◇40◇
S U T T O N
Fáradtan vizslattam magam elé.Preston bent tárgyal én meg itt ülök és kint várom.A szemeim folyamatosan lecsukódtak.
A következő percben már az ágyban voltam.Preston mellettem aludt.Elaludtam a kanapén...már értem.Szorosan mellé bújtam és el sem engedtem.Legközelebb már reggel nyitottam ki a szemem.Prestonra néztem és megsimogattam a fejét.
Nehezen keltem ki az ágyból de muszáj voltam.Ahogy elsétáltam a tükör előtt meglepődtem.Egyértelműen felszedtem egy pár kilót...vagy csak felvagyok puffadva.Igen.Biztos.
-Nézed milyen szexi vagy?-hallottam meg Preston hangját.Felnevettem és azonnal a karjaiba vetettem magam.Szorosan ölelt magához.
-Egy és fél hét van karácsonyig.-motyogtam felnézve a szemébe.
-Igen kincsem.-simított végig az arcomon mosolyogva.-Olyan eszméletlenül gyönyörű vagy szerelmem.-elmosolyodtam.-Nagyon szeretlek.-nézett a szemembe komoly tekintettel.-Mindennél jobban.
-Én is téged Preston.-bólogattam majd azonnal lehúztam,hogy megcsókolhassam.
Percekig csak csókolóztunk de kopogtattak így aztán lassan megszüntettük a csókot.
-Kinyitom.-bólogatni kezdtem és a fürdőbe menekültem.Pár perc múlva veszekedést hallottam aztán ajtó csapódást.Egy köntöst felkapva lépkedtem ki.Prestonra néztem aki nem tűnt túl boldognak.
-Sajnálom de most el kell intéznem valamit.-suttogta.Bólintottam.Bement a gardróba ahonnét öt perc múlva felöltözve jelent meg.Rám nézett és homlokon csókolt.-Szeretlek.Sietek.-mosolyodott el.Megnyugtatott a mosolya.
-Én is szeretlek.Vigyázz magadra.-öleltem át.
Néztem ahogy elmegy majd én is felöltöztem és elkezdtem a napomat.Közben kaptam egy kedves emailt amiben kiderült,hogy kirúgtak.Hát ez marha jó....
Preston kirúgtak....
Sóhajtottam egyet és mosogatás után elindultam,hogy ma ismét találkozzak Lexel.
-Miért?
-Nem tudom.Szerinted elmondja?
-Biztosan.Belsőségesebb a kapcsolatok azóta nem?
-De.Minden sokkal másabb....sokkal...huh intimebb.
-Örülök.-mosolyodott el Lex.-First lady leszel...hamarosan.-kacsintott.
-Ezt furcsa hallani.-nevettem fel.
Miért??Nem baj...dolgozz nekem.
Gyorsan néztem meg Preston üzenetét.Elmosolyodtam és a telefont a táskámba helyeztem.
-Nem annyira.-kuncogott fel.
Ebédeltünk aztán mindketten elköszöntünk egymástól.Otthon sóhajtottam egyet és bementem a nappaliba.Preston a kanapén ült és kibámult az ablakon.
-Szia édes.-lépkedtem oda hozzá.Azonnal elmosolyodott és magához szorított.Szorosan öleltem ahogy ő is engem.
-Légy a feleségem Sutton Bell.-nézett fel az arcomra.Nagy szemekkel néztem Prestont.A könnyeimet visszatartva bólogattam és adtam egy óriási csókot neki.Felállt és az ölébe kapott.-Azonnal édesem.
-Azonnal a feleséged akarok lenni Preston!-motyogtam csókok közt.Bólogatni kezdett és letett.
-Elveszlek.Öltözz fel.
-Mi?Most?
-Azonnal.-Hirtelen berohantam a szobába és a ruháim közt addig turkáltam ameddig egy fehér ruha nem bukkant a kezem közé.Ebben a ruhában hozott haza Preston abból a buliból.A ruha amiben angyalnak hitt.Gyorsan vettem át majd tettem magamra sminket a fürdőben.Ahogy kiléptem a nappaliba Prestonra pillantottam aki a nyakkendőjét igazgatta.
-Nos?-megfordult és elmosolyodott.
-Lélegzet elállító vagy szerelmem.-lépett elém és lassan megcsókolt.A nyakába fontam a kezeim és néztem a csillogó szemeibe.Minden felfoghatatlanul gyorsan történt.Egy óra múlva már csak Preston mosolygós arcát néztem.Az arcom simogatta aztán a keze az oldalamra csúszott.A meztelen bőröm cirógatta.Az egész testem lángolt ahogy a lelkem is.A boldogságtól tűzeltem.
