✨2.évad✨2.rész
A nap további részében összepakoltunk, és csak feküdtem az ágyamban, vagy pedig Lisaval beszélgettem minden hülyeségről .Reggel sajnos a szokásosnál is nyűgösebben keltem, hiszen a gép korán indul, és anya kinyirna ha miattam késnénk le.
Mellém nézve a Lisa még nyálát csorgatva aludt, mire felsóhajtottam .Lekellett volna terítenem valamivel a párnát, hogy ne tudja összenyálazni.
Csendben keltem fel mellőle, és indultam a konyha felé .Gyorsan csináltam magamnak egy kévét, majd csukott szemmel adtam át magam a csendnek ami körülvett.
- Jó reggelt .- jött egy hang hátam mögül, mire ijedten ugrottam egyet, majd a hangforrás felé néztem . Teljesen kiment a fejemből, hogy itt aludtak .Egy bólintással adtam tudtára, hogy "jó reggelt" még ha az nem is volt az.
- Sajnálom Jungkook.- hajtotta le fejét . Nem akartam vele kettesben lenni, pontosan ezért. Túlságosan is fontos volt számomra ahhoz, hogy elviseljem azt ahogy fájdalmasan néz rám, és ejti ki szavait.
-A képeket te dobtad ki, igaz?- emelte rám kérdőn tekintetét, mire egy hazug bólintást kapott válaszul.
- Sajnálom ha nem tetszettek .Nem így képzeltem el a szülinapod .- sóhajtott fel gondterhelten .
- Én sem .- válaszoltam komoran, de mielőtt válaszolhatott volna megjelent Lisa az ajtóba.
- Jó reggelt .- jött mellém, majd csapott tarkón, hogy álljak arrébb . Úgy látszik nemcsak én felejtettem el, hogy itt vannak.
- Miért vagy ennyire önző Jeon?Sohase csinálsz nekem kávét, pedig tudod, hogy szeretem . - vágta be a szokásos reggeli hisztit, majd bokán rúgott.
-Lisa... - suttogtam neki, hogy nem vagyunk egyedül, és nem lenne jó ha már most lebuknánk.
- Miért suttogsz te ütődött.... - mielőtt bármit is csinálhatott volna Jiminnel szembe fordítottam aki meghökkenve nézegetett minket.
-Szia Jimin.- vakarta meg kezét a lány, majd felém fordult komoran.
- Tudod, már régóta együtt vagyunk, tudhatnád, hogy reggel mindig az ágyba szeretem kapni a kévét .- hisztériázta túl ezt az egészet.
- Ha most nem mennénk sehova reggel, még a szokásos szex is beleférne .- mosolyodott el, majd elindult a kávéfőzőhöz újra. Jimin lesokkolt arca rengeteg mindenről árulkodott, de szerintem rólam is ez íródott le.
- Azt hiszem felkeltem Taehyungot.- indult el sietősen a fiúhoz.
- Ez túl sok volt Lisa.- álltam a lány mellé, mire megrántotta a vállát.
- Hatásos volt nem?- dobta hátra haját pont úgy, hogy szemen találjon.
-A melegekkel csak a baj van.- forgatta meg szemét, és elkezdte inni kávéját.
- Ez durva volt, még tőled is. - tettem magam előtt keresztbe kezeim.
- Megszokhattad volna .- rántotta meg vállát nem törődve velem.
- Téged nem lehet megszokni .- hagytam volna ott, de még egy utolsót visszaszólt.
- De megteszed, mert szeretsz. - kiabálta úgy, hogy még az utcán is meghalják. Soha többé nem mutatkozom vele.
***
A repülőút csendben telt, ahogy a megérkezés is.Lisat szerencsére letudtam némítani egy hülye játékkal a telefonomon, amit egész végig megállás nélkül játszott, még a taxiba is.
- Sikerült. - ugrott fel hirtelen a szálloda előtt, mire felhorkantottam.
- Akkor talán vihetnéd a bőröndöd te is.- utaltam arra a nagyon nehéz valamire, amit egész végig én cipeltem.
- Elpuhultál Kook? –biggyesztette le idegesítően alsóajkát.
- Ezek az izmok nem maguktól vannak itt.- mutattam végig testemen, mire felröhögött.
