Sietősen felszedtem a földről a ruháim, a fürdőbe rohantam és kapkodva bezártam az ajtót. Jungkook utánam akart jönni, de nem engedtem be hiába ütötte a falapot... Rohadt nagy hiba volt lefeküdnöm vele és nem akartam a kínos helyzetet tetőzni egy még kellemetlenebb beszélgetéssel.

Engem otthon várt Yugyeom... Nem volt miről beszélnem JK-vel.

-Y/N engedj be légy szíves - kiabálta az idol mialatt én villám gyorsasággal lezuhanyoztam, hajat mostam, majd megtörölköztem és felöltöztem. Hiába a forró fürdő, a mocskosság érzetét, a szégyent nem tudtam lemosni magamról... Képtelen voltam a tükörbe nézni, undorodtam magamtól. De akkor mégis mi vett rá erre? Magyarázhatom a bizonyítványt, de nincs értelme, gyáva voltam, gyenge és gerinctelen.

Miután a GOT7 külön utakon folytatta tovább Yugyeomnak még több dolga lett hirtelen. Új ügynökség, rengeteg háttér munka, stúdióban töltött éjszakák, napi 1-2 üzenet váltás, lopott percek... És nekem ebből egyszerűen elegem lett. Őszinte lehettem volna vele, elé állhattam volna, szakíthattam volna, de nem akartam elveszíteni őt...

Ehelyett inkább megcsaltam, szép volt Y/N.

Hogyan került JK a képbe? Nem volt nehéz dolga, mivel általános óta barátok voltunk és ő volt az én lelki szemetesládám. Mindent megosztottunk egymással, mindent tudtunk a másikról és bár ő sem volt időmilliomos minden nap volt ideje arra, hogy telefonáljunk, meghallgassuk egymás gondját-baját, megkérdezzük milyen napja volt a másiknak. Aztán a telefonálásokból, üzenet váltásokból személyes találkozók lettek amikor csak az időnk engedte, együtt kávéztunk reggelente, együtt ebédeltünk és egy közös vacsi után kissé ittasan egymásnak estünk...

Akkor még megálltunk egy vad csóknál és ott kellett volna elvágnom ezt az egészet, de a fenébe is, végre megkaptam azt amire vágytam. Figyelmet, törődést, bókokat, gondoskodást, szenvedélyes csókokat és érintéseket. Nem voltam korrekt egyik fiúval sem, Jungkookot hitegettem, Yugyeom előtt titkolóztam és már késő bánat, mindent elbasztam.

-Kérlek beszéljük ezt meg - kérte szelíden Jungkook, mire egy óriási sóhaj után kinyitottam az ajtót és kiléptem a fürdőből.
-Nincs mit megbeszélnünk, ez ennyi volt... - Kegyetlen voltam vele, nem ezt érdemelte, de nem engedhettem tovább fajulni a dolgokat.
-Azt mondtad szeretsz... - suttogta egy fájdalmas éllel a hangjában JK, majd a kezem után nyúlt és visszarántott magához. Erőt vettem magamon, mélyen a szemébe néztem és kimondtam azokat a szavakat, melyek hideg pengeként hasítottak az idol szívébe...

-Részeg voltam - mondtam könnyedén, miközben az én lelkem is sajgott a kialakult szituációtól. Elkezdtem valamit érezni Jungkook iránt... De inkább hazudtam mindenkinek, beleértve magamat is, hogy védjem a barátságunkat. Bár a szívem mélyén tudtam, hogy ez az egész csak egy kibaszott illúzió volt, már rég elrontottam mindent.

Jungkook elengedte a kezem és kővé dermedve állt egy helyben. Az arcán lassan végig folyt egy könnycsepp, de végig tartotta a szemkontaktust.
-Remélem egyszer majd megbocsájtasz nekem - suttogtam és amilyen gyorsan csak tudtam elhagytam az idol lakását. Gondolkoztam rajta, hogy taxiba ülök mivel esett az eső, de úgy voltam vele inkább sétálok egy kört...

Szerettem az esőt, közhelyes de ilyenkor senki nem látta ha sírtam.

Lassan, ráérősen mentem az otthonunk felé, hova rohantam volna amikor Yugyeom úgy sem tartózkodott otthon? Nem volt kihez sietnem, nem volt miért kapkodnom a lépteimet és ez borzasztóan fájt. Nem szép dolog Yugyeomot okolnom az én aljasságom miatt, de talán ez az egész nem történik meg, ha lett volna okom hazasietni...

