Harry

Első Tomlinson Karácsonyom.

07:41

Hangos nevetésre és kiabálásra ébredtem. Louis ikerhúgai, Phee és Daisy ugrált rajtunk. Louis a fejére húzta a takarót, neki még túl korán van ehhez. Tegnap délután érkeztünk Doncasterbe, nagyon sokat vezettünk. Egész este a gyerekekkel játszottunk, amikor nem figyeltek, behoztuk a karácsonyi ajándékokat és eldugtuk őket. Idén a Tomlinson családnál töltjük a Karácsonyt. Mindenképpen együtt akartunk ünnepelni a fiúkkal, de Louis húgai sírtak, amiért Louis már évek óta nem töltötte itthon a szülinapját, így megesett rajtuk a szívünk és abban állapodtunk meg, hogy 24-ét és 25-ét itt töltjük, Doncasterben, utána elutazunk Londonba és csapunk egy görbe estét a fiúkkal. Végül szilveszterkor elmegyünk New Yorkba és kirúgunk a hámból. Mindenki elégedett volt ezzel a tervvel.

- Gyerünk, Louuu! Ébresztő! - rángatta a takarót Phoebe.

- Mi baja van? Meghalt? - mászott közelebb Daisy is. Louis nem mozdult.

- Ha megcsiklandozzátok az oldalát és a nyakát, biztos vagyok benne, hogy magához tér. - suttogtam, hogy Louis ne hallja a tervünket. A lányok máris akcióba léptek, Louis pedig visítva ugrott ki az ágyból.

- Áruló! - mutatott rám, de nem volt ideje megbosszúlni, mert a lányok vészesen közeledtek felé. Louis ijedtében kiszaladt a szobából és a konyha felé vette az irányt.

Lent hangos kiabálás. Jay és Lottie a konyhában sürögtek-forogtak, hogy estére készen legyen az összes sütemény és legyen ebéd is. Fizzy az asztalnál nyomogta a már lassú telefonját, Mark éppen a reggeli kávéját itta és a reggeli újságot olvasta Fizzy mellett. Louis a kanapén szenvedett az ikrekkel.

- Édesem, ne ácsorogj ott. Gyere, igyál amit szeretnél! - mosolygott rám kedvesen anyósom. Nem is kellett több, készítettem egy kávét és a derekammal nekidőltem a konyhapultnak. Onnan figyeltem a szenvedő páromat.

- Imádom a Fourt. - vettet rám egy pillantást Lotts. - Nagyon különleges lett.

- Köszönöm, Drága! Van kedvenc dalod róla?

- Határozottan az 18. Szorosan utána a Ready To Run és a Night Changes. Utóbbinak rettentő édes klippje van. - kavargatta a tésztát.

- Oh, igen. Ezek nekünk is nagy kedvenceink! - mosolyogtam és a mosogatóba tettem a kiürült bögrémet. - Az 18-t Ed írta.

- Igen, valahogy sejtettem, hogy nem ti.

- Hé! - kiáltottam fel, Ő viszont csak elnevette magát.

- Úgy értem, a dal egyértelműen rólad és a bátyámról szól. Kizártnak tartom, hogy Simon engedélyezte volna úgy, hogy ti írtátok. Még a végén túl egyértelmű lett volna a rajongóknak, hogy van köztetek valami. - rántott vállat lazán.

- Okos gyerek vagy te, Lottie. Kár, hogy nem a bátyádtól örökölted.

- Hallottam, Harold! - visított Louis, aki jelen pillanatban egy Barbies mesét néz a kicsikkel.

11:38

A délelőttöt az udvaron töltöttük a lányokkal. Hihetetlen ennyi tesóval az élet, az hétszentség. Kettő csapatra osztottuk magunkat. Én voltam Lottieval és Daisyvel, míg Louis, Fizzy és Phee egy csapatot alkotott. Sok hó esett itt a napokban, ami szerencsére meg is maradt, így hatalmas hógolyócsatákat nyomtunk le együtt. Bárcsak a fiúk is itt lehetnének most.

Játék közben gyakran találtam el a saját csapattársamat is. Utálom, amikor a szülő ugyanolyan ruhába öltözteti az ikreit, és úgy látom, ezt Jay is szereti, mert P-n és D-n ugyanolyan cipő, kabát, sapka és kesztyű volt, arról nem is beszélve, hogy az arcuk is egy és ugyanaz. Daisy gyakran lett a saját csapattársa áldozata.

