- Biztos valamelyik ribanc barátnőjének kérte azt a helyet! - szitkozódtam folyamatosan az orrom alatt, miközben elhagytuk a termet, és a barátnőm javaslatára a legközelebbi kávé automata felé vettük az irányt. Még volt negyven percünk a következő előadásig. Reméltem,  addig talán képes leszek én is lenyugodni, még akkor is, ha jelenleg egyáltalán nem úgy tűnt. Nem értettem, Logan miért akar velem direkt kicseszni állandóan?! Biztos hízelgett a beképzelt fejének, hogy lehet mellette egy csinos csaj, aki végig a fülébe dorombolhat és kéznél lehet, ha kell, és ezzel két legyet is üthet egy csapásra, hiszen jól keresztbe tehet nekem is. Hát, fasza! Mondjuk az okát sem értettem, miért orrolt meg rám ennyire?! Már az első alkalomtól fogva, hogy egymás felé sodort minket az élet és a fullasztó, egyetemi tömeg, olyan mélyrehatóan bámult, hogy először még az is felmerült bennem, talán tetszek neki! Aztán elég hamar rájöhettem arra, engem nem trófeának akar - mondjuk nem is voltam olyan gazdag vagy híres, mint ő, már több filmszerep volt a háta mögött, most mégis valahogy itt koptatta velünk a padot -, inkább mulatságosnak tartja, hogy hajtok, mint a güzü, míg ő ügyesen kivárva akár a legutolsó pillanatot is, betoppanhat elém a célegyenesben és elorozhatja előlem a dícsőséget. Hát, most is elérte. A forró kávé égette a nyelvemet, és hiába próbáltam a barátnőm szavaira figyelni, egyáltalán nem jutottak el hozzám. Csak Loganen járattam az agyam.

- Talán megkérhetnéd rá, hogy te menj el vele... - suttogta mellettem. Csak megforgattam a szemeimet és megráztam a fejem is. Hát, hogyne! Hamarabb kapnám meg az új Nolan film főszerepét, mintsem hogy ez a hülye nekem adja azt a helyet. Különben is! Akkor egész napokat kellene együtt töltenem vele a forgatáson, ahol természetesen ő mindenkit ismerne, engem meg sikeresen befeketítene a többiek előtt...

A barátnőm hiába próbált a lelkemre beszélni, a következő két órán is csak martam magam belülről, és azt kívántam bárcsak megnyílna Logan alatt a föld és lezuhanna a székével és összenyálazott tollával együtt a pokol mélységes mély bugyrába, hogy vidáman integessek utána. Biztosra vettem, még sok ilyen alakkal fog összehozni a sors, jobb, ha már most erre felkészülök! Barátnőmmel a legutolsó órák után egy nagy öleléssel váltunk el egymástól. Estére egy randit beszélt meg, így a legjobbat kívántam neki, tűnődve figyeltem, ahogy lassan az ellenkező irányba sétál. Eszembe jutott, hogy engem a kis, üres lakásomban egyedül a nyulam vár. Egy nagy sóhajjal kotorászni kezdtem a táskámban a bérletem után, amikor megpillantottam tőlem pár méterre Logant. A telefonját nyomogatta, közben nagy léptekkel haladt az ellentétes irányba, a parkoló felé. Talán mégis beszélnem kellene vele! Jutott eszembe számtalan szebbnél szebb gondolat, például, hogy elgáncsolom, majd kikapom a kezéből a belépő passokat, de aztán zsörtölődve mégis megindultam felé. Talán hallgat majd a szép szóra.

- Logan! - kiáltottam utána, miközben az autók közt haladt végig, gondolom a sötétben a sajátját kereste. Már elmúlt este hat, így koromsötét volt felettünk az ég, alig láttam valamit az orrom előtt. Csak abban voltam biztos, hogy ő az. Sötétzöld, katonai kabátot viselt, sok zsebbel és a lábára erősen tapadó fekete farmert. A kabátot most a nyakáig becipzározta, úgy tartotta egyik fagyott kezét a zsebében. Hangomra meglepetten hátrafordította a fejét, ahogy felismert máris közelebb szöktek a szemöldökei egymáshoz. - Helló! - álltam meg pár méterre tőle és nehézkesen kifújtam a levegőt. Csak némán nézett rám. Nehogy visszaköszönj, nehogy! - Beszéltem Mr. Fowlerrel és azt mondta, hogy kértél két belépőt a karácsonyi forgatásra...- kezdtem bele, próbáltam palástolni az idegességemet, még egy mosolyt is az ajkaimra erőltettem.

- Igen, kaptam is! - jelentette ki. Hangja magabiztos volt és olyan hetykén szólt, amitől megint felrémlett bennem az elkényeztetett sztárgyerek képe. Még hogy az ember ne általánosítson!

- Igen... és van már kivel menned? - kérdeztem rá, amiből azonnal levonhatta, hogy mennyire szeretnék én a másik lenni, mégsem adta ennek semmilyen jelét. Mintha csak egy kis közömbös alak lennék, rántott egyet a vállán is.

- Van.

- Biztos? Mert én nagyon szívesen mennék veled! Már hónapok óta azt tervezem, hogy...