Az ajtón belépve nem várt meglepetés fogadott. Yugyeom a nappaliban ült a kanapén, előtte a dohányzó asztalon a darabokra tört telefonja hevert. Tudta... Jungkook tuti felhívta és elmondott neki mindent. Lassan levettem magamról a vékony kabátot, a cipőt és Yugyeomhoz sétáltam. Nem nézett rám, csak szótlanul meredt maga elé könnyáztatta tekintettel.
-Tudom feldughatom magamnak, de sajnálom - suttogtam szem lesütve. Ahogy ott ült előttem teljesen magába zuhanva még undorítóbbnak éreztem magam mint valaha.
-Mióta tart ez? Jungkook mindent elmondott, de tőled is hallani akarom - mondta sírástól rekedtes hangon, én pedig leültem mellé és elmeséltem mindent.

Yugyeom figyelmesen végig hallgatott, állkapcsa időnként megfeszült, kezei ökölbe szorultak, de nem mondott vagy csinált semmit.
-Mije van neki, ami nekem nincs...? - nézett rám mikor a mondandóm végére értem.
-Ideje - és ezzel az egy szóval újabb ember szívébe forgattam meg a kést...

Yugyeom tekintete, ha lehetséges, még megtörtebb lett és egy fanyar mosoly kúszott az ajkaira.
-Köszönöm... Nem hibáztattam magam még eléggé - mondta könnyednek szánt hangnemmel, de tisztán kivehető volt belőle a düh, a fájdalom és a keserűség.
-Az egyetlen aki hibás az én vagyok mert ahelyett, hogy gerincesen eléd álltam volna a "könnyebbik" utat választottam - néztem rá komolyan, majd felálltam a kanapéról és a szobánkba indultam, hogy összepakoljam a cuccaimat.

-Lehet arra se lett volna elég időm, hogy megbeszéljük - nevetett fel gúnyosan, miközben az ajtófélfának támaszkodva nézte ahogy egy sport táskába hajigálom a holmijaimat.
-Vissza megyek a lakásomba - motyogtam magam elé mialatt összeszedtem és a táskámba tettem minden szükséges dolgot. - Úgy gondolom ezt magunkban kell lerendeznünk először és távol egymástól. - A hátamra kaptam a jelentős súlyú pakkot és az ajtóhoz léptem, de Yugyeom elállta az utamat.
-Nem az fáj a legjobban amit tettél, hanem az, hogy én még ezek után is képtelen vagyok haragudni rád mert annyira szeretlek - suttogta az idol és lágyan végig simított az arcomon.

-Én is szeretlek téged bár a történtek után kétlem, hogy hitelt adnál a szavaimnak - nevettem fel szárazon és finoman odébb tolva a fiút kiléptem a hálóból, felvettem a cipőmet, magamhoz ragadtam a kabátom és a régi otthonom kulcsait. - Ha képes leszel tiszta fejjel beszélgetni velem, kérlek hívj fel - mondtam búcsúzóul, majd halkan becsuktam magam után az ajtót. Miközben a liftet vártam előhalásztam a mobilom, hogy egy taxit hívjak és meglepődve láttam, hogy JK már 5x hívott és 3 sms-t is írt. Ignorálva a fiú üzeneteit tárcsáztam a taxi társaságot, majd beszálltam a felvonóba, hogy elinduljak az új életem felé.

2 héttel később...

Unottan görnyedtem a laptopom felett, miközben egy emailt kerestem, de úgy tűnt mintha a föld nyelte volna el... Dühösen lecsaptam szerencsétlen gép tetejét és arcomat két kezembe temettem. Az elmúlt napok eléggé esemény dúsak voltak, ha a munkám nem okozott volna elég izgalmat bónuszként Yugyeom és JK felváltva zaklattak. Egyikőjükkel sem szerettem volna beszélni, még nem álltam készen... Szegény Yugyeomnak azt mondtam keressen ha képes tiszta fejjel megdumálni ezt az egészet, de én még képtelen voltam rá. Úgy éreztem segget csináltam a számból, megint...

Borzasztó embernek éreztem magam, aki ráadásul gyáván elmenekült a problémái elől, ahelyett, hogy szembe nézett volna velük.