Amikor már mindenki kifulladt a szaladgálásban, Louis azt javasolta, építsük meg Franket. Idén gyerekbarát verzióban. Tehát nekiálltunk Frank testének. A lányok nagyszerű hóemberkészítők. Az ikrek hoztak szemeket, egy répát orrnak, sapkát, sálat és gombnak valókat. A végére Frank idén kb 170 cm magas lett, eddig a legnagyobb Frank, amit csináltunk Louval. Pont akkora, mint Louis. Kicsit még hasonlít is rá. Amikor ezt a fejéhez vágtam, lehúzta a fejem és Frank seggébe nyomta. Szép barátom van, mondhatom.

Készítettünk Frankről egy képet, amit beküldtem a közös csoportunkba a fiúkkal, mire válaszul Nialltől is jött egy hóember kép.

Niall: Az én Frankem dögösebb!

Zayn: A te Franked egy kibaszott csaj!

Liam: Miért van csöcse?

Niall: DISZKRIMINÁCIÓ!

Louval hanyatt fekve nevettünk.

13:58

Ebéd után rendszerint fát öltöztettünk. Louval felállítottuk a 2 méter magas szörnyet, a lányok pedig hozták a díszeket. Louis mindeközben felhívta skypeon Zaynt, szinte azonnal csatlakozott Liam és Niall is. Lou az asztalra tette a laptopot, így tökéletes rálátásunk volt egymásra. Niall mögött a háttérben már látszódott, hogy nála már készen áll a fa, míg Zayn ugyanott járt, mint mi.

- Ne már, Harry! Ennyi telik tőled? Egy monstrum vagy, mégis csak középtájig érsz fel? - panaszkodott Ni a kamerán keresztül.

- Ez hiányzott, mi? - sandított rám Lou.

- Nagyon! - haraptam be az alsó ajkam és feljebb tettem az adott díszt. - Tavaly sem hallottam.

- Pedig Ő sem tud magasra pakolni, mert kicsi! - nevetett Lou.

- Mondod ezt te, aki még nálam is alacsonyabb! Törpe! - nyújtotta ki a nyelvét Horan.

- Ezért még számolunk, csak kapjanak a karmaim közé. - kacsintott Niallre.

- Ki fogja feltenni a csillagot? - tanakodott Fizzy. - Ez a fa magasabb, mint ami tavaly volt. Még nem érem el.

- Felemelhetlek, ha gondolod! - ajánlkoztam.

- Inkább tedd fel te! - nyomta a kezembe a csillagot.

Automatikusan Lou mögé léptem, szó nélkül a nyakamba kaptam, és a kezébe nyomtam a díszt. Niall fulladásig nevetett, Louis égő arccal helyezte el a díszt a fa tetején.

- Gyönyörű lett! - fogta kezeibe az arcát Jay.

- Nem semmi! Szépen kitettetek magatokért! - dicsért meg minket Mark is.

18:28

Jay és a lányok baracktortát sütöttek Louisnak a díszítés után, amíg én lefoglaltam a szülinapost. Louis idén különösen boldog volt, hisz végre újra a családjával ünnepelhetett, amire már rég nem volt alkalma. Lottietól és Fizzytől egy új pulcsit kapott, az ikrek szeretettel halmozták el, a szüleitől pedig 6 repülőjegyet a legközelebbi koncertünkre. Louis rettentő boldog volt, hogy az egész családja eljön egy közös bulira.

- Azt kívánom, hogy jövőre is sikeres évünk legyen, és maradj velem! - csókolt meg.

- Tessék! - nyújtottam át a becsomagolt albumot.

- Imádom, mint minden évben! - húzott az ölébe, megcsókolt és együtt vágtuk meg a tortáját.

Később Louis a kanapén gubbasztott a tesóival. Valami karácsonyi mesét néztek a Minimaxon. A konyhában Jay tálcára tette a sütiket, Mark elcsent egyet-kettőt, amit Jay egy fakanálsuhintással jutalmazott. Beszéltem telefonon a szüleimmel és Gemmával, és amíg nem figyeltek a kicsi Tomlinsonok - igen, Louis is, mivel apró, mint egy törpe, de egy angyali törpe -, előszedegettük az ajándékokat és betettük a fa alá őket.

