Úgy tartja a mondás, hogy nem mi döntjük el, hogy kik lépnek be az életünkbe... Viszont azt igen, hogy kik maradnak benne. De mi van akkor ha se a belépésbe, se a maradásba nincs beleszólásunk? Lee TaeYeob, vagy ahogy többen ismerik YooJung, ilyen ember volt az életedben és bárhogy is szerettél volna szabadulni tőle, egyszerűen képtelen voltál rá. A munkád hozzá kötött és eszed ágában sem volt ott hagyni a kiadót emiatt.

Mint derült égből a villámcsapás, úgy robbant be az életedbe és fenekestül felforgatta azt, mint egy tornádó. Egy nagyon szexi tornádó... De, hogy az időjárásos hasonlatoknál maradjunk, a fiú időnként fényes napként ragyogta be lelked szürkülő egét. Néha ő volt az egyetlen csillag, mely utat mutatott a sötétben, de te mégis megakartál szabadulni tőle. Hogy miért? Mert nehezen tűrted, ha valaki a feje tetejére állította a stabilnak hitt világod. És YooJung sajnos, vagy nem sajnos, ilyen hatással volt rád.

Pedig szegény fiú nem tett ellened semmi rosszat, sőt mindig megpróbált a kedvedben járni, de te olyan ellenséges voltál vele, hogy a végén kezdted megsajnálni. TaeYeob egyetlen bűne az volt, hogy tetszett neked és teljesen elcsavarta a fejed. Hogy miért voltál vele mégis elutasító? Mert "túl" volt. Túl szép, túl kedves, túl tökéletes... Túlságosan földöntúli, egyszerűen nem lehetett valóságos.

Te pedig túlságosan beszari... Képtelen voltál elhinni, hogy egy olyan srác mint ő, őszintén érdeklődik irántad.

-Jó reggel Y/N - köszönt kedvesen TaeYeob, amikor pusztító szélvészként átvágtattál a sminkes szobán. Nyűgös voltál, rossz kedvű, fájt a fejed és borzalmasan aludtál. Nem vágytál senki társaságára, főleg nem a kis szőke ciklonéra.
-Azt... Jót - vetetted oda foghegyről, mire mind a hat idol aggódó pillantásokkal méregetett téged. Ingerülten ledobtad a táskád a szokásos helyedre, majd a mosdók irányába indultál, hogy egy kis hideg vízzel felfrissítsd az arcod és lenyugtasd magad... De nem jártál sikerrel.

A kiborulásod fő oka természetesen a fiú volt, aki előző nap vacsorázni hívott téged a fotózás után. Csípőből mondtál neki nemet és még arra sem vetted a fáradtságot, hogy valami frappáns magyarázatot adj neki. Nemes egyszerűséggel szimplán kikosaraztad őt.

Ő ezek után mégis úgy mosolygott rád reggel, mint a világ nyolcadik csodájára...

Haragudtál rá és bár nem ismerted be, de legfőképp magadra. Miért kellett megismerned? Miért kellett megkedvelned? Miért forgatott fel mindent benned? Miért szerettél bele? Miért mondtál neki nemet...? Ezek a kérdések kavarogtak megállás nélkül a fejedben, egészen addig, míg a könnyek marni nem kezdték a szemeidet.
-Miért nem vagyok csak egy kicsit bátrabb? - beszéltél megtörten a tükörképedhez, majd tenyereddel finoman megpaskoltad az arcod. - Szedd össze magad Y/N - motyogtad lehajtott fejjel, majd amikor felnéztél egy kisebb sikoly hagyta el a szádat.

-Jól vagy? - sétált feléd nyugtalan arckifejezéssel YooJung.
-Ez a női wc - morogtad bosszúsan, miközben kapkodva letörölted a könnyeidet. Yoo aggódva hajolt közelebb hozzád és puha ujjait végig húzta sós cseppjeid útvonalán.
-Miért? Nem lennék jó csaj? - kérdezte vigyorogva, majd mindenféle hülye pózba vágta magát és szőke haját dobálva kacéran rád kacsintott. Úgy olvasztotta le a gorombaságot a szívedről, ahogy tavasszal a napsugarai a virágokról a jeget. Képtelen voltál tovább visszatartani a nevetést és hangosan röhögve nézted a még mindig bohóckodó idolt.

TaeYeob mindent megtett azért, hogy jobb kedvre derítsen téged és ez egy idő után furcsa mód mardosni kezdte a szíved... A bűntudatod amiért tegnap este elutasítottad őt, ha lehetséges, még nagyobb lett, mint volt. Önfeledt kacajod lassan csillapodott, elhalványult és helyét a keserves zokogás vette át. A fiú semmit sem értve bámult rád, nem értette a hangulatingadozásaidat és ötlete sem volt, hogyan kezelje őket. Végül ösztöneire hallgatva közelebb lépett hozzád és karjait köréd fonva ölelt magához.

Egy ideig hüppögve fúrtad a fejed a mellkasába. Megnyugtatott, ahogy átkarolt, érezted az illatát és hallottad a szívverését. A fellegekben érezted magad, de nem akartál hamis illúziókban ringatózni, ezért pár perc elteltével eltoltad magadtól az összezavarodott fiút.
-Miért csinálod ezt Y/N? - kérdezte végtelen szomorúsággal a hangjában, amit már képtelen voltál elviselni és minden haragodat szegény TaeYeobra zúdítottad...

-ÉN MIÉRT CSINÁLOM?! - csattantál fel és dühösen hátrálni kezdtél. - Inkább te miért csinálod ezt velem?
-De hát én... - kezdett bele, de nem hagytad, hogy végig mondja, amit szeretett volna.
-Miért törődsz velem ennyit? Miért foglalkozol azzal, hogy hogyan érzem magam? - kérdezted és nem törődve semmivel vágtál mindent az idol fejéhez. - Haragudnod kéne rám, amiért elutasítottalak - fújtattál ingerülten. - De ehelyett itt vagy és hatalmas őzike szemeiddel aggódva nézel rám.
-Miért, hogy kéne rád néznem? - kérdezte szelíden és egy óvatos lépést tett feléd.

-Nem tudom - suttogtad megtörten. Yoo finoman két keze közé fogta a fejed és lágyan simogatni kezdte sírástól kipirosodott orcáidat. - Csak utálj, gyűlölj, vagy bánom is én! De ne nehezítsd meg a dolgomat... Így is alig tudok ellenállni neked.

Amint ráeszméltél, hogy mit mondtál, kezedet a szádra tapasztva bámultál a fiúra. Egész lényedben reszkettél és azt kívántad, hogy bárcsak megnyílna alattad a föld. TaeYeob kezeit ingerülten odébb lökve próbáltál meg kijutni a mosdóