18.-Emlékek
Bettyvel a raktár egyik pultja mögött kuporogtunk. Csendesen lélegzett ki-be és próbálta visszatartani a könnyeit is. Mindig rettegett a sötéttől.
Story-time következik.
Nemrég még Trina és Iris udvarán lövöldöztünk kedvünkre, ugye? Nos, az a helyzet hogy kissé komplikációk akadtak...
Egy ideig minden jól ment. Lelőttük a kóborlókat meg minden...Na de találjátok ki ki bukkant fel ismét?
A táborvezető...Egy egész csapat katonával.
Azóta kábé menekülünk. Iris kocsijába kellett az összesünknek begyömöszölődnünk, ami egész nehéz volt és félúton már nem igazán fértünk meg egymás mellett, így úgy döntöttünk, hogy kettessével leszállunk egy-egy helyen és elcsaljuk a katonák egy részét, majd kicselezzük őket és találkozunk a szomszéd városban.
Eredetileg Grace-vel kellett volna leszállnom, de Betty egyszerűen nem akart Adamel maradni, mondván hogy a bicegése miatt tuti elkapnák őket, így végül eldöntöttük, hogy Adam Grace-vel marad és tovább viszik a kocsit ameddig tudják. Ja igen. Amúgy Adamnek tökre nem lett volna szabad lábra állnia és ennek a jövőben még következményei lesznek...
Egyenesen 8 katona vett minket üldözőbe Bettyvel és így jutottunk be egy elhagyatott raktárhelyiségbe ami...természetesen nem volt elhagyatott, mert hemzsegett a kóborlóktól. A katonákra hagytuk a "takarítást" és egy ideig mindenféle random ajtón bementünk, de aztán bezáródtunk az egyik helyiségbe, elhasználtuk a töltényeinket és túl sokan voltak, hogy fejbe szúrjuk őket, így az elrejtőzés mellett döntöttünk.
-Betty...Nyugi.-fogtam meg a kezét.
-Jól vagyok.-suttogta.-Jól...
-Ki fogunk jutni, okés?-néztem a szemeibe.
Röviden bólintott.
Kinéztem a pult mögül. Még mindig hemzsegett a hely a kóborloktól, így visszaültem a földre.
-Alice...
-Tessék?
-Nézd...
Egy kép volt a kezében.
-A minap esett ki a kabátom zsebéből.-adta át. -Emlékszel? Erin farsangi bulija...
-Még szép hogy emlékszem.-mosolyodtam el szélesen és a képet kezdtem el bámulni.
A kép két évvel ezelőtt készült. Erin, én és Betty elválaszthatatlan barátnők voltunk, sokan úgy hívtak bennünket, hogy "a három muskétás". Tényleg mindig sűlve-főve együtt voltunk. Imádtunk a gördeszkaparkba járni, ahol egész nap Adamet és az akkori gördeszkás barátait bámultuk. Erin teljesen oda volt Adamért és mivel én jól ismertem őt, össze is ismertettem őket. Már majdnem jártak is. Csak valami közbejött. Erinnek ugyanis költöznie kellett. Angliába.
-Vajon mi van vele?-kérdeztem. -Beszéltek még?
-Utoljára márciusban beszéltem vele. Akkor is csak azért, mert le kellett adnom az édesanyjának a nagyi egyik receptjét. Szomorú, hogy ennyire eltávolodtunk...
-Az. Valóban...-komorodtam el.
Én és Erin már nem beszélünk. Egy évvel ezelőtt összevesztünk. Adam miatt. Az úgy történt, hogy Adam összejött egy Jane nevű lánnyal, aki tök aranyos volt meg minden...és természetesen ez szemet szúrt Erinnek. Kitalált valami hülye tervet amit nekem kellett volna végrehajtanom a lány ellen, én meg nem akartam megtenni.
"Te hülye picsa! Ennyit az igaz barátságról! Mindig ezt csináltad, csak magaddal törődtél ebben az egész rohadt barátságban. Tudod mit? Nem kérek belőled semmit többé! " Még mindig ott csengenek a szavai a fülemben. És fájtak. Mert tudtam, hogy nem igazak.
