- Várj, várj csak még egy apró igazítás az ajkaidon - Jimin felé pipiskedtem és a kisujjammal egyengettem a rúzsát, mire a fiú játékosan megharapott. - Hé, ez nincs benne a szerződésben! - nevettem, mire ő szorosan magához ölelt, legalább ezerféle kölni és sminktermék illata nyomta el az eredeti szagát, de az érintése így is mennyei volt. Annyira boldog voltam, hogy beengedtek a fiúk fellépése előtt az öltözőbe, ráadásul kamerák nélkül, hogy észre se vettem, hogy a hangulat viszont kezdett fagypont alá süllyedni.

Hoseok olyan arcot vágott mint aki a rendkívül mérges és a végtelenül csalódott határán lebeg, viszont Jaeul, mintha csak egy predátor lenne, minden átmenet nélkül, az ölébe ült és átkarolta, miközben cuppogó hangokat adott ki – a fiú legnagyobb bánatára. Azt hiszem sosem láttam Jung Hoseok-ot idegesnek, de most olyan volt a fiú, mint egy időzített bomba, ami bármelyik percben robbanhat a lány egyetlen érintésétől.

Mika hátat fordított nekem, Jungkook néha rámnézett, valamiért sajnálattal teli volt a tekintete, de minden adandó alkalommal rögtön visszafordult a barátnőjéhez. A többi srác magával volt elfoglalva, Jin és Namjoon a koreográfián vitáztak Taehyunggal, aki csak a magáét fújta, miszerint mindenki túl korán lép, és túl magasra tartja a karját. Yoongi fejjel lefelé aludt a kanapén és álmában egy Americanot követelt, kevés tejjel.

- Valami gond van? - kérdeztem bátortalanul.

- Ugyan, semmi, csak... lehetnél tapintatosabb - Mika úgy nézett rám mint egy évvel ezelőtt, mintha legjobb baratnőből egyszerűen visszafejlődött volna gyűlölködő boszorkánnyá. Tudom, hogy Hoseok miatt bukott ki rám, de... Azt hittem Jaeul épp a fiút vigasztalja.

- Bangtan Boys, 3 perc múlva színpadon - kiabált be az egyik menedzser. Jimin futó csókot lehelt az arcomra, majd a többiek után szaladt, hogy pozícióba helyezkedjen a Fake Love introjához.

És ekkor beállt a kínos csend. Még soha nem történt ilyen, általában vagy vitáztunk a koreográfián, vagy Jaeul-t próbáltuk csendre inteni, de most egyszerűen mindenki csak másfelé nézett. Végül Mika törte meg a némaságot.

- Jaeul.

- Tessék? - pislogott a lány ártatlanul. Ha nem tudtam volna, hogy egy kígyó még be is veszem, hogy a mosolya tényleg őszinte.

- Te és khm...Hoseok-sunbae mióta vagytok...ilyen kapcsolatban?

- Aah - Jaeul felnevetett, és csillogó rózsaszín körmeire meredt. - Egy hete. Eunjoo visszautasította én pedig, hát fogjuk rá, hogy megvigasztaltam.

- Fogjuk rá? - estem neki idegesen. Fogalmam sincs mit csinált megint, de esküszöm kitekerem a nyakát.

- Csak lassíts - nevette el magát. - Tudod ki okozza neki a legnagyobb fájdalmat kettőnk közül? Te. Legalább ne az orra előtt enyelegnétek a fiúddal - Jaeul arcán egy halvány fintor futott át, majd az órájára nézett és felsóhajtott. - Reggel fotózásunk lesz. Én húzok a dorm-ba aludni, várd meg a cukifiúd, ha úgy érzed, hátha még jobban beletaposol Hoseok lelkébe. Szia cica - intett felém, majd kecsesen a vállára dobta a táskáját és dudorászva kibillegett az ajtón. Hara aki eddig meg se szólalt, azonnal követte őt mintha csak a szolgája lenne, nekünk csak biccentett és sietősre fogta lépteit.

- Eunjoo - szólított meg Mika halkan egy pár perc múlva, talán napok óta először. - Mi ütött beléd?

- Belém? - fordultam a lány felé. A könnyeimmel küszködtem, annyira boldog voltam, hogy egyáltalán hozzám szólt. - Hogy érted?

- Jaeul elmondta nekünk...Eunjoo.

- Elmondta?

