Yurio homlok ráncolva meredt maga elé. Bal kezében serpenyő volt, míg jobbjában egy sütőspatulával trükközött. Már egy órája ébren volt. Elment futni, Potya-t megetette, sőt még a mosogatógépet is kirámolta. No, azt azonban szögezzük le, hogy nem puszta szívjóságból. Aktivitását az álmatlanságnak tudta be.

- Nem értem... Egyszerűen nem, és kész! - bosszankodott, miközben az edény aljára ragadt tojást vakarászta.

Tegnap éjjel történt valami, amit egyszerű, érzelmekre közel sem orientált elméje nem tudott helyre tenni. Tegnap éjjel Katsuki Yuuri-val töltötte az éjszakát. Egy szobában, és egy ágyban. Már a gondolattól is borsozott a háta, de nem tudta meg nem történtté tenni.

- Mi a frászért nem tudtam ellenkezni... Egy barom vagyok, egy elsőosztályú barom! - A rántottával folytatott küzdelme döntetlenre ítéltetett.

Yuuri épp abban a pillanatban lépett be a konyhába, mikor a szőke önkéntes szakács a tányérra kaparta az első adag ételt.

- Jó reggelt, Yurio! - köszönt vidáman, majd kitöltött magának egy bögre kávét és a gáztűzhely mellé lépett. - Micsoda ínycsiklandó fogadtatás...

- Egy szóval sem mondtam, hogy a tiéd! - förmedt Yurio a szemüveges férfira kellettlenül. - Ha te is enni akarsz... - Egrecéloztatást nem tudta befejezni, mert a japán fiú eléje siklott.

- Na - jobbját a szőke fiú arcához érintette -, ne légy már ilyen görcsös.

- Ne érj hozzám! - lökte el Yurio a gyöngéd közeledést.

- Tegnap éjjel nem ezt mondtad... - Yuuri incselkedve hajolt az orosz Jégtigris füléhez. - Mi több,... nyöszörögve kérleltél a folyatásért..! - Yurio ledermedve bámult maga elé. Nem hogy megszólalni, még csak levegőt venni sem igazán tudott. - Sejtettem - kuncogott fel kissé kipirulva Yuuri. - Ne aggódj, ma éjszaka is csak ketten leszünk. Victor sosem tudja meg..! - Szelíd, olthatatlan vággyal a tizenéves műkorcsolyázó fiú nyakába csókolt, majd faképnél hagyta. Yurio reszkető kézzel kapott a csók helyére. Végig tapogatta egyszer, kétszer... De hiába, a bőre ugyanolyan hévvel pezsgett. Bágyadtságát a kissé odakapodott omlett aromája törte meg.

- A picsába! - morrant fel, s lerántotta a serpenyőt a tűzről. Olyan szúrós tekintettel bámult a majdnem menthetetlené vált ételre, mintha az lenne a felelős mindenért. Csak szuggerálta, mint aki épp átkot olvas rá. De miután két perces kitartó bűvölés után is csak kárörvendően gőzölgött, inkább karba font kezekkel hátat fordított neki.

Szerzői megjegyzés, feloldás:
Üdv! Igaz kicsit megkésve, de itt a harmadik nap Yuri on Ice oneshoot-ja.
Remélem tetszik, még ma jelentkezem a soron következővel! 😄