Szeptember 2; Kedd
Ma reggel is az ébresztőmre keltem, csak ma nem vágtam a falhoz...
Felöltöztem (fekete farmer, fehér Nike póló, fekete deszkás cipő) és elindultam a suliba reggeli nélkül.
Egyébként kérdezhetnétek, hogy hol vannak a szüleim. Általában korán reggel elmennek, és csak késő este érnek haza. Rengeteget dolgoznak, de ettől függetlenül nagyon szeretnek. Hétvégente például sok közös programot csinálunk, már ha nincsenek üzleti úton. Na de térjünk vissza a mai napomra.
Odaértem a sulihoz, már Martin, David és Arnold is ott voltak.
-Sziasztok! -köszöntem és mindenkivel lepacsiztam.
-Cső, Hello, Csá -jöttek a válaszok. Aztán feltűnt, hogy nagyon vigyorognak.
-Mi van? -kérdeztem értetlenül.
-Király volt a tegnap -vigyorgott még mindig Arnold.
-Csak azt nem értem, hogy Lin hogy került oda... -folytatta David- Nem mintha gond lenne, csak...
-Úgy került oda, hogy a mi Ben haverunk elhívta deszkázni, aztán beijedt és elhívott minket is. -vágott közbe Martin én pedig nyakon csaptam.
-Aúúú! -kiáltott fel.
-Ezt azért kaptad, mert... -mondtam volna, de itt félbehagytam, mert közben megérkezett Evelin.
-Sziasztok! -köszönt vidáman.
-Szia! -köszöntünk vissza.
-David, majd átküldöd a tegnapi képeket?
-Persze! Mindenkinek küldöm! -mondta és már pötyögött is.
-Nem kell most, ráér... -mondta Lina, de már csippant is mindannyiunk telefonja.
-David, ezek állati klasszak lettek! -mondta Lina.
-Igen, tök királyak! -csatlakozott Martin.
-Mehet instára? -kérdezte Arnold.
-Persze! -vágtuk rá egyszerre.
-Szasztok! -lépett mellénk Roxi. -Mit néztek? -kérdezte, mert látta, hogy mindenki Arnold köré csoportosult. Odalépett ő is, de amikor meglátta a képeket úgy lesápadt, hogy majdnem el kellett vinni az orvosiba.
-E-ez-ezek mikor készültek...?-kérdezte full sápadtan.
-Tegnap deszkázni voltunk délután és akkor. -válaszolt Lina.
-Jaaaa... Én bementem. -viharzott be az épületbe. Nem nagyon foglalkoztunk vele.
-Hello! -érkezett meg Cinti is -Mi baja van Roxánának? -kérdezte szemforgatva.
-Tegnap délután deszkázni voltunk. -válaszolta Evelin megint.
-Vagy úgy. Legközelebb engem se hagyjatok ki! -jelentette ki.
-Nem fogunk, nyugi. -mondta Lin és átkarolta a barátnőjét.
-Lassan be kéne menni, mert 7:50 van. -figyelmeztetett Cinti, ezért elindultunk befelé.
-Jéé, a kilenc bé is betalált! -csapta össze a tenyerét Máday.
-Csókolom Máday néni! Kér kekszet? -kérdezte Arnold.
