◇15◇
S U T T O N
Érd el,hogy ennél jobban beléd szeressen!Feküdj le vele.
Bassza meg...Bassza meg!
Nem.
Akkor legyen így.Ezért kapsz Sutton.
A telefonomat az ágyra helyeztem és eldőltem.
-Na mi az?-súgta Preston és rám feküdt.Megráztam a fejemet.Végig simított az oldalamon.-Beszélj te lány.
-Kimerültem.-elmosolyodott.
-Fáradt az én kis politikusom?-felkuncogtam.Te vagy a hazug politikus Sutton.-Szeretnél aludni?-ránéztem.Lehúztam magamhoz és átöleltem.A lábaimat a csípőjére csavartam és mélyen beszívtam az illatát.
-Preston...köszönöm,hogy létezel.
-Hát én is köszönöm,hogy te létezel.-kuncogott fel.-A szüleiddel mi a helyzet?Sosem beszélsz róluk.-motyogta és a fejét a mellemre tette.A haját kezdtem simogatni.
-Nem tudom mit meséljek róluk.
-Hát amit akarsz.
-Csak nem akarok.
-Miért?-dörmögte a mellemen.
-Mert nem akarom,hogy hiányozzanak.-súgtam.Simogatni kezdte az oldalamat.
-Nem szoktál haza látogatni?
-Most két éve,hogy itt vagyok.Azóta nem láttam őket.Néha küldünk élet jeleket.De...ennyi.
-Kivel töltöd a karácsonyt?
-Egyedül.-hunytam be a szemem.
-Az idén nem kell így lennie.-súgta a fülembe.
-Utálom a karácsonyt.-felkuncogott.
-Én sem kedvelem.Akkor lógj meg velem.Hm?-kinyitottam a szemem és ránéztem.
-Hova?
-Az titok.Benne vagy?
-Uhum.-bújtam közelebb hozzá.Csókokat nyomott az ajkaimra aminek nem tudtam ellenállni.
A reggeli kelés érdekesen ment.Én a hajamat csináltam ő meg a fogát mosta a fogkefémmel.A sminkemet is gyorsan feltettem.Ma színesebb nem is lehetnék.Nézte ahogy sminkelem magam aztán a fogkefét átadta.Felkuncogtam és én is fogat mostam miközben azon gondolkodtam,hogy milyen óram lesz.
Miután végeztem bementem a szobába ahol felhúztam a nadrágomat.Preston a fenekem stírőlte és szarakodott az ing gombokkal.Ránéztem és felnevettem.
-Na mi az?
-Semmi.Csak odáig vagyok érted.-elmosolyodtam és segítettem neki begombolni.
-Én is érted.-nyomtam csókot az állára.Mosolyogva figyelt engem.
-Komolyan Sutton.Ma nem fogok tudni koncentrálni sem.
-Kérlek koncentrálj.
-De hogyan?Annyira gyönyörű vagy.Megveszek érted.-csókolt meg és a fenekemtől fogva erős testének szorított.A nyelvével az enyémet cirógatta.Komolyan csókolózom vele.Nagyon nagyon szenvedélyesen!Sutton olyan vagy mint egy kislány!
-Mm...Preston.-toltam el.Ziháltan nézett a szemembe.-Menni kell.
-Tudom.Leadtad a házidat?
-Le.
-Elfogadta,hogy kézzel írtad?
-Persze.-vettem fel a cipőmet.
-Csak mert némelyik tanárod szólt nekem,hogy jobban esne nekik gépelve.
-Basszák meg.-felnevetett.
-Ha jól sejtem nincsen laptopod.
-Majd az irodai gépen megírom.-sóhajtottam.
-A szünetben is bent akarsz ücsörögni?
-Preston...
-Veszek neked egyet kincsem.Csak engedd meg.
-Csak azt ne!-vettem a kezembe a táskám.
-Miért?Sutton...kérlek.-megráztam a fejem.
-Preston!Nem!Nem akarlak kihasználni...azért...mert mi ketten...érted.
-Ez nem az.-mosolyodott el.-Na...kincsem.-megráztam a fejem.-Pedig most olyan púder rózsaszín a hajad,hogy egy hasonló színű laptop dukálna hozzá.
-Nem veszel meg.
-Nem megvenni akarlak.Megenni akarlak.-ölelt magához.-Ha nem,nem.-simogatta meg a hátamat.
-Akkor menjünk a dolgunkra.-nevettem fel.
Nem tudtam figyelni az órára.Semmire sem tudtam koncentrálni.Folyamatosam Preston hangját hallottam a fülembe.A csókját éreztem a bőrömön.Kívántam a teste melegét.Kívántam mindenét.Az óráról kisietve az első az volt,hogy felhívjam.