-Mrs.Blare olyan finom forró a bőre.-csókolta meg a szám.
-Komolyan imádom hallani ahogy kimondod.
-Azt,hogy Mrs.Blare?-bólogatni kezdtem.-A feleségem vagy pocok.Gondoltad volna,hogy a feleségem leszel?
-Nem azok után...mikor...de aztán mikor kibékültünk...reménykedtem benne.-hunytam be a szemem.
-A feleségem vagy pocok.-ölelt magához szorosan.Percek telhettek el.Már majdnem elaludtam mikor csöngettek.Preston már javában horkolt.Lassan kimásztam az ágyból és felvettem egy köntöst.Kisiettem és kinyitottam az ajtót.Az ajtóban Austin állt.
-Szia Sutton.Preston?
-Szia Austin.Preston alszik.-súgtam.
-Kérlek felkeltenéd?
-Persze.-engedtem be a férfit aki a kezemre nézett mikor bezártam az ajtót.Lehet Preston túl nagy kővel lepett meg...besiettem a szobába ahol keltegetni kezdtem a férjem...ahh...imádom.
-Életem.Bébi.-suttogtam és a hátát simogattam.Kinyitotta a szemét és ásított egyet.
-Miaz kicsi?
-Austin itt van.
-Minek?-pattant fel és gyorsan melegítőbe bújt.Követtem őt.-Austin?
-Szia Preston.
-Baj van?-kérdezte.
-Úgy nézki,hogy újabb robbantás volt.Megteszünk mindent annak érdekében,hogy kiderítsük kik voltak.
-Preston veszélyben van?-súgtam és mellé léptem.Lenézett rám és magához ölelt.
-Félek,hogy igen Sutton.
-Semmi baj nem lesz.
-Nem,mert nem mész egy darabig sehova Preston.-magyarázta Austin.-Majd Miss.Bell úgy is jó gondodat viseli itt.-mosolyodott el.
-Már Mrs.Blare.-adott csókot Preston a fejemre.
-Mi?-Austin nagy szemekkel nézett.-De....hogyan és mikor?
-Ma.Vannak ismerőseim.-mosolyodott el Preston.
-Hát akkor gratulálok.-mosolygott Austin és megveregette Preston vállát.-Na akkor én nem zavarlak titeket.Védig a házat Preston.Minden rendben lesz.
-Kösz Austin.Komolyan.
-Semmiség.-mosolygott.Prestonnal kikísértük majd mi ketten bementünk a szobába és vissza bújtunk az ágyba.Preston a hátamat simogatta és a szemembe nézett.
-Azt mondta az egyik tag nekem,hogy egy elnöknek nem egy kitetovált lány való.-súgta.-Sutton lefogok mondani,ha te vagy az ára.Szeretlek és sosem hagylak el.A feleségem vagy.A mindenem.-Húzott közelebb.-Azóta rád vágyok mióta megpillantottalak.
-Oh édesem.-csókoltam meg.Szorosan öleltük egymást.-Te vagy a mindenem Preston Blare.
-Nekem pedig te Sutton Blare.-nagy vigyorom lett ahogy neki is.
Nagyobb védelmet kapott.Elkísértem őt ahova tudtam és közben persze dolgoztam is neki.
A karácsonyt is kettesben töltöttük ahogy a szilvesztert is.Január második hetében már nagyban dolgoztam Preston irodájában.Ő előbb bejött én pedig csak később.Mosolyogva léptem be az irodájába.Háttal állt nekem és az ablakon kifelé bámult.Oda siettem és átöleltem.Azonnal megfordult és a karjai közé vont.
-Hogy aludtál pocok?
-Jól.Te jól aludtál?-mosolyogtam.
-Igen édes.-simogatta a hajam.Kopogtattak mire Preston oda nézett.Megfordultam és én is így cselekedtem.
-Jó reggelt Mr.Walsh.-engedett el Preston és oda ment a férfihez,hogy kezet fogjanak.
-Elnök úr!-mosolyodott el az ürge és kezet fogott a férjemmel.
-Bemutatom a feleségemet.-nyújtotta felém Preston a kezét.Oda siettem és mosolyogva mellé álltam.-Sutton Blare.
-Mrs.Blare.-fogott velem kezet a férfi.
-Jó reggelt.-fogtam vele kezet.-Nem zavarok.Ha szükséged van valamire szólj.-mosolyogtam Prestonra aki nyomott egy csókot a számra és bólintott.Kimentem és hagytam őket tárgyalni.
Sziasztok!Remélem ez a rész is tetszett.Ha igen mindenképpen jelezd.Szép hétvégét mindenkinek!😊🩷🩷🩷🩷
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top