-Alice. Mi ne tegyük ezt.
-Nem tesszük ezt. Szükségünk van egymásra, Bett. Főleg most.
Betty átölelt.
-Emlékszel...amikor betörtünk Edékhez?-kérdezte nevetve.
-Az nem volt betörés! A huga engedett be minket.-jegyeztem meg.
-Tudom. Emlékszel az arcára amikor kijött a fürdőszobából egy szál törölközőben? Sose felejtem el.-kuncogott.
-"Basszátok meg, ti hogy kerültök a szobámba?! "-idéztem. -Akkor Emily is ott volt.
-És tetszett neki amit látott.-nevetett Betty. -Szép emlékek.
-Ja. Azok.-vigyorodtam el. -De még mindig a "tartsunk titokban bulit" emlék a legjobb ezek közül.
-Jaaaj! Ne is mondd!-fogta meg a fejét Betty. -Istenem!
Ez egy nagyon vicces sztori volt.
Úgy történt, hogy Tyler betöltötte a 18 évet, ami nagy szó volt, mert a csapatunkból hivatalosan ő volt az első nagykorú.
*az emlék*
Tyler, Betty, Ed és én a bevásárlóközpontba indultunk, hogy piát vegyünk, mert Tyler szülinapi bulit akart rendezni. Tyler szüleiről azt kell tudni, hogy full szigorúak és egyszerűen utálják, ha valami nem úgy történik, ahogy ők akarják, így Tyler eldöntötte, hogy majd titokban rendez bulit, méghozzá a nagyszülei padlásán, akik a szomszédban laktak.
-Kell Jagermeister, Jack Daniel's és Unicum...-sorolta Tyler.
-Meg Nutella.-tette hozzá Betty.
-Az minek?
-Mert én nem ihatok sokat és kell valami, ami legyen a pia helyett.
-Felőlem vegyél azt is!-vont vállat Tyler.
Ahogy megvoltunk a vásárlással, mentünk is Tyler nagyszüleinek a padlására, ahol már ott volt Emily, Grace és Adam is.
-Boldog szülinapot!-kiáltották egyszerre.
Miután átadtuk az ajándékokat, leültünk Adam kedvenc játékát, a felelsz vagy merszet játszani.
Minden rendben volt egy ideig, ameddig Tylernek meg nem kellett csókolnia Bettyt. És itt sem ez volt a baj, hanem az, hogy amikor megtette, épp berontottak a szülei.
-Mit műveltek itt Tyler Matthew Reed?-kiáltotta el magát az anyja. -Megcsókoltad Bethanyt? Ez botrány! Mit műveltek itt gyerekek? Mi ez az állott piaszag itt? Azonnal mindenki menjen haza!
Egy szó nélkül vonultunk el, Tyler pedig jól le lett szídva.
*emlék vége*
-Hihetetlenül beégtem akkor!-fogta Betty még mindig az arcát. -Az anyja felhívta apámat és elmesélte neki az egészet. Szerencsére apa jófej és együtt nevettünk Ty anyján. De akkor is...szőrnyen éreztem magam és azóta mindig feszült a légkör közöttem és Mrs. Reed között.-nevette el magát.
-Ty szülei mindig ilyenek voltak.-vontam vállat. -Egyszer átmentem Gracehez filmet nézni és ott volt Mrs. Reed is és Grace anyukájával beszélgetett arról, hogy én és Grace mindig annyira kirívóan öltözködünk. Ezt maga Grace anyja sem értette, mivel akkoriban nekem és Gracenek teljes rockerkorszakunk volt és minden egyes ruhadarab fekete volt rajtunk, amit felvettünk.
