volt ,ezért kérdeztük meg honnan is ismertétek meg egymást, mert gyanakodtunk arra ,hogy te vagy az a fiú.- fejem lehajtva szégyelltem el magam. Nem csak nekem fájt, hanem Taehyungnak is.

-A kezéről tudsz igaz?- tért át egy sokkal fájóbb témára mire bólintottam.

- Nem tudod ,hogy mostanában is csinálja-e?- kérdezett rá, mire megráztam fejem.

- Sajnálom ,de nem szeret erről beszélni .- bújtam egy hazugság mögé ,mire megértően bólintott.

***

Időközben bejöttem Tae szobájába, majd a pakolásban ütöttem el időm ,míg kint beszélgettek.

- Hallom apa megkedvelt .- jött be az ajtón és csukta be azt.

- Azt hiszem igen.- raktam be az utolsó ruhadarabot ,majd a fiúra lestem  aki az ágyon szétterülve nézett a plafonnal farkasszemet.

- Kérdezhetek valamit?-fordultam felé ,mire ő is rám nézett.

-A vágásokat a kezeden ,már nem csinálod, ugye?- arca hirtelen árulódott fájdalomról ,és tanácstalanságról is egyszerre.

- Még nem vagy az enyém ,ezért nincs okom abbahagyni .- fordult el előlem.

- Ezt már....- kezdetm el, mire megszólalt.

- Megbeszéltük ,tudom .- sóhajtott fel gondterhelten.

- Megnézhetem ?- utaltam sebeire, mire felemelte kezét a magasba.
Az ágyára ülve húztam le végtagjáról a pólót ,és egyáltalán nem erre számítottam .Az egész rettentően csúnya volt ,és mind miattam.

- Sajnálom.- húztam vissza az anyagot lehajtott fejjel.

-Jimin rettentően szerencsés, ugye tudod ?- ült fel így egymással szembe kerültünk.

-Te is az vagy,van egy szerető családod .- emeltem rá tekintetem.

- Ez a család nem egész, mert nem tudhatlak magam mellett .- kezdte el igazítani tincseim.

- Nekem Jimin...- kezdtem bele ,de újra félbeszakított.

- Tudom ,hogy fontos. Eért nem nyögdécselsz még alattam .- hajolt közelebb így leheletét éreztem ajkaimon .Az a tudat ,hogy ma "megcsaltam" Jimint, teljesen felemészt. Fáj, hogy nincs mellettem, és az is, hogy most nagy szükségem lenne egy olyan emberre aki pótolja a hiányát .De nem tehetem meg .Bízok abban ,hogy visszajön hozzám ,és újra boldogok lehetünk ,csak mi ketten ,senki más.

- Nem fogom megbántani ennél is jobban őt.- utaltam páromra, mire Taehyung elhajolt tőlem.

- Akkor engem miért bántasz minden nap?- kérdésére nem tudtam válaszolni. Nem tehetek arról, hogy nem érzek iránta semmit .Viszont mindegy mit teszek ugyan úgy rosszul fogja érezni magát miatta. Mint én Jimin miatt.

- Felhívom gyorsan anyát .- álltam fel az ágyról ,majd a fürdőbe siettem ,ami szerencsére egybe volt a szobával .Kihalásztam zsebemből telefont és Jimin nevét kikeresve kattintottam rá.
A sípszó után hagyjon üzenetet.....

- Jimin?Szia, én vagyok az.- csúsztam le a földre lábamat felhúzva magam elé.

- Hiányzol kicsim ,miért nem írsz, vagy veszed fel a telefont?-teltek meg szemeim könnyel.

- Annyira szeretlek ,kérlek ne csináld ezt velem.-szipogtam nagyokat.

- Kérlek ....- sírtam el magam ,majd dühösen vágtam a falhoz telefonomat .Kezeimbe temetve arcom  emésztettem magam több óráig ,mikor meghallottam ,hogy az ajtó túloldalán leül Taehyung is.

- Minden rendben Kook?- kérdezte, mire megtöröltem szemeim.

- Nincs semmi rendben.Hiányzik .- ütöttem fejem a falnak. Csak egy napja van távol ,de az a rossz érzés ami a szívembe van ,nem hagy nyugodni.

- Nem gondolod ,hogy te jobban kötődsz hozzá ,mint ő hozzád?- kérdése meglepett.

- Tessék?- értetlenkedtem .

- Lehet, hogy neki nem fájt annyira itt hagyni téged .- szavai késként fúródtak elmémben,nem akarom ezt hinni, egyáltalán nem. Hoseokot is otthagyta ,mikor nagyobb szüksége volt rá mint bármikor.
Nem!Jimin nem ilyen ,szeret engem ,és hamarosan visszajön hozzám .
Remélem .

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top