- Hogy faképnél hagytad Hoseok-ot, hozzávágtad a csokrot amit adott és elhajtottál Jiminnel. Ráadásul ott van ez az elmebeteg diétád is, én nem... már nem ismerek rád.

- Vá-várj - ráztam meg a fejemet. Erősen próbáltam rájönni, hogy van -e olyan része ennek a sztorinak ami igaz, de a neveket és az őrült fogyókúrát leszámítva semmi se stimmelt. Igazából még mindig gyűlöltem tükörbe nézni, de lassan kezdtem rájönni, hogy egy pár ember szeretete fontosabb mint egy kívülállóé. - Már nem diétázom, beszéltem Jiminnel.

- Az nem változtat a tényen, amit Hoseokkal tettél.

- Hobi... mármint, Hoseok, saját maga sétált ki az életemből, hogy ő is megtalálja a boldogságot amit az én oldalamon nem sikerült neki. Nem volt csokor. Faképnél hagyás. És a mese többi része. Hiszel nekem, Mika? - megfogtam a lány kezét és egy picit megszorítottam. Ez a lány nem is olyan rég senkiben sem bízott, aztán olyan lassan nyílt meg felém, de végül elfogadott barátjának. Nem akartam elveszteni őt is.

Mika lehajtotta a fejét és hosszan kifújta a levegőt, egy pár pillanat volt csupán, de nekem a végtelenségnek tűnt.

- Mika?

- Persze, hogy hiszek neked - a lány szemében kövér könnycseppek jelentek meg ahogy a szemembe nézett. - Azt gondolta egy percig is beveszem amit Jaeul mesél? De az, hogy egyszer már majdnem elvesztettünk a makacsságod miatt, és most elkezdted olvasni ezeket az ostoba kommenteket, Eunjoo, miért nem hallgatsz rám soha?

- Tudom, igazad van - bólintottam. Éreztem ahogy  fojtogatja a torkomat a sírás, de ehelyett csak szorosan magamhoz öleltem Mikát. - Soha nem mondtam ki, de te vagy az egyik legjobb dolog ami valaha történt velem.

- És Jimin - bökött oldalba.

- Jimin és Hoseok - tettem hozzá. - Fogalmam sincs Jaeul, hogy próbált meg lejáratni előttetek is, de Hoseok...

- Szeret téged. Jobban mint, ahogy te érzed. Viszont egy dolgot nem értek - mormolta a lány. - Mi ez a dolog Jaeul és közte?

- Mi lenne ha ma csalnánk és ezt otthon egy tál ttoppoki mellett beszélnénk meg? - böktem oldalba. Igaza volt, Jaeul viselkedett a legfurcsábban, utána pedig Hara. Hara szinte olyan volt mint akinek teljesen kimosták az agyát, és teljesen vakon követte a másik lányt, mintha csak a szolgája lenne. És Hoseok? Vele vajon mit tett, mert világosabb volt a Napnál is, hogy a fiú utálja ezt az egész szituációt.

Mika és én hazafelé bepótoltuk a két hetes csendet és megállás nélkül beszélgettünk. Jungkook-al ugyanolyan a kapcsolata, ha nem jobb, bár valaki meglátta őket és egy lassan terjedő pletyka ütötte fel a fejét az interneten, miszerint a fiúnak barátnője van. Mika mesélte, hogy egy véletlen mondatában kibökte, hogy a hosszú hajú férfiakat találja vonzónak és azóta Jungkook ezt véresen komolyan veszi. Állítólag eddig kétszer veszett össze a fodrásszal, amikor le akarták vágni a haját, a már megszokott stílusra.

A dorm-ba visszaérve, teljes sötétség honolt, valószínű minden gyakornok a BTS koncerten volt, kivéve egyetlen szobát.

Próbáltunk elsettenkedni Jaeul és Hara mellett, de épphogy benyitottunk volna a saját kis lakhelyünkre, Jaeul csettintett a nyelvéve és jól hallhatóan a falhoz vágott valamit.

- Nem igaz, mit eszik apám azon a fruskán? HE? Hara?

- Se-semmit, egyértelműen jobb vagy mint ő. Mindenben.

- Akkor. Miért. Nem. Rúgja. KI? - a lány kezdett úgy hangzani mint egy őrült. - Azt hittem, ha Jung Hoseokkal fenyegetem meg, majd észhez tér, de neeem. Nem, nem, nem.

- Jaeul... - Hara hangja olyan volt mint egy kisegéré. - Egyáltalán miért olyan fontos ez?

