Gyengén, és óvatosan nyitom ki szemeim, majd találom magam szembe a plafonnal .Legalább nem korházba kerültem .Egy hatalmasat sóhajtva emelem magasba sérült kezem, ami természetesen már bekötve "szépít" engem .Egy apró szívecske is van a kötésen, amit valószínűleg Jimin rajzolt oda .Egy halvány mosoly jelenik meg ajkaimon, majd összeszorítva szemeim ülök fel az ágyamon.
Hányadik alkalom is, hogy szex közben ájulok el?Gondolataim közben szemeimet megforgatom mintha nem érdekelne a saját kérdésem.
Az ágyam melletti szekrényre pillantva reflexszerűen, egy papírt találok rajta. Érdeklődve veszem azt kezembe majd olvasni kezdem.

Ha felébredtél, ne keress minket .Jimint elhoztam bulizni mert teljesen maga alatt volt  miattad .Szóval maradj otthon és csinálj valamit magaddal, mert elég rossz fényt vett  rád, hogy veszekedés közben elájulsz.

Yoongi.

Elájulni?Veszekedés?Igaz, hogy előtte összekaptunk de akkor is. Végül is könnyen lehet, hogy ez a bolond nem hallott semmit a mi kis  "játékunkból" és Jimin csak így próbálta elrejteni a gyanút. Végül is mennyire nevetséges az ha valaki elájul szex közben, még ha nem is ez az első eset?

- Most komolyan együtt vannak?- nyílik nagyobbra szemem, mikor realizálom a levélben írottakat. Kipattanva az ágyból egyből a szekrényemhez állok, és veszek ki onnan egy fekete melegítő gatyát, és egy pulcsit, majd kulcsaim, és telefonom után nyúlva indulok el megkeresni őket.

***

- Gyerünk, vedd már fel.- idegeskedek  mikor már a negyedig szórakozóhelyen jártam és sehol sem találtam őket.

- Mond! - vette fel végre valaki.

- Jimin!Mond el hol vagy. - fogtam fejem kifáradva, nagy levegőket véve.

- Nem Jimin vagyok .És mondtam, hogy bulizunk.- sejthettem volna, hogy az az idióta veszi fel.

- Mond el hol vagytok. - parancsoltam rá.

-A lila házzal szembeni utcába, onnan már idetalálsz .- csapta rám a telefont én pedig dühömben azt sem tudtam mit csináljak.Miért nem Jimin vette fel egyáltalán?
Amilyen gyorsan csak tudtam siettem a helyre.
Mire a környékre értem a hangos zene egyből megcsapott és természetesen a pia szag is .

Az ajtóhoz érve léptem be oda, és egy nagy levegőt véve próbáltam kiszúrni Jimint, ami a nagy fények, és a sok ember miatt szinte lehetetlennek tűnt.5 percig csak össze- vissza mentem az emberek közt, mikor kiszúrtam hatalmas mosolyát.
Közelebb érve hozzá fogtam meg kezét így elszakítva őt a kábé vele egyidős táncpartnerétől.

- Kook?- döntötte oldalra gyerekesen fejét.

- Ez a hely annyira király .- mutatott végig mindenen, pár embert eltalálva, mire a másik kezét is megfogtam.

- Te részeg vagy?- kérdeztem tőle gyanakodva, mire megrázta nemlegesen fejét.

- Nem.- nézett el oldalra, majd folytatta.

- Talán, egy nagyon picikét .- biggyesztette le alsó ajkát.

-Yoongi azt mondta, így elfelejthetek minden bajt ami körülöttünk van .- kezdett el bólogatni  .Az a gyökér képes volt leitattni őt?

- Nincs baj köztünk Jimin.- vezettem volna ki a tömegből őt mire visszarántott.

- De igen, van egy csomó .- imbolygott egy kicsit, mire vállaira fogtam.

- Minden pár veszekszik néha .- mosolyogtam rá kedvesen.

- De nem ennyiszer .- artikulált hatalmasra nyitott szájjal.

- Beszéljük meg otthon .- kezdtem el újra kifelé húzni.

- Segítség! Elakar rabolni! - kezdett el kiabálni.

- Ne gyerekeskedj már .- fordultam vele szembe.