19:42

- Úristen! Én ezt nem! - visított Fizzy. Egy Zaynes pólót kapott, rajta Zayn aláírásával, mellé pedig egy kis levelet Zayntől, amiben a fiú lényegében elmondja, mennyire szereti Őt, és mennyire csodálatos. Fizzy mindig is meg volt veszve Zaynért. - Köszönöm! - ugrott Louis nyakába.

- Valójában én intéztem! - hitetlenkedtem.

Én is kaptam egy erős, szeretetteljes Fizzy ölelést. Lottie egy új telefont, az ikrek egy csomó kirakóst és játékot kaptak ajándékba. Jaynek és Marknak egy Wellness hétvégét fizettünk ki január végére, ugyanis akkor lesz pár napunk szabadon, eljövünk a fiúkkal és vigyázunk a lányokra, amíg Louis szülei lazulnak egy kicsit. Fizzy a hírre konkrétan elélvezett. Jobb, ha Perrie szemmel tartja a pasiját. Egy Tomlinson bárkit képes elcsábítani.

- Tessék! - adott a kezembe egy aprócska dobozt Lou. Óvatosan bontottam ki.

- Ez... Mi a szar? - vontam össze a szemöldököm.

Tele volt a kis doboz mégkissebb, a mi képeinkkel borított dobozzal. Az egyiken félpucér vagyok. Ez kínos.

- Nézd meg alaposabban. - noszogatott. A fa alatt ültünk a földön, és amikor hirtelen elszakítottam a kis dobozt, tíz darab koton esett szanaszét.

Lesokkolva néztem magam elé. Jay és Mark egy szót sem szóltak, csak néztek előre, Lottie felvett egyet a kezébe, majd visítva vágta hozzám, Fizzy túl elfoglalt volt Zayn levelével, az ikrek pedig azt hitték, rágó, és egymás ellen bontogatták ki őket.

- Miért adtál Harrynek lufit karácsonyra? - fújta fel egyiket Daisy. Mire felucsódtam, Louis hangosan nevetett, Jay elvette a kotonokat a lányoktól és visszagyűrte őket a dobozba.

- Annyira hülye vagy, kisfiam. - rázta Jay a fejét. Louis még mindig fulladozott a nevetéstől.

- Hülye barom! - csaptam meg a vállát dühösen.

Louis tőlem egy pólót kapott 'Vigyázat! Louis bárhol képes vagyok elveszni Tomlinson vagyok, a magam 170 centijével' felirattal. Mondanom sem kell, mennyire dühös volt. De hordani fogja, teszek róla!

23:49

Az ikrek egymáson alszanak a kanapén. Mellettük a szülők, Fizzy és Lottie a fotelben nyomorognak és nézik a Grincset. Már csak 20 perc van belőle.

- Jesszus! - leheltem magam elé.

- Mi a baj? - emelte fel a fejét az ölemből Louis. A földön heverésztünk a szőnyegen.

- Mindjárt jövök! - felálltam és a lányokhoz siettem a fotelben. - Van valamelyikőtöknek fagyöngye?

- Nincs. Miért lenne? - Lottie teljesen hülyének nézett.

- Gyere, Lotts, segíts!

Lottieval a konyhába siettünk, kerestem a telefonján egy fagyöngy képet, és felállítottam az ajtó mellé egy székre. Magasra emeltettem vele a telefont, és szóltam Louisnak, jöjjön ki.

- Mi az? - csoszogott ki álmosan Lou.

- Boldog Évfordulót, Szerelmem! - közel húztam magamhoz, és megcsókoltam.

Az akció után Louis kiszúrta Lottiet a szék tetején a telefonjával.

- Boldog Évfordulót, én egyetlen szépségem!

Jay könnyes szemekkel bámult minket a nappaliból, Mark simogatta a hátat, büszkén néztek ránk. Fizzy vigyorgott, mint akinek most kérte meg a kezét Zayn Malik, én pedig önelégülten öleltem azt a fiút, akivel ma lettünk négy évesek. Az élet ennél szebb már nem is lehetne.

Bár örökre ilyen boldog lehetnék!