◇1◇
S U T T O N
Azt hittem már táncra perdülök a metrón miközben Ed Sheeran Shivers című dalát hallgattam.A fejem ide oda billentve mozogtam miközben leszálltam a nekem megfelelő megállónál.Biztosan hülyének néznek.Leszarom.Kapják be.Szabad országban élek.Legalábbis minden reggel erre gondolok aztán rá kell ébrednem,hogy ez egy kicsit más,mint ahogy én azt elképzelem.Az egyetem udvarán azonnal oda rohantam Lexhez.
-Hello!Te aztán jól festesz.-kuncogott fel.
-Oh köszönöm.-forogtam egyet.Egy szatén rózsaszín ruha fedte testem.Alatta egy fekete hosszú ujjú.A fekete harisnyámon pöttyök díszelegnek.A bakancsom pedig egy kicsit koszos.Ez van.A kabátom baba kék és kellemesen melegen tart.
-Komolyan Sutt.-húzott maga után.-Te vagy a legjobban öltöző ismerősöm.
-Nos ezt örömmel hallom.-igazgattam meg pink hajamat aminek szerintem minden tincse más rózsaszín színben pompoázik.
-Na és hogy vagy?-egymás mellett sétáltunk.
-Jól és te?-néztem a fekete hajú lányra.Bólintott.
-Figyelj szerintem hívd el azt a fiút randizni.-mosolyogtam rá.
-Nem.Dehogy.Te könnyen beszélsz.Laza vagy.
-Én?-felnevettem.Minden vagyok csak sosem laza.-Nem vagyok az Lex.Hidd el.Az a fiú odáig van érted.Higyj nekem.Ha akarod beszélek vele.Na?
-Megpróbálom.-mosolyodott el.-Kösz Sutt.-mosolyogva bólogattam.Bementünk az épületbe ahol ketté váltunk.Én nyelv órára mentem.Aztán Japánra.Utána pedig irodalomra.Imádtam ezeket az órákat.Csak egy jó gyakorlati helyet kéne szerezzek.Marketing és vállalkozás órára berontottam szó szerint.Sosem mondhattam,hogy szar jegyeim voltak.Pedáns voltam és ezt az órát kifejezetten imádtam.Nem utáltam okosnak lenni.Ezt csak az utálta aki megvetette társadalmunk egyik legösszetettebb dolgát.Az agyat.Ma már tudnod kell valamit.Ez mindenhol prioritást élvez.Ezt megtanultam.A hajam színe és az öltözködésem miatt nem ezt gondolják rólam.Emiatt megtanultam úgy élni,hogy mára már leszarok mindent.Pontosabban azokat akik mások felett ítélkeznek.Ez egy szabad világ.Mindenkinek felkéne lélegeznie és boldogabbnak lennie a saját bőrében.Én minden porcikámmal támogatom az embereket.A rohadó világban kell a kedvesség.Este hatig voltam suliban azután dolgozni mentem.Az étteremben sokan voltak.Rengetegen.Sóhajtottam és hátra mentem átöltözni.Miután felvettem az egyszerű holmit beírtam magam a táblázatba és kimentem egy jegyzet füzet és pár étlap kíséretében.
-Jó estét!Meghoztam az étlapjaikat.Ha választottak nyugodtan szóljanak és már repülök is.-mosolyogtam és az idős házaspár elé helyeztem az étlapot akik mosolyogva bólogattak és megköszönték.Ezután ugyanezt elmondva még három asztalhoz helyeztem le étlapot.Az első asztal sült csirkeszárnyat rendelt édes burgonyával és avokádó mártással ami a ház specialitása.Hozzá két pohár vörös bor.Valami különleges lehet.Talán évforduló.A drágábbik bort kérték.A második asztal halat kért.Halat és citromos teát.Szaladgáltam az asztalok között.Ez megszokott volt.Ez is mint minden más is itt New yorkban.Az emberek szaladtak a kerékben a pénzért.Bezzeg a nagyok...ők aztán sosem érezték az éhinség szelét.A harmadik asztalom na ők kérték a legdrágább ételt.Ők koránt sem voltak kedvesek hozzám de én persze kedves maradtam.Lazacot ettek és kaviárt.A pezsgő amit ittak drágább volt mint a kollégiumi szobám.A negyedik asztal csak egy pohár teát kért.Az idős ember egyedül ült.Sajnáltam érte.Az ablakon kifelé bámult a hideg New yorkra.A pult mögé léptem.Jesse kiadta az elviteles adagokat.
-Mi van kicsi álmodó?-karolt át.