-Jézusom!-nevette el magát Grace. -Ezt Emily anyjának is mesélte egyszer, csak akkor azzal, hogy Ems szoknyája miért rövidebb 2 centivel és miért nem pont a térdéig ér. Szegény Emily sem értette mi volt akkor. Nem tudom mit várt el tőlünk, hogy apácának öltözzünk?-nevetett
-Ki tudja.-vontam vállat. -Amúgy most hogy mondod, Ty mesélte, hogy az anyja egy apácazárdában is nevelkedett egy ideig.-kuncogtam. -Onnan jöhet ez a szokása.
Elnevettük magunkat.
-És mi a helyzet Dylanel? Vele van emléked?
-Azon kívül, hogy titokban figyeltem őt a suliban minden nap?-nevettem el magam. -Nincs.
-Sosem buktál le?
-Nem. De sokszor voltam közel hozzá. Amúgy szerintem Dylan nem is tudta, hogy én egyáltalán létezem...
-Mostmár tudja.-vigyorodott el. -És ahogy én láttam, örül is neki.
-Úgy gondolod?-kérdeztem egy félmosollyal az arcomon.
-Még szép! Össze fogtok házasodni, én mondom nektek.
Megforgattam a szemeimet és nevetni kezdtem.
Hirtelen fegyverek zaja lepte el a helyiséget, így én és Betty még beljebb húzodtunk a pult alatt és a füleinkre tapasztottuk a kezünket. Üvegszilánkok csörömpölése lepte el a helyiséget és minden elárasztott az állott vér bűze.
Lépteket és suttogást hallottunk, amelyek egyre közelebb értek a pulthoz. Ekkor hirtelen egy arc jelent meg a pult mögött, amely diadalmasan ránk vigyorgott.
-Megvagytok!
Nos és akkor így a rész után dopergés :
*bam bam bam*
Díjat kapott a Zombie Apocalypse!!! :D
Nagyon szépen köszönöm a díjat Anonimzsiraf- nak! <3 :D
Igazából már régen is kapott díjat a történet, csak közben elfelejtettem kirakni és elveszett, így elnézést kérek azoktól akiktől még kaptam és köszönöm szépen nekik is :DD
Most megszegem a szabályzatot, nem fogom tovább küldeni senkinek, mert épp most kaptam egy díjat a I fell in love with him...-re is, és azóta nem igazán találtam senkit akinek díjat ajándékoznék, mert mostanában nagyon kevés történetet olvasok itt.
Tíz tény rólam:
1. Imádom Nagy-Brittaniát és Japánt *.*
2. Szeretek olvasni
3. Sorozatmegszállott vagyok *.*
4. Mostanában mindenkit Gazsónak szólítok xD
5. A kedvenc Disney meséim a: Kincses Bolygó, Herkules, Macskaarisztokraták , Aladdin, Oroszlánkirály és a Mackótestvér. :DD
6. Imádom az esőt :)
7. Van egy hugom :DD
8. Van egy macskám, aki lány, de a neve mégis Sheldon xD
9. Fangirl vagyok...
10. ...és Otaku :D
Anonimzsiráf kérdései:
Hogyan jutott eszedbe a történet amit írsz?
Hm. Már nem is tudom...Lehet, hogy a The Walking Dead kapcsán, bár ha jól tudom, akkoriban még nem néztem a sorozatot amikor kipattant az ötlet a fejemből...Nos, nem emlékszem. XD
Milyen életet képzelsz el magadnak?
Olyat, ahol azt csinálom amit szeretek. :) A férjem pedig Phil Lester, Dan Howell, Josh Hutcherson vagy Nick Robinson lesz xD
Ki a kedvenc íród/költőd?
J.K.Rowling örök kedvenc <3
Kedvenc tévésorozat?
Sherlock *.* :3
Milyen stílust képviselsz?
A fangirl stílust :DD
Szereted a plüss játékokat?
Gyerekkoromban egyszerűen megszállott voltam velük, rengetegem volt...Mostmár csak a legkedvencebbek vannak meg :D
Kedvenc édesség?
Kockacukooor *.*
A kedvenc parfüm?
Tresor Midnight Rose :D
Melyik a kedvenc csoki fajtád?
Mogyorós :D
Melyik a kedvenc tantárgyad?
Angol és töri :D
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top