-Herceg, indíts órára! -zavart el minket. Mivel kedd van, ezért ma tesivel kezdtünk. Felvittük a cuccunkat a szekrényekhez, kivettük a szent johannás tornazsákjainkat, és mentünk az öltözőkhöz. A tornateremhez és az öltözőkhöz az udvaron át vezetett az út. A srácokkal 5 perc alatt átöltöztünk. Terembe lépve olyan volt, mintha egy kisebb stadionba mennénk be. Középen a pálya, a két oldalán lelátók, székekkel. Nem nagyon volt időnk körbenézni, mert már kezdődött is az óra. A tanár bemutatkozott nekünk, aztán sorba mi is neki. Ja, azt ki ne hagyjam, hogy a lányok és a fiúk külön tesiznek. Amíg a mi tanárunk, Szekeres jófej és azt mondta, hogy focizhatunk, addig a lányoké egy cseppet sem jó fej, ők egész órán suliköröket futottak. Kicsit sajnáltam őket, de úgy láttam, hogy Lina egész jól bírja Cintiával együtt. Bezzeg Roxi és az a-s riba... akarom mondani ribizlik már egy kör után az oldalukat fogták. Egész jót játszottunk a-sok a b-sek ellen nagyjából, csak Kovátsnak kellett az a-sokkal játszania, de ezt senki sem bánta. 5:0 lett az eredmény a b-sek javára. Háh! 😁
A második óránk angol volt a nyelvi előadóban. Ebben a teremben hosszú padsorok voltak, pontosan három. A padokhoz fejhallgatók csatlakoztak, és ezek össze voltak kötve a tanári asztalon lévő lejátszóval. Martinnal levágtuk magunkat a leghátsó sorba, mellénk ült még Arnold és David. Azonban nem sokáig maradhattunk így, mert amint a tanár (Mr. Orealy) belépett megrázta a fejét és ennyit mondott:
-No, no... -majd megkért minket, hogy álljunk fel és ahogy ő gondolta leültetett minket. Természetesen angolul tette ezt mind, ami nekem nem okozott nehézséget, hiszen nagyon jó vagyok angolból, de a többiek nem nagyon értették mit kell csinálni, mert tizenkettőből ketten tudunk angolul. Kováts és én. Persze az egoista stréber nem segített senkinek, csak Linnek! Miért? Mert annak a féregnek bejön! Lina pedig mosolyogva beszélget vele, így könnyen tudja manipulálni. De térjünk vissza az angol órára. Segítettem a többieknek, ez lett az ülésrend:
Nekem tetszik. 😊 Főleg a jobb oldali padtársam...😏 Igen, azt hiszem be kell hogy valljam, tetszik Evelin. Martinnak igaza volt... Mindegy. Mire meg lett az ülésrend vége is lett az angolnak.
Ezután következett egy nyelvtan. Mindenki azt mondja a tanárról, hogy borzasztó szigorú. A második legrettegettebb tanár a Szent Johannában. Az első Máday.☺️Mivel ez volt az első óránk Kardossal, a magyar tanárral, ezért egyelőre csak bemutatkoztunk. Mindenkinek el kellett mondania a nevét és, hogy mit olvasott utoljára. Ebből elég vicces dolgok jöttek ki. Cintia a Chiara című könyvsorozatot olvasta ki a nyáron, valami csajos, lovas könyv. Én elmondtam, hogy a nővérem barátnőjének a gimis naplóit.
-Ha nem tévedek a nővéred Bencze Virág. Igaz? -kérdezte erre Kardos.
-Igen tanár úr. A barátnője pedig...
-Rentai Renáta -felelte, erre én csak bólintottam a többiek, pedig értetlenül néztek rám.
-Akkor te már ismered az összes tanárt? -kérdezte csodálkozva Bálint, mire megráztam a fejem.
-Nem, csak hallottam róluk. -itt akaratlanul is elmosolyodtam, mert eszembe jutott néhány részlet Reni naplójából. Például amikor átállították az órát és becsapták Gondost, vagy amikor a tv-t kapcsolgatták egész tz alatt. ☺️ De folytattuk a bemutatkozást, ami eddig volt normális. Ugyanis Bálint közölte, hogy valami Craftolós könyvet Minecrafthoz amit Kardos nem értett, ezért tíz percig magyarázta neki Bálint, hogy mi a Minecraft Alexxel együtt. Vicces volt. Dávid azt mondta, hogy a facebookot, Martin, hogy a nyolcadikos irodalom könyvének a hátulját, Arnold a névsort, Leó egy dalszöveget, Kováts valami unalmas, ősrégi regényt🙄, Evelin valami lányos könyvet, Roxi valami magazint😒, Alex pedig szintén a Craftolós könyvet. Úgyhogy óra végére rendesen kiakasztottuk az amúgy nekem szimpatikus magyar tanárt.
Nyelvtan után jött egy unalmas, hosszadalmas töri, amin Barka tanárnő maratonit diktált, már a legelső óránkon. Sajnos Reni naplójából tudom, hogy ez a négy év alatt sem fog változni.
