- Thomas!- hallottam Paul kiabálását, mire azonnal előrefutottam.

- Paul, mi a baj? És miért álltunk meg?- kérdeztem.

- Thomas kiszállt- válaszolta, nekem pedig kikerekedett a szemem.

- MI? És te hagytad? És egyébként is. Hova ment?

- Nem tudom. Odament a sofőrhöz, motyogott neki valamit, mire az megállt, és Thomas se szó se beszéd, leszállt.

- Basszus. Felhívom Thomo-t, addig induljunk, amerre elindult. Nem lehet messze!- mondtam, Paul aprót biccentett, majd előre ment a sofőrhöz, én pedig a zsebemből kivettem a mobilomat és tárcsáztam Thomast, de nem vette fel- bassza meg!- dobtam le a mobilom a fotelba, de az lerepült az ágyról egyenesen a földre, de most valahogy nem tudott érdekelni.

- Héj, nyugi- suttogta a fülembe Harry, majd hátulról átölelt, amire egy pillanatra is, de megnyugodtam.

- Harry- fordultam felé- azt sem tudom, hogy Thomas miért és hova ment. Hogy nyugodhatnék meg? Mi van, ha valami baja esik? Vagy ha valami nagy hülyeséget csinál?- hajtottam le a fejem és éreztem, hogy az első könnycsepp utat tört magának.

- Héj- emelte fel a fejem államnál fogva- nem lesz semmi baj. Thomas egy okos srác, tud magára vigyázni, és nem fog semmi hülyeséget csinálni- mosolygott rám, én pedig megöleltem.

- Annyira félek- szipogtam.

- Tudom kicsim!- szorított még jobban magához.

- Hanna, megkaphatom a mobilod?- kérdezte Liam, én pedig elszakadtam Harrytől és aprót bólintottam, így Liam felvette a földről a mobilomat és el kezdte nyomkodni- Paul!- kiabálta, majd előre ment.

- Liam, mi van?- mentem utána, nyomomban Harryvel.

- Szerintem tudom, hogy hol van- válaszolta, majd elmondta a buszvezetőnek a címet, majd visszaadta a mobilomat.

- Honnan? Liam, kérlek, mondj el mindent, mert már idegileg ki vagyok!

- A legtöbb tini mobilján van egy chip, amivel le lehet nyomozni őket, hogy éppen merre járnak. És gondoltam, hogy a te szüleid is beszereltek az övébe egyet, hiszen egy, tini, így kiszámíthatatlan, kettő, pedig eljött egy ismeretlen országban, ahol a legkönnyebb elveszni.

- És te ezt azért tudod, mert...- nézett rá Harry összeráncolt szemöldökkel.

- Mert az én szüleim is ezt tették velem. Milyen régen is volt!- nézett a távolba, én pedig értetlenkedve néztem Harryre, aki csak megvonta a vállát. Akkor ezt megbeszéltük...

- Köszönöm Liam!- mosolyogtam rá.

- Ugyan, semmiség. Megkedveltem a gyereket. Olyan, mint ha az enyém lenne- mosolygott vissza.

Tíz perccel később megérkeztünk egy hotel elé. Harry összeráncolt szemöldökkel mérte végig a terepet, én pedig éreztem, hogy itt valami nem stimmel.

- Héj, ez nem az a hotel, ahol Zayn szállt meg?- kérdezte Niall, Harry pedig egy gyilkos pillantással ajándékozta meg.

- Mi?- ráncoltam össze a szemöldököm.

- Kösz Niall, tényleg- forgatta meg Harry a szemeit.

- Mi?- néztem most már felváltva Harryre és Niallre- mondjon valaki valamit! MOST AZONNAL!- kiabáltam már hisztérikusan.

- Hanna, nyugodj meg! Maradj a buszban, amíg én elinté... Hanna, most meg hova a fenébe mész?- hallottam Harry hangját, mire megfordultam.

- Harry! Nem képzeled, hogy itt fogok teázgatni a buszba a fiúkkal, amíg te felmész Zaynhez, ahol a GPS szerint Thomas is ott van!- indultam be a hotelba, hátra sem nézve.

A recepció előtt megállva, egy mosolygó lány fogadott.

- Jó napot, miben segíthetek?

- Jó napot, Zayn Malikhoz jöttem- válaszoltam.

