A Garázsban

(Beni szemszöge)

Nem mondanám, hogy lelkes voltam, miközben felvettem az Adidas cipőm és a fekete bőrdzsekim, indulás előtt. Mondjuk feldobhatott volna a tudat, hogy Evelin eljön, és hogy Kováts nem lesz ott. De ennek sem tudtam örülni, hiszen nem akartam más barátnőjére "rámászni" vagy mi. Levettem a kulcsomat a tartóról, hagytam anyáéknak egy üzenetet, majd a bejárati ajtón kilépve indultam el a kávézó felé.

Mire odaértem már mindenki ott volt az egyik sarokban lévő boxban foglaltak helyet, és éppen valamin nagyon röhögtek. Ahogy beléptem az átlátszó üvegajtón megszólalt a felette lévő kis csengő. Leó apukája a pult mögött készítette a többi vendég italát, Leó pedig épp egy asztalhoz vitte ki a rendelést.

-Jó napot, Szia! -köszöntem nekik. Egy-egy "sziát" kaptam válaszul.

-Apa, minden barátom itt van, még kiviszem ezt a rendelést, aztán mehetek? -kérdezte Leó.

-Hagyd fiam, menj csak. -mosolygott rá az apja. Leó megölelte, majd fekete kötényét a pultra téve mellém lépett és együtt sétáltunk a többiekhez.

-Sziasztok! -ültünk le hozzájuk, én Martin és David közé, Leó Máté mellé, az ülés szélére. Mindenki visszaköszönt majd beszélgetni kezdtünk.

-Haver, állat ez a hely! -fejezte ki magát sajátos módon Alex. Figyelmem Evelinre terelődött. Mosolyogva hallgatta Cintiát, aki lelkesen magyarázott a versenyéről. Sokszor láttam már őt mosolyogni, de ez most más volt. Nem volt őszinte. Erőltetett volt. Próbálta fenntartani a látszatot miszerint, jó kedve van, de nem volt. Szomorú volt. Annyira szerettem volna beszélni vele.

-Evelin! -szólítottam meg, amikor a többiek kevésbé figyeltek. Látszólag kicsit meglepődött. -Mi a baj?

Értetlenül nézett rám. -Mi lenne?

-Csak... Látom rajtad, hogy valami nem egészen oké. Szomorúnak tűnsz... -túrtam bele a hajamba. Egy pillanatig elgondolkozott, szerintem azt mérlegelte, hogy mit mondjon, majd egyszerűen elmosolyodott. - Ne aggódj, minden rendben, csak fáradt vagyok.

Nem hittem el amit mondott, de ráhagytam. A legjobb kifogás. Fáradt vagyok. Ezzel senki sem tud vitatkozni. Hiszen általában tényleg fáradtak vagyunk. De nem mindegy, hogy mitől.

Ebből a gondolatmenetből szakított ki Bálint üvöltése:

-BULIIIIIIII!!!! -azzal egyszerre pedig megszólalt a falon lévő hangszórókból ByeAlex legújabb száma.

(👆Aki még nem hallotta hallgassa meg, nekem nagyon tetszik! 😍Aki hallotta már, az meg azért hallgassa 😂)

Sziasztok! Tudom, hogy nagyon rövid rész lett, de szerettem volna még karácsony előtt kirakni valamit. Köszönöm a vote-okat, és azt, hogy olvassátok a könyvem így is, hogy ilyen rendezetlenül jönnek ki részek. Még szeretnék karácsony előtt kirakni egy részt, de abban szerintem csak kellemes ünnepeket kívánok majd. Két ünnep között pedig igyekszek egy rendes részt is hozni nektek.

Puszi Emyly ❤️

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top