Az önsajnáltatás bűzös mocsarából a csengő éles hangja szakított ki, ugyanis valaki vadállat módjára rátenyerelt.
-MEGYEK MÁR - ordítottam ingerülten és puffogva a bejárathoz siettem, nem törődve azzal, hogy pizsamában és köntösben feszítek. Dühtől szikrázó tekintettel téptem fel az ajtót, de amint észrevettem ki ácsorog a küszöbön, a döbbenet ült kit az arcomra. - Yugyeom...? - suttogtam alig hallhatóan, mire egy másik ember is a látóterembe került.
-És Jungkook - vigyorgott vidáman JK. Kettőt pislogni sem volt időm, Yugyeom óvatosan félretolt és életem megnehezítői máris a nappalimban ácsorogva bámultak rám.
-Beszélnünk kell - közölte ellentmondást nem tűrő hangon Yugyeom.

-Oké fiúk tudom én vagyok az egész kialakult helyzet okozója, de nem véletlenül ignoráltalak titeket. Én még... - kezdtem bele a mondandómba, de Yugyeom egy kissé erőszakos csókkal elhallgattatott. Tette nem kicsit lepett meg és megrökönyödésemet csak fokozta az, hogy mikor Yugyeom elvált az ajkaimtól, azokat azonnal birtokba vette JK.

-Tudod te nem voltál hajlandó beszélgetni velünk, ezért hát egymással beszélgettünk... És végül arra jutottunk, hogy még mindig jobb hármasban szexelni, mint nélküled - suttogta a fülembe Yugyeom vágytól perzselő hangon. Az összes vér az alfelembe vándorolt, mert amíg Jungkook szüntelenül csókolt tovább a másik idol épp a pizsama nadrágomtól szabadított meg. Kéjesen JK szájába nyögtem és lassan megszakítottam a csókunkat.

-Az nem is érdekel, hogy én mit szólok ehhez? - kérdeztem kissé sértődötten, mire Yugyeom és JK egyszerre felnevettek.
-Ugyan már baby girl... Ne játszd meg magad - suttogta rekedtes hangon Jungkook.
-A kipirult arcod, a szapora légzésed és kéjes nyögéseid elárulnak - morogta Yugyeom, majd miután megszabadított a shortomtól és a bugyimtól egyik kezével hátulról átölelte a derekam, a másikkal pedig a nőiességemre simított. JK ismét csókolni kezdett, mialatt Yugyeom végig nyalta a nyakam és két ujját lassan belém csúsztatta. - Olyan forró vagy és nedves, kár tagadnod, hogy mennyire vágysz ránk -suttogta és szabad kezével a mellembe markolt.

Jungkook megszakította a csókot, de csak addig amíg kapkodva levette rólam a pólót és a melltartót, utána a nyelvét azonnal a számba tolta. Yugyeom abba hagyta a kényeztetésem és bár nem láttam mi történik tudtam, hogy épp levetkőzik. Övcsatja hangosan csattant a padlón és egy pillanattal később csupasz mellkasa simult a hátamnak. Ekkor jöttem rá, hogy mennyire hiányzott az érintése... Ahogy a pucér testünk összesimult mámoros érzés lett úrrá rajtam, amit Jungkook csókja még inkább fokozott.

Yugyeom szabályosan kirántott JK karjaiból és az ölébe kapva megindult velem a háló felé. Óvatosan végig fektetett az ágyon és amíg Jungkook levetkőzött Yugyeom kényelmesen elhelyezkedett a lábaim közt.

Ahogy a nyelve találkozott a csiklómmal a csípőm ösztönösen előre lökődött és két kezemmel Yugyeom hajába markoltam.
-Ahhh Gyeomie... - nyögtem kétségbeesetten.
-Hiányzott az édes kis hangod - nézett rám elégedetten vigyorogva a fiú, majd két ujját ismét belém tolta. Szájával a csiklómra tapadt és olyan tempóban kezdett ujjazni, hogy csillagokat láttam a gyönyörtől. A mámoros érzés szétáradt a testemben és mikor Jungkook végig nyalt az egyik mellbimbómon már nem tudtam vissza fogni a hangomat.