-Semmi.-ráztam a fejemet.A szemem az idős emberen tartottam aki sóhajtozva itta a teát.Oda pillantott ő is.
-Már értem.-bólogatni kezdtem.
-Készítenél kérlek egy levest?
-Csirke?
-Kérlek.-bólogatni kezdett és hátra ment.A teát és a levest is kifizettem az idős bácsinak.Mikor a leves kész lett kivittem neki.
-Kedvesem én ezt nem rendeltem.
-Ez a ház ajándéka.Jó étvágyat uram!-mosolyogtam rá.Meghatódva bólogatni kezdett.
-Köszönöm.-bólintottam és a harmadik asztalomhoz mentem.Fizettek és távoztak.Persze borravalót nem hagytak.Nem számítottam rá.Hátra vittem a tányérjaikat a benne maradt kaviárral.Ennyi ételt kidobni pocsékolás.Miután az összes asztalomat elhagyták mindegyiket szépen leszedtem és eltakarítottam.A bácsi pár darab aprót hagyott az asztalon.Megmosolyogtatott.Mindig az ad akinek a legkevesebbje van.Ez rám is igaz.De nem érdekelt.Éjfélt ütött az óra mire végeztem.A szél átfújt a kabátom alatt is.Talán nem szerencsés ruhában mászkálni szeptember végén.A metróhoz siettem miközben a fejhallgatómat a fejemre tettem és elindítottam egy dalt.Ok not to be ok.
A metrón leültem és a telefonomom kiszámoltam a havi pénzemet.Kilencven dollár.Na ezzel a seggemet is kitörölhetem.Ebből hatvan dollár a kollégium.Harminc dollárom marad enni.Ami azt jelenti,hogy megint úgy fogok járni,mint most.Pénz nélkül maradva.Ma nem ettem semmit csak reggel.A szobában volt még két darab tojás.Az egyiket reggel rántotta formájában megettem.Szóval hivatalosan is pénz nélkül maradtam erre a hétre.Ha felhívom a szüleim akkor azt fogják mondani menjek haza.Haza....európába.Nem.Megoldom.Mindig megoldottam.Most is így lesz.A zene átváltott.Lose yourself.
A nyolcadik megállónál szálltam le.Felsiettem a lépcsőn és már nagyon vártam,hogy az ágyba hulljak.Ahogy ez megtörtént.A szemem behunytam és hagytam,hogy egy kicsit megpihenjek.Pontosan öt órát aludtam.Ahogy felkeltem szaladtam pisilni és elintézni a reggeli teendőimet.Azután felvettem egy fekete hosszú ujjú felsőt hozzá pedig egy sötét szürke farmert.Szeretem ezeket a bő száruk miatt.A bakancsom után a hajamat kezdtem fésülni ami már hullámosan ért a mellem alá.Felvettem a kabátomat és a táskám kíséretében megindultam.A hosszú metró út alatt Queen dalokat hallgattam.Akkor is mikor megérkeztem a suli elé.Az utolsó szál cigimet szívtam és figyeltem a tüntetőket.Mi a fasz van itt?
Elhúztam a fejhallgatóm,hogy hallhassam mit kiabálnak.
-Blare szenátort szavazzák le!-kiabálta az egyik nő.
-Azért,hogy csődbe vigyétek az országot?-morogta a másik.Jesszusom.Az egyik fő út felé haladtak.Az órámra néztem.Még van fél órám.Én is a nyomukba eredtem.Épp egy nagyon ősz csávó beszéde végére értünk oda.Ő egy fiatalabbal kezdett társalogni.Nem tűntek túl jó barátoknak.Sőt egyenesen úgy tűnt,hogy veszekednek.Kikecmeregtem a tömegből egyenesen oldalra ahol neki mentem egy pasinak.
-Óvatosabban bassza meg!-kiabált rám.-Maguk miatt nem halad a világ,mert egy olyan emberre szavaznak akit a külseje alapján választanak.
-Mi a faszról beszél?-néztem nagy szemekkel rá.
-Blare szenátorról te hülye kurva!
-Tudod ki a kurva?!-löktem meg a pasit és a másik irányba mentem.-Azt se tudom ki a fasz az,te köcsög!-mutattam be neki és az egyetem felé mentem.Rohadék.Azt sem tudom ki az a faszi.
Lehet sosem kellett volna megismerjelek Blare szenátor.
Szia!Remélem tetszett az első rész és felkeltette az érdeklődésedet.Ha igen mindenképpen jelezz vissza kérlek.Jó olvasást a további részekhez!
⭐️🌟😊🤗🌟⭐️
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top