-Szia cica baj van?-szólt bele a telefonba.
-Szia...nem...csak vágytam...vagyis csak hallani akartam a hangod.-mosolyogtam miközben az egyik kezembe a telefont a másikban pedig a könyveket tartottam.
-Én is erre vágytam Sutt.Hogy vagy?
-Jól...csak nagyon hiányzik az én hazug politikusom.
-Mmm bébi politikus imádom a hangod.
-Most hátra dőltél.
-Hátra.Te mit csinálsz?
-Megyek a könyvtárba.Van egy lyukas órám.Egy kicsit pihenek.Nem nagyon tudok koncentrálni.
-Hol van a könytár?
-A nagy épület mellett.Hátra ülök.
-Rendben.Csókollak.
-Én is téged.-vigyorodtam el és letettem.A csendbe jól tudtam figyelni az olvasmányra.Egyszerűbb volt.Megnyugodtam.Lehet nem kéne órára menni.Itt megtanulom az anyagot.Itt legalább csend van.Vajon Preston mit csinálhat?Fél órája beszéltünk.Lehet,hogy a kampánnyal foglalkozik.A választás már javában tart.Remélem ő lesz az elnök.Ő lesz a legjobb elnök.
-Kire gondolsz?-hajolt a fülemhez hirtelen ő.Meglepődve pillantottam rá.
-Rád.-motyogtam.
-Úgy őszintén....sejtettem.-mosolyodott el.
-Annyira vágytam már erre.-húztam le és átöleltem.Szorosan ölelt és leült mellém a székre.
-Én is.
-Lóghatok óráról?
-Nem kisasszony.Nem lóghat.-adott csókot a számra.
-Kérlek.-simogattam a hátát.
-Oké...kössünk üzletet.Megengeded,hogy vegyek neked egy laptopot.Én pedig megengedem,hogy lógj.
-Akkor nem.
-Kérlek.-sóhajtott.-A gyakornokom is vagy!
-És mi még?-néztem fel az arcára.
-Hmmm...-kezdte az arcomat csókolgatni.-A szerelmem.-simított végig a hátamon.Beleremegtem az érintésébe.Elmosolyodtam és megcsókoltam őt.-Mmm...egyezz bele.Kérlek.-sóhajtottam.
-De akkor veled lehetek sokat?
-Uhum.
-Jó.Legyen.-kuncogtam.
-Szenátor asszony akkor kérem jöjjön velem.
-Nem is vagyok szenátor.
-Csitt.Gyere.-sóhajtottam és a cuccaimmal a kezembe Preston után mentem.Órák zajlottak még ami miatt kevesen tartózkodtak az épület területén.Beszálltunk az autóba ahol Preston elővett egy dobozt.-Ez a szülinapi utó ajándék.-mosolygott.
-Preston...
-Nyisd ki.-sóhajtottam és kinyitottam.Egy laptop volt az.Nem is akármilyen.Ránéztem.-Pink.Mint a hajad.-elmosolyodtam.Ez egy figyelmes dolog.
-Tényleg nagyon szépen köszönöm.-mosolyodtam el.
-Nagyon szívesen.-csókolt meg.Közel tartottam magamhoz azután is.Semmire sem vágytam csak arra,hogy a közelemben legyen.Enni mentünk és rengeteget beszélgettünk.Szereti a régi zenéket és szereti a rockot is.Ki gondolta volna róla?A kimért szexi üzletember egy rock dalt énekelve.Hm...
Nem zavartatta magát a közelemben.Annyira eleven és élő,hogy egyre csak mélyebbre zuhantam miközben az edzésről beszélt.Igen Preston fut.Nagyon imád futni,de csak hobbiból.Általában egy órát fut a padon és az neki elég.
-A vicces,hogy futással próbáltalak kiverni a fejemből de nem ment.
-Hm...lehet jobban kellett volna ugrálnod közben.
-Haha nagyon vicces vagy.-csípett a popomba.Ő hanyat feküdt a kanapén én meg rajta pihentem.Egy tökéletes délután.A fenekem simogatta és az arcomat vizslatta.-Szépségem.
-Ma nem volt dolgod?-súgtam.
-Nem.Ma a gyakornokomat tanítom.
-Mire?-kuncogtam.
-A pihenésre.-nyomott puszit az orromra.Átöleltem a nyakát és közelebb bújtam.
-Ugye nem tart vissza a korom?
-Felnőtt vagy.-súgta.-Miért tartana?
-Akkor jó.-rejtettem a nyakhajlatába fejem.-Jó éjt.
-Jó éjt édesem.
Sziasztok!Remélem ez a rész is tetszett,ha igen mindenképpen jelezd.Szép napot mindenkinek!😊💗💗
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top