- Igazad van, a sok alvástól lettek rajtad .- törölte le kicsorduló könnyit, de nem csak ő volt ezzel, anyuék is a hátam mögött röhögtek, csak Jiminék nem.
- Ezt most megkaptad .- ütögetett háton Siwon.
- Egyáltalán miért nem hagyhattuk Koreába?- mutattam a lány felé.
- Mert a barátnőd vagyok .- puszilt arcon, mire alig észrevehetőn elhúztam szám .Még ebből is viccet csinál.
***
- Ne nyúlj semmihez .- utasította anya Siwont, mire a férfi duzzogva rakta vissza mega mellé a kezét.
- Akkor gondolom egy szobában lesztek .- adta kezembe anya kulcsot amit Taehyung sikeresen ki is kapott.
- Megszeretném ismerni Lisat, mert nagyon szimpatikus számomra, szóval ha nem baj vele leszek egy szobában .- nézett anyára tettetett boldogsággal, hiszen esze ágába se volt ezt megtenni, mindezt csak Jimin érdekében csinálta.
-Jungkook féltékeny lenne, és azt nem szeretném .- húzott magához közelebb Lisa indokként.
-Jimin is az, még is végig nézitek .- röhögött fel Tae idétlenül.
- Nem járok vele, semmi oka nincs a féltékenykedésre .- kaptam ki a fiú kezéből a kulcsot.
- Nem szeretném ha elrontanátok ezt a nyaralást, csak húzzátok meg magatokat a szobába egy hétig ennyit, kérek .- fordítottam hátat nekik, majd nyitottam be a szobába.
- Aszta, Jungkook megint elhagyta a gyógyszerét. - csukta be Lisa maga után az ajtót.
- Felidegesített, oké?Nincs közöm Jiminhez többet .- csaptam le az ágyra idegesen bőröndömet.
- És ezt a szíved is így gondolja?- nyitotta ki az ablakot a lány, hiszen tudta ha elborul az agyam, nem lett volna ebből a helyből semmi.
- Most ellenük, vagy velük vagy?-fordultam irányába, mire felsóhajtott.
- Ellenük. De rossz azt látni ahogy ránézel Jiminre. Ha fáj neked ez az egész, akkor miért nem mondod el nekem?- ült le az ágyamra.
- Nem tudom, érted?Csak utálni szeretném, és eltűntetni végre a fejemből.
- Akkor miért van a nyakadba még mindig a nyaklánc?- utalt az ékszerre ami pólóm miatt nem látszódott, de pontosan tudta, hogy minden nap rajtam van.
- Ez csak egy buta emlék .- néztem félre .
-A ti emléketek Jiminnel. Nem fog menni a felejtés ha mindig magadnál hordod .- rázta fejét nemlegesen.
- Nem tudom levenni, nem akarom... - suttogtam mondtatom végégét.
- Először gondolkodj el azon, hogy őt utálod, vagy pedig a kialakult helyzetet köztetek .- mosolyodott el, majd felállt az ágyról .
- Köszi Lisa jó, hogy vagy nekem. - húztam magamhoz egy ölelésre, mire felnevetett.
- Még szép, hogy jó .- válaszolta szokásosan.
***
- Lejöttök a partra megnézni a csillagokat?- nyitott be anya mikor pont elaludtam volna.
- Ne.. .- kezdtem el, de Lisa közbevágott.
- Megyünk .- jelentette ki egyszerűen, majd felrángatott az ágyról.
Mikor kiléptem a szobából szembetaláltam magam Jiminnel, aki csak éppen, hogy rám pillantott de ment is tovább. Nem a helyzetet, hanem őt utálom. Hajtogattam egyfolytában magamban,egész végig hátát nézve, majd mikor a partra értünk elszakítottam róla tekintetem és mindenki leült a homokba.
- Hullócsillag! - kiáltott fel anya, mikor pár több órája nézzük az eget.
- Kívánjatok valamit. - hunyta be szemét. Hülyeségnek tartom ezt az egészet, úgy sem válik valóra, főleg nem számomra .Reflexszerűen néztem Jimin felé, aki engem nézett, de mikor összeakadt tekintetünk elfordult tőlem.
- Hülyeség az egész .- csaptam idegesen a homokba, amit a többiek kikerekedett szemekkel figyeltek .Hirtelen öntött el a méreg, és szívesen bemostam volna valakinek, hogy lenyugodhassak végre .