- Hogy miért? Mert én néztem ki Park Jimin-t először. Amikor még trainee volt.  Egészen azóta.

Mika szemei elkerekedtek és betuszkolt a szobába.

- Ez a pasidba szerelmes?

- A-a-ha - hebegtem értetlenül. Fogalmam se volt róla, mindent szerelmi bosszúból csinál, ráadásul ilyen gyerekes módon? Ennyire nem lehetett önző. - És az apját emlegette állandóan... Mi köze van hozzá...

- Te nem tudod ki az apja? - tátotta el a száját Mika.

A fejemet ráztam.

- Gondolom valami befo...

- Bang Shi Hyuk - mondta a lány komolyan. - Maga a nagyfőnök

▬▬▬▬▬

JIMIN

Ketten maradtunk Jungkookal a koncert után. A többiek Jin erőszakoskodására előre mentek az utcai árushoz valamit enni, mert Hyung váltig állította, ha nem eszik azonnal, hisztérikus rohamban fog kitörni és azt senki nem akarja.

- Mikor mondod el Eunjoonak?

- Mit is? - kérdeztem.

- Azt, hogy mi történt abban a hotelban. Hogy egyáltalán ki volt az a lány. És, hogy mégis mennyit ferdítettél a történeten az érdekében.

- Még nincs itt az ideje - ráztam meg a fejemet, majd áthúztam a pólómat a fejem fölött, hogy egy tiszta után kutassak. - Inkább passzolj ide a táskámból egy felsőt, megfagyok.

Jungkook rosszallóan sóhajtott és tiszta erőből fejbe dobott.

- Ha még egyszer elszúrod, miután Hyung szenved...

- Nem szúrom el. Mindent helyre hozok. Lehet, hogy nem tűnök olyan típusnak, de van egy tervem.

Igen. Volt egy jól átgondolt tervem, amit már hónapok óta lassan szövögetek, hogy mindenki megszabaduljon a kínzó fájdalomtól, amibe belekevertem őket. Eunjoo és Hoseok. Sőt, még Jaeul is.

▬▬▬▬▬

ᴍᴇɢᴊᴇɢʏᴢᴇ́s

Yeey, új fejezet! Annyira nem történt sok minden, bocsánat. :c A következőben kicsit beindulnak az események, sőt azt hiszem nagyon, mert lassan lezárom a történetet. Jimin tervével minden helyre kerül, majd a sztorinak vége lesz. Ezt körülbelül három-négy fejezeten belül szeretném leírni, remélem addig is követitek Eunjoo életét.

Közben elkezdtem írni egy újabb (ismét BTS - nem is én lennék) történetet, ami egy romantikus-humoros sztori lesz, egy pici természetfölöttivel. A címe: Várj meg, Cupidó! (ez még változhat :P).
Egy kis kedvcsináló:

« Aelin átlagos lány, nem átlagos névvel. Jelenleg Koreában tanul - igazából szenved, de ezt senkinek se vallaná be, miután eldicsekedett vele, hogy Ázsiába kapott ösztöndíjat, ráadásul Koreába. A tanárok háromezerszer annyit várnak el tőle mint otthon - saját bevallása szerint, a házi feladat is legalább ugyanennyivel több és még a fiúkra sincs ideje. Vagyis ,hát van, de a jó öreg koreai mondás szerint, az ottani srácoknak egy éjszakára kellenek az európai lányok. Aelin pedig még soha nem volt szerelmes, hiába járt már a húszas éveiben, de az igazat megvallva nagyon szeretett volna már egy kedves, jóképű, férfias, sportos, okos, jólöltözött...nem  létező srácot.

Cupidó sose látott ilyen reménytelen esetet. Még a nyilával se találta el soha, múltkor egy macska vitte el a kezéből, mielőtt Aelin-re célozhatott volna. Egy végzetesen napon viszont megelégelte ezt az egészet és úgy döntött, véget vet a saját balszerencséjének is. Igaz, ennél csak még nagyobbat okozott. Aelin szembetalálta magát hat fiúval. Kedvessel. Jóképűvel. Férfiassal. Sportossal. Okossal és persze, a tökéletes Stílussal.
És persze, magával, Cupidóval. »

Szép további hetet és majd hétvégét nektek. :)

Kíváncsi vagyok érdekelne e Titeket az új történet is én nagyon szeretem írni, de egy kicsit félek kirakni. (｡・//ε//・｡)