Egyik kezemmel JK hajába markoltam és úgy húztam fel magamhoz egy csókra, majd tenyeremmel végig simítottam tökéletesen kidolgozott felsőtestén és kockás hasán. Határozottan Jungkook farkára markoltam, aminek hatására az idol torkát mély morgás hagyta el. Elégedetten mosolyogtam bele a csókba, miközben kezem ütemesen mozgatni kezdtem az álló tagján.

Yugyeom abba hagyta a kényeztetésem, fölém kerekedett és szájával ismét a nyakam vette célba. Finom harapások, apró szívás nyomok gyötörték az érzékeny bőrfelületet, majd Yugyeom váratlanul egész méretével belém hatolt. A fejem hátrabicsaklott a hirtelen eufórikus érzéstől és semmi másra nem voltam képes a nyögdécselésen kívül. Jungkook finoman lefejtette a kezem a farkáról, majd a fejem mellé térdelve az ajkaimhoz dörzsölte a makkját. Eleinte csak a nyelvem hegyével kényeztettem, de utána kínzó lassúsággal a számba vettem és óvatosan megszívtam a végét.

-Úristen baby... Már szinte el is felejtettem, hogy milyen jó a szádban lenni - sóhajtott fel elégedetten JK, mire Yugyeom még erősebb tempóban kezdett el dugni. Lassan felemelkedett a mellkasomról, mindkét kezével a csípőmbe markolt és olyan erővel hatolt belém újra meg újra, hogy kezdtem eszem veszteni a gyönyörtől.

Tudtam, hogy féltékeny és bizonyítani akart, hogy ő mennyivel jobb választás mint JK...

De az igazság az volt, hogy Jungkook is nagyon jól bánt a farkával.

Tövig elnyeltem Jungkook méretét, majd egyszerre kezdtem a kezemmel és a számmal kényeztetni, amit egy hangos nyögéssel jutalmazott. Lopva az idolra pillantottam, aki piszkosul szexi látvány volt ahogy vágytól kipirult arccal nézett le rám, miközben mély torokra vettem a tagját.

Yugyeom hirtelen felemelte a lábaimat és ezzel sikeresen eltalálta bennem azt a bizonyos pontot... Kiengedtem a számból Jungkook farkát és csak a kezemmel kényeztettem tovább, miközben Yugyeomra néztem.
-El-elfogok... É-élvezni... - nyögtem kéjes hangon és abban a pillanatban a hátam ívben megfeszült, majd az egész testemben szétáradt a jól ismert gyönyör.

Az orgazmus újabb és újabb hullámokban csapott le rám, miközben Yugyeom a saját beteljesülését hajszolva tovább lökte magát belém. Jungkook finoman a hajamba túrt és értve a célzást újra az ajkaim közé vettem vágytól lüktető tagját. Yugyeom pillanatokon belül elélvezett, olyan erősen markolta a csípőm, hogy tudtam ennek nyoma lesz holnapra... De cseppet sem bántam. Torkát mély morgások, vágytól izzó nyögések hagyták el, miközben elélvezett. Miután kihúzódott belőlem a mellkasomra feküdt és arcát a melleim közé fúrta.

-Készülj baby... - nyögött fel Jungkook és szinte azonnal a számba lövellte az élvezetét, amit rögtön le is nyeltem. Arcomon levakarhatatlan mosoly terült el mikor Jungkook is rám feküdt és az egész szobában csak a két fiú szapora lélegzetvételét lehetett hallani.

Amennyire idegen volt eleinte a szituáció, a végére annyira élveztem.

Yugyeom lassan felkönyökölt, majd mélyen a szemembe nézve az egyik rakoncátlan tincsemmel kezdett el játszani.
-Gyűlölök osztozkodni - suttogta rekedtes hangon. - De inkább beengedem JK-t az ágyunkba, minthogy végleg elveszítselek.
-Ezt, hogy értsem? Azt hittem ez csak egyszeri alkalom volt - pislogtam hatalmas szemekkel az idolra.
-Úgy baby, hogy a kedvesed "megengedte", hogy ha ő épp nem ér rá akkor tartsalak karban helyette - vigyorgott elégedetten Jungkook.

-És gondolom megint csak nem érdekel titeket az én véleményem - csóváltam meg a fejem rosszallóan, mire a két fiú hangosan felnevetett, majd Yugyeom lassan a fülemhez hajolt.
-Hát... A múltban és a pár perccel ezelőtt történtekből kiindulva szerintem nem bánnád, ha mindkettőnk farkát rendszeresen megkapnád...