Töri után ebédszünetben a fiúkkal lementünk az udvarra, és beálltunk az árkádok alá beszélgetni. A suli rádióból épp egy Halott Pénz szám szólt.
Megpillantottam Linát, ahogy egyedül üldögél az egyik padon.
-Hé, fiúk nem megyünk oda? -biccentettem a lány felé. Erre ők széles vigyorra húzták a szájukat és bólintottak, én pedig megráztam a fejem és a pad felé vettem az irányt.
-Szia! -huppantunk le mellé a fiúkkal.
-Szi-sziasztok! Hát ti? -kérdezte meglepve.
-Láttuk, hogy egyedül vagy és gondoltuk nem hagyunk egyedül. -mondta David. Lin szemébe meghatottságot láttam.
-Köszi...
-Nincs mit -vontunk vállat egyszerre mire elnevette magát.
Sokat beszélgettünk és nevettünk, amíg be nem csengettek. Földrajzon bemutatkoztunk és mindenki mesélt a nyaráról.
A következő szünetben is odaakartunk menni Evelinhez, de a seggfej megelőzött minket. Ott ültek és nevetgéltek a padon. Nem voltam kíváncsi Kováts tenyérbe mászó képére a többiekkel együtt, szóval inkább nem mentünk oda, hanem megálltunk a szokásos helyükön. Egész szünetben Lináékat figyeltem. Aztán amikor a SEGGFEJ (igen csupa nagy betűvel!) megsimogatta az arcát, ő pedig csak mosolygott inkább felmentem a terembe. Levágtam magam a padba és zenét hallgattam. Készítettem egy "Nyírjuk ki a SEGGFEJT" lejátszási listát:
Eddig jutottam, mert közben csengettek. Utolsó óránk kémia volt. Itt is a tanár osztotta be az ülésrendet.
Marha jó mondhatom😒. Most bámulhatom 4 évig SEGGFEJ pofáját. Bezzeg Martin Lina mellett ül. Na mindegy. Az egész óra az ültetéssel ment el, mert Roxi nekiállt hisztizni, hogy mellém akar ülni😒. Persze Gondos nem engedte meg neki, így most szegény Davidet boldogítja.
Asszem amilyen jól indult a nap olyan rosszul végződött. És még csak ezután jött a java!
Kémia után a suli előtt álltunk a srácokkal David apját vártuk, nem akartuk, hogy egyedül kelljen várakoznia. Nagyban dumáltunk, amikor odajött hozzánk Lin.
-Sziasztok! Ma is megyünk deszkázni? -kérdezte mosolyogva. Már épp válaszoltam, amikor SEGGFEJ mellénk lépett.
-Lini, lenne kedved eljönni velem a könyvesboltba?
-Lini? -kérdezte fintorogva Arnold, nekem pedig ökölbe szorult a kezem a becenév hallatán.
-Persze! -vágta rá mosolyogva- Sziasztok fiúk! -köszönt és már el is indultak kettesben. Csak döbbenten néztem utánuk, ahogy a többiek is.
-Ez meg mi volt? -eszmélt fel először Martin.
-Nem tudom... -mondtam szinte suttogva. Dühös voltam és döbbent.
-Hé haver, jól vagy...? -kérdezte miközben a vállamra tette hozzá kezét.
-Persze... -sóhajtottam. -Amúgy megyünk deszkázni?
-Ja, persze, aha -kaptam a válaszokat. Közbe begördült a suli elé David apjának a kocsija, ezért elköszöntünk és haza sétáltunk.
Úgy döntöttem, hogy nem fog érdekelni Evelin, ha ő jól érezheti magát más fiúkkal, akkor én is jól érezhetem magam más lányokkal. Úgyhogy szóltam a fiúknak, és elhívtuk Cintiát is, aki hozta magával az unokatesóját és annak két barátnőjét.
Sziasztok!
Ne haragudjatok, hogy ennyit csúsztam, csak évvége, meg minden... De mindegy is, mert itt a rész és hamarosan hozom a kövit!
Puszi: Emyly❤️
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top