Monoma
Monoma x Reader
-Monoma Neito gyere ide egy pofonért, amíg szépen mondom!
-Nem, mintha kárt tudnál tenni a tökéletes arcomban, azokkal a kis mancsokkal.
-Kezeim vannak érted?Kezeim.Nem vagyok egy kibaszott macska!Kendo, most!-a lány elkapta a szőke fiút.
-Ne!Ne bánts!-használni kezdtem a képességem, ami annyit tesz, hogy megidézek egy ártatlannak tűnő kiscicát,majd kedvem szerint változtatom alakját, tigrissé, akár oroszlánná-Esküszöm, többször nem vadmacskázlak le!Komolyan, csak ne bánts!
-Nao puma!-a jószág közelebb ment a lefogott fiúhoz és megszaglászta.
-[Név]!Tudod, hogy mennyire szeretlek!Csak vidd már innen a macskádat!Megteszek bármit!
-Bármit?
-Bármit, csak vidd innen!
-Még átgondolom...
-[Név]!-hallottam meg Aizawa-sensei hangját-Nem adtam engedélyt a képességed használására-hiába nem akartam figyelni rá,Nao eltűnt.
-De sensei!
-Nincs de, menj órára.
-Veled még számolok-néztem a fiúra, majd elkezdtem a termünk felé haladni, ahogy Aizawa terelgetett.
-Ilyen selejtet, hogy lehet, hogy féljen valaki a macskás nénitől?
-Bakugou...Úgy érzem vagy olyan intelligens, hogy felfogd, nem én fogok egyedül maradni életem végéig, hanem te.És ezt mind annak az okos és egoista fejednek köszönheted.
-Oi,Tudd hol a helyed!
-Mivan akkor ha nem?
✨✨✨
-Megvagy!-fogtam meg a fiú ingjét hátulról, mert szökni készült-Hova-hova?
-Khm...Sehova, csak...
-Ne keress kifogást, felesleges-ragadtam meg a csuklóját és húzni kezdtem. Hogy hova?Na ez egy jó kérdés...Engem is foglalkoztat.
-Hova megyünk?
-Csönd!Olyan sok van már a listádon, hogy örülj neki még nem ástalak el...
-És miért tennéd ezt, te velem [Név] - chan?Nem kell tagadnod, hogy bejövök neked...
-Milyen kár, hogy ez nem is így van-néztem sóhajtva a fiúra, szomorúságot színlelve.
-Nah jó...-állt meg, így hátrafordultam hozzá-Most vagyok olyan jófej és megengedem, hogy lekapj.
-Ez olyan nagylelkű felajánlás,de sajnálattal kell közölnöm, hogy visszautasítom, ugyanis nem hiszem, hogy engem illetne, ez a fontos feladat-hajoltam meg előtte-Nehogy komolyan vedd, csak nem akarom-vigyorodtam el.
-És miért nem?
-Mert nem akarlak olyanra kényszeríteni, amit te nem szeretnél.Tudom,hogy a fiúkhoz vonzódsz már pediglen én nem vagyok az...Szóval,nem tőlem kapod meg az első csókod.
-Milyen első?! Szerinted nekem ez lenne az első?!
-Nem hogy azon akadna ki, hogy lebuziztam, neeem, neki az a baja, hogy azzal vádolom ez lett volna az elsője.Neito...Mindenki tudja, hogy ez lett volna a leges leg eslő.És tudod miért?
-Na?
-Mert rajtam és Kendo-n kívül más lánnyal még látni sem láttak.
-Az nem azt jelenti, hogy nem kaptam-e már le valakit...-tette keresztbe karjait.
-Jó,és mégis kit?
-Inkább az a helyes megfogalmazás, hogy kit nem?-megforgattam a szemeim majd újra a fiúra néztem, miközben nagyokat pislogva próbáltam tudtára adni, hogy ez elég gyenge volt...-Mivan már?
-Semmi-legyintettem, majd sarkon fordulva készültem távozni, mire megfogva a csuklóm visszarántott magához, egy szájrapuszira.
-Csak hogy boldog legyél, te voltál az első.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top