Szeptember 3 ; Folytatás
-Mit csináltál tegnap Mirával? -kérdezte őszinte kíváncsisággal.
-Délután deszkázni voltunk a srácokkal és elhívtuk Cintiát is, aki hozta az unokatesóját, meg két barátnőjüket. Aztán beültünk Leó apjának a kávézójába, avagy a Garázsba, aztán hazakísértem, csak előtte beugrottunk hozzánk, mert kíváncsi volt arra ahogyan gitározok. -foglaltam össze a tegnap délutánom. Lin látszólag megkönnyebbült. -Miért? -most rajtam volt a sor, hogy vallassam.
-Öhm... Izé...
(Evelin szemszöge)
Most mit mondjak neki? Hogy, mert féltékeny vagyok? Mert tetszik az első perctől kezdve? Nem, hazudnom kell.
-Mert, mint azt már mondtam Mirának barátja van. Távkapcsolatban van, és a barátja elég sokat féltékenykedik. -hazudom szemrebbenés nélkül.
-Értem. Ne aggódj, és nyugtasd meg a barátját is, én nem akarok tőle semmit, csak barátok vagyunk. -válaszol mosolyogva. Aztán arca gúnyossá válik. Ekkor vettem észre, hogy Tibi figyel minket. Mikor látta, hogy észrevettük intett egyet, mire én mosolyogva visszaintettem, Ben viszont csak szemforgatva kipakolt inkább a padjára. Nem tudom, hogy mi a baja.
(Ben szemszöge)
Mit hittem? Hogy azért kérdezi, mert tényleg érdeklem? Mert ő is szeret engem? Hogy lehettem ilyen naiv?
Magamban puffogtam tovább csengetésig. Franciával kezdtünk. A tanárunk ugyanaz aki Reniéknek is volt, Durand. Az egész óra elment a bemutatkozással, szünetben pedig folytattam a duzzogást. Vagyis az lett volna a tervem, hogy bedugom a fülesem és max. hangerőn hallgatom a "Nem az én napom" című számot, ha VALAKIK nem hiúsítják meg. Találjátok ki kik voltak azok! Igen, mily meglepő, de Martin, David és Arnold.
-Haver, nincs annyi pénzünk, hogy kifizessük az óvadékot, ha esetleg megölnéd. -biccentett Arnold a terem ajtaján kisétáló Evelin és a vele beszélgető SEGGFEJ felé.
-Nem tudom, hogy miről beszéltek. -adtam a hülyét. Persze ők nem azok, szóval, olyan "most ezt komolyan elkéne hinnünk?" fejjel néztek rám.
-Hjóóóh... Nem ölöm meg még. Majd, ha megvan az óvadék. -kacsintottam rájuk. Majd mindannyian elröhögtük magunkat.
-Na gyere, menjünk ki az udvarra. -karolta át a vállamat Martin és kisétáltunk az udvarra, az árkádok alá. Beszélgettünk, hangosan röhögtünk, és egyre többen gyűltek körénk. Az osztálytársainkon kívül odajött egy pár tizedikes és tizenegyedikesek is, csak Ő nem jött oda. Számára sokkal érdekesebb az, ahogy a SEGGFEJ magyarázott a... nem is tudom miről.
Szünet végén a kb. 20 fős társaságunkkal mentünk be és vártuk a következő óránkat Monseuir Durand-nal, amin olyat játszottunk, hogy ő mondd egy szót, mi pedig elmondjuk franciául. Aztán ugyanezt egy mondattal. Mindenkinek jól ment.
A szünetet az udvaron töltöttük, és most talán még többen gyűltek körénk. Ott voltak foci szakkörösök, a kosarasok, a színjátszósok, a suliújságosok, és egy csomó diák. Beszélgettünk filmekről, sorozatokról, PS-ről... sok mindenről. De Evelint nem érdekelte, hogy mi vagyunk az udvar legnagyobb és legjobb kedvű társasága. Hiába röhögtünk hangosan, hiába füttyögtünk, amikor Dani (11.-es) odaszólt egy 10.-es lánynak, hogy "Hé, szivi!" és a lány rá kacsintott, hiába üvöltött ránk Máday, hogy csendesebben, Evelin csak ült a padon Kováts-csal és nevetgéltek.
Úgy döntöttem, hogy akkor játszunk így. Írtam Mirának.
Me: Szia! 👋🙂
Mira: Szia! 😃
Me: Ráérsz ma délután? 🤗
Mira: Persze. Miért? 😊
Me: Arra gondoltam, hogy ha van kedved találkozhatnánk. Megtanítanálak deszkázni, aztán ihatnánk valamit a Garázsban. 😉
Mira: Oké! 😃
Me: Ja és hozhatod a barátodat is. Nem akarom, hogy féltékeny legyen vagy ilyesmi.... 😅
Mira: Barátomat? 😂😂 Ez még viccnek is rossz. 😂 Ki mondta neked, hogy van barátom? 🤨
Na ezen meglepődtem. Evelin hazudott? De miért? Nem értem.
Me: Senki, csak gondoltam, egy ilyen szép lánynak van barátja. 😉
Mira: Hát nem talált 😊
Me: Akkor szerencsém van 😏 Ha fél négyre érted megyek az úgy jó? 😉
Mira: Okés 😘
Me: 😘
Csengettek, úgyhogy bementünk a terembe és vártuk a következő órát, nem éppen "minta osztályként".
Sziasztok! Remélem tetszett ez a rövid kis rész! Szerintetek mi lesz Ben és Mira között? Mit szól ehhez Evelin?
Ja és szeretném ha kommentbe leírnátok, hogy kinek a szemszögéből legyen a következő rész?
Addig is puszi: Emyly
Ui. : Helyesírási hibákért bocsi!
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top