- Akkor ebben nem tudok segíteni. Sajnálom!- mosolygott tovább.

- Miért is nem?- ráncoltam össze a szemöldököm.

- Nagyon sok tini lány így próbálkozik, hogy megtudják Zayn Malik szobaszámát. Ez egy olcsó és átlátszó trükk- mosolygott még mindig. Ó, hogy most ennek a csajnak hogy levakarnám a képéről azt a kurva mosolyt...

- Rendben, köszönöm!- mosolyogtam vissza. Menj a francba!-gondoltam.

El is felejtettem, hogy Zayn híres. Azt hittem, hogy a Mónika show-ba keres embereket, hogy ott szépen mindenkit összeugrathasson... habár ha egyszer kiderülne, hogy titokban ez a másodállása, nem csodálkoznék...

Harry jelent meg mellettem, én pedig összefontam a kezem és gyilkos pillantásokat küldtem felé.

- Ugye tudod, hogy nem fog sikerülni?- kérdezte komoran, de látszott rajta, hogy jól szórakozik.

- Nem tudom mire gondolsz- válaszoltam.

- Oké, szólj, ha befejezted, én addig elkérem Zayn szobaszámát- mondta, majd otthagyott.

Pár szóváltás után Harry visszajött, lehajtott fejjel.

- Na, neked sem adta oda? Ennyit arról, hogy kollégák voltatok. Ez a csaj úgy mosolyog, mint a tejbe tök, és már marhára idegesít- mondtam, mire Harry felemelte a fejét, és elmosolyodott és ott volt a szobakulcs a kezébe. Kikerekedett szemekkel néztem rá- na, ne már! Miért sikerül neked mindig minden?- akadtam ki.

- Mert én vagyok Harry Styles- adta meg a választ- ja, és itt van ez is- adott a kezembe egy lapot, amin egy szám volt.

- Ez mi?- ráncoltam össze a szemöldököm.

- Odaadta a számát- vont vállat, mintha ez tök normális lenne.

- HOGY MI VAN?- kerekedett ki a szemem, majd indultam volna a csajhoz megmondani a magamét, de Harry visszarántott.

- Mi van, csak nem vagy féltékeny?- húzta fel a fél szemöldökét.

- Én? Pf. Ugyan már. Pf. Ne röhögtess!- nevettem el magam.

- Oké, akkor mehetünk?- mosolygott rám.

- Igen!- biccentettem, de még egyszer hátra néztem a lányra, aki éppen valamit pötyögött a gépén. Még nem végeztünk!- motyogtam, majd mentem Harry után.

A szobába belépve Thomas ült az egyik széken, és két oldalán egy-egy gorilla.

- Thomo!- futottam hozzá, mire az egyik gorilla megfogta a kezem, és magához rántott, így nem tudtam megmozdulni.

- Hanna!- kiabálta Harry, mire hátulról egy hangos tapsot hallottunk... Zayn. Fekete szereléséhez és hajához elütött a véres orra, de úgy látszott, hogy már kezelésbe vette érkezésünk előtt.

- Ez olyan romantikus- törölte le a képzeletbeli könnyeit arcáról- a hős szerelmes megmenti a hercegnőt a sárkány karmaiból. Ez még szép is lenne, ha nem a nőcsábász Harryről és a szeretethiányos Hannaról lenne szó.

- Mi történt az orroddal Malik? Látom valaki megelőzött engem- engedtem el a fülem lettem az előbbi megjegyzését, mire felém nézett.

- Az én voltam- válaszolta Thomo.

- Most már biztos vagyok, hogy rokonok vagyunk és nem cseréltek el téged a kórházban!- mosolyogtam rá, mire Thomastól egy gyilkos pillantást kaptam.

- Honnan tudod, hogy nem téged cseréltek el?

- Miért cseréltek volna el? Amúgy is hasonlítok anyura.

- Ja. Khm. A fogatok- válaszolta, nekem pedig kikerekedett a szemem.

- Héj nem is igaz, ugyanolyan a...

- KUSSOLJATOK MÁR EL BASZDMEG!- kiabálta Zayn, emlékeztetve arra, hogy nem a legjobb pillanatban veszekszünk.

- Mit akarsz tőlünk Malik?- kérdezte Harry, Zayn pedig széles vigyorra húzta a száját.

Love_Story_Reader_