Felálltam helyemről, és a vízhez sétáltam, majd levéve cipőmet álltam bele a kis hullámokba .Kellemesen megborzongtam az érzéstől.
- Hé, te idegbeteg! -jött mögülem Lisa hangja, majd már csak arra eszméltem, mikor testemet átjárta a hideg. Képes volt belelökni a vízbe?
Mikor sikeresen felálltam, és megtöröltem kezemmel szemeim, hogy láthassak ijedt tekinteteket láttam csak.
- Mi az ?- néztem rá mindenkire választ várva, majd tekintetem megállt Jiminen. Aggódva fürkészte szemeim, majd Taehyung keze szakította meg köztünk a szemkontaktust, mivel berakta Jimin elé.
- Nem fáj ?-nyúlt Lisa fejemhez, mire megráztam fejem.
- Kellene?- kérdeztem rá, mivel még mindig nem tudtam miről van szó.
- Vérzik a fejed Kook.- nyúlt egy zsebkendőért és rakta azt fejemhez.
- Nem akartam Jungkook.... - hallottuk meg Jimin hangját, aki lábait maga mellé húzta szorosan, és ide oda dülöngélt .
-Jimin nyugodj le, nem te voltál .- rázta meg Tae őt, de semmi, ugyan úgy hajtogatta szavait a fiú.
- Segítsetek! - nézett ránk kérőn Taehyung, mire anyuék és Lisa is oda futott, ám én csak komótosan sétáltam. Nem akartam rontani a helyzeten.
-Jungkook csinálj valamit .- nézett rám Siwon.
- Mit? Nem én vagyok az orvos, hanem te. - mutattam rá felháborodva.
- Tedd félre a makacsságod és gyere ide.- utasított kicsit sem kedvesen, mire tettem amire kért. A fiú elé guggolva sóhajtottam fel egy nagyot.
-Jimin! - szóltam neki lágy hangon, mire összehúzta megát. Óvatosan nyúltam kezéhez, mire eddigi szakadozott levegővétele eltűnt.
- Minden rendben van. - simítottam rá végtagjára, mire rám emelte könnyes tekintetét.
- Ne haragudj rám Kook, nem akartam .- nyúlt szabad kezével a sértet felületre fejemen, majd keze megállt a levegőbe, és szemei, íriszeimen állapodtak meg. Gyönyörű barna szemeit tökéletesen megvilágította a hold fénye, és könnyei amik még mindig folytak káprázatossá tették az egész fiút, mint egy festmény olyan volt.
Egész nap megállás nélkül őt szerettem volna nézni,az elmúlt egy évben, de nem tehettem meg, mert ő így döntött .
- Ha jól vagy, mi lenne ha nem tartanál fel minket, és felállnál, hogy hazatudjunk menni?- vágtam hozzá a szavakat, mire meglepődve, és fájón ejtette le kezét maga mellé.
- Különben is, miért sírsz, hány éves vagy, három?- kérdeztem meg tőle miközben felálltam előle.
-Jungkook.- szolt rám Taehyung dühösen.
- Vigasztald meg te, nekem nincs hozzá idegzetem .- indultam volna el de anya keze megállított ebbe.
- Nagyot csalódtam most benned JeongGuk. - ejtette ki szavait .
- Miért, mert kiállok magamért?- kérdeztem vissza.
- Ne legyél olyan mint apád. - engedte el kezem.
- Nem is ismertem! Talán ez volt a baj. Minden máshogy történt volna ha velünk marad, ahogy JungHyun is, de nem tették .Miattam mentek el, hülyeség volt engem is tervbe venni. Te is elfogsz hagyni ahogy mindenki .- mutattam végig a lesokkolt embereken.
- Ez nem így van .- rázta fejét nemlegesen anya.
- De igen. Ti is rám untok pont úgy mint apa, JungHyun vagy....- kezdtem volna de mielőtt kiejthettem volna Jimin nevét elhallgattam.
- Visszamegyek a szállodába .- néztem rájuk magabiztosan ,majd otthagyva őket indultam el idegesen.
Túl sok ez nekem .
Egyszerűen nem tudom magam irányítani ,ahogy az életem sem ,kicsúszik a kezem közül minden.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top