- Ez a problémám .- tépte ki kezeim közül sajátját.

- Gyerekesnek hiszel, és felelőtlennek, pedig nem tudod mi a jó nekem .Rossz téged sebekkel látni, és akármennyire is elszeretném felejteni a szexet, te mindig csinálsz valamit amivel.... - akadt meg, majd nyelt egy hatalmasat.

- Elegem van ebből Jungkook. Yoonginak igaza van, nem függhetek tőled, önálló ember akarok lenni .- dobbantott egyet, mire felhorkantottam.

- Akkor miért nem hagysz el Yoongiért?- szegeztem neki kérdésem.

- Már megint veszekedtek?- jött ide hozzánk az említett személy, egy üveg piával amit Jimin felé tartott.

- Már így is eleget ivott. - fogtam meg a pohár alját és kaptam ki kezéből.

- Nem 5 éves, nem szabhatod meg neki mit tegyen, és mit nem .- röhögött fel Yoongi idegesítően.

- Nem megszabom mit csináljon, csak vigyázok rá.

- Nem kell, hogy vigyázz rám .- szólalt meg Jimin előttem.

- Nem akarom, hogy örökké figyelj rám .- ment hátrébb egy lépést, majd leszegezte tekintetét.

- Jimin, járunk. Még szép, hogy figyelek rád.- mentem volna hozzá közelebb de ebben Yoongi megállított.

- Miattad kételkedik .- fogtam meg pólóját nyakánál, mire elmosolyodott.

- Én csak felnyitottam a szemét. - vette ki másik kezemből az alkoholt, majd ellökve magától itta meg azt.

-Jimin, hazamegyünk .- jelentettem ki szigorúan és egyben mérgesen is.

-Nem... .- motyogta szavait.

- Mi?- kérdeztem vissza hátha rosszul hallok.

-Nem.- mondta ki hangosabban szemeimbe nézve.

- Ha nem jössz velem Jimin..... végeztem .- ejtettem ki ajkaim közül a fájó szavakat, mire egy pillanatra eltátotta száját.

- Menj haza, Yoongi vigyáz rám helyetted is.- dühösen néztem rá az említettre aki nevetve vonta meg vállait.

- Ez a hajó elúszott .- mutatott az ajtó felé, mire rá se nézve Jiminre indultam meg haza .
Bele kotnyeleskedett a kapcsolatunkba és ami még rosszabb, hogy Jimin mindent el is mondott neki, akár tudatosan, akár nem.
Összeszorítva állkapcsom vettem mélyebben a levegőt, és próbáltam magam valahogy megnyugtatni.
Kavarogtak a fejembe a gondolatok, és azt sem tudtam merre menjek .Jimin jelenti számomra a világot, és még is eldobott engem egy hazug valakiért, akinek semmije sincs.

Hirtelen nyúltam telefonomhoz és tettem azt fülemhez.

- Mond kicsim! -szólt bele anya boldogan, még így éjfél tájékán.

- Vissza akarok költözni .- törtem le egyik kicsorduló könnyem.

- Tessék? Mi történt?- kérdezte aggódon anya.

-Ji-Jimi... .- próbáltam kimondani a nevét de nem ment.

- Kicsikém, gyere nyugodtan, majd itthon mindent elmondasz.

- Nem akarom őt is elveszíteni .- szorítottam ökölbe kezem.

- Sajnálom, ez ellen én sem tudok mit tenni, a szerelmek jönnek, mennek, tudod .- sóhajtott bele a telefonba .

- De ő volt az első....- hunytam le szemeim.

- Figyelj ,nyugodj le egy kicsit ,és holnap elmondasz mind....- fejezte volna be azonban én félbeszakítottam.

- Ma költözök át.- jelentettem ki.

- De hát nagyon késő van.....- próbált meggyőzni de sajnos ilyenkor hajthatatlan vagyok.

Hazaérve gyorsan összepakoltam ,majd egy utolsó pillantást vettettem az ágyunkra.
Megrázva fejem, hagytam ott az egész panelt ,és sétáltam anya kocsijához aki kedvesen felajánlotta ,hogy eljön értem.

-Minden rendben lesz kicsim.- szorította meg nyugtatón kezem ,majd elindult.

Talán most ért véget örökre a történetünk?