- Akkor miért nem léptél előbb? Volt rá több hely... - húzta el a száját is, és megint a telefonjára pillantott. Nem is reméltem, hogy hozzá fűz majd bármit, amikor elkezdte sorolni a neveket, közben mutatóujjával pörgette a telefonját. - Jessica, Lizbeth, Caroline, Tamara, Naomi... - olvasta fel, hogy közben értetlenül meredjek rá. Ajkaim elnyíltak egymástól, a légzésem is nehezebbé vált. - Ők mind jelentkeztek mellém. De azt hiszem Natalie lesz a befutó... - harapott az ajkába, hogy aztán a telefonját lezárva felmérjen maga előtt. - Szeretnél még valamit? - tette fel a kérdést olyan bunkó paraszt módon, hogy a kezem máris ökölbe rándult, úgy kellett visszafognom magam, nehogy kiosszak neki egy monoklit.

- Miért vagy ennyire tapló? - sziszegtem felé. - Csak...meg akartalak kérdezni, attól még nem kellene ennyire lenézően beszélned velem...! - toppantottam már egyet, és idegesen megráztam a kezem is felé. Olyan dühös lettem rá, alig tudtam visszafogni a testemen végigsöprő remegést. Inkább gyorsan megpördültem, hogy a buszmegálló felé vegyem az irányt.

- Fel se ajánlasz semmit? - érkezett a hátam mögül az a morgós, férfias hangja. Mégis volt benne valami játékosság. Nagy, tengerkék szemeit rám emelte, miközben értetlenül megint felé fordultam.

- Ha?

- Hogy te legyél a nyertes!

- Már azt mondtad megvan, hogy kit viszel magaddal... - néztem rá zavartan, de még éppoly dühösen.

- De, ha te többet ajánlasz, mint Natalie, akkor lehet róla szó... - csettintett a nyelvével is és váratlanul közelebb lépett hozzám.

- Na, arra ne is számíts, hogy köztünk lehet valami...

- Huh, nem én gondoltam olyan pajzán dolgokra, cica! Mik nem jutnak eszedbe! - nevetett fel halkan a parkoló csendjében, hogy kezdtem kellemetlenül érezni magam.

- Mire gondoltál? - nyögtem ki nehezen felé.

- Mondjuk, ha végig Mr. Lermannek szólítanál és jegyzetelnél nekem, mint egy saját titkárnő... - suttogta halkan, közben szemeiben gonosz kis fények jelentek meg, még az ajkai is olyan sötét, gonosz mosolyra húzódtak.

- Tessék? Elvileg csoporttársak vagyunk?! - bukott ki máris belőlem sértetten. - Nem azért mennék oda, hogy a te segged nyaljam, te kis...! - mutogattam felé egyre hevesebben. Nem is értettem mi ütött belém, de nagyon úgy tűnt, hogy Logannek kifejezetten jó érzéke van ahhoz, hogy mindig képes legyen a gyenge pontomra tapintani. Szándékosan nyomogatta.

- Na, folytasd csak! - állt meg már közvetlenül előttem, hogy meleg lélegzete az arcomat cirógatta. Dühömben egymásnak passzíroztam az ajkaimat, csak az orrlyukaim tágultak ki, úgy próbáltam lenyugtatni magam. Nem ér ennyit ez az egész!

- Egy hülye seggfej vagy! Egy nyavalyás passért nem fogok neked nyalizni! - bólogattam rá aprókat szaporán, hogy a szemei megvillantak, majd legnagyobb meglepetésemre egy széles vigyor terpeszkedett az ajkaira, hogy aztán halkan felnevessen.

- Na! Fogadjunk, hogy holnapra meggondolod magad!

- Nem vagyok az a típus! Ha így gondolom, akkor az holnapra is így marad! - toppantottam megint idegesen. Ahhoz képest, mennyire hideg volt, az arcom mégis a haragtól pirult ki nagyon, sőt egy túlzottan erős vágy tört rám arra nézve, hogy azonnal elkapjam a grabancát. Pedig sokkal kisebb és vékonyabb is voltam, mint ő, mégis szerintem abban a pillanatban képes lettem volna akár az egyik autó motorháztetőjére felkenni!

- Hát, rendben, majd meglátjuk - sóhajtotta, aztán amilyen hamar jött, olyan hamar hagyott is ott. Csak pislogtam utána és hirtelen fel sem fogtam, hogy miről is beszél. Vajon mitől változna meg a véleményem? Miért mondanék neki igent? Egy hatalmas baromság volt, amit kért. Habár  teljesíthető is lett volna, ha épp nem azért mentem volna arra a forgatásra, hogy belessek a színfalak mögé és több emberrel megismerkedjek. De ez így nem ment volna könnyen, ha állandóan Logan körül kellett volna lebzselnem és minden kívánságát lesni... Vajon Natalie mit ajánlhatott fel neki? Ha nem a szexet akkor mégis mit? Logan szabályszerűen palira vett és szórakozott velem...

Már a zuhany alatt álltam és próbáltam összefagyott testem egy jó forró fürdővel életképessé tenni, legalábbis addig amíg megmelegítem a kajám, majd bevackolom magam az ágyamba. Ott még felnyitottam magam előtt a laptopot, olvasgattam, videókat néztem és megnyitottam az email fiókomat is, ahol ért a meglepetés. Egy üzenet fogadott Logantől " és ehhez mit szólsz? " címmel, hogy idegesen nyitottam meg a fájlt, amit küldött. Az állam a padlót verdeste. Két évvel ezelőtti fotó volt rólam, még a volt barátom készítette, amikor együtt voltunk. Az ágyában feküdtem egy szál tangában és melltartóban... hogy a jó büdös kurva életbe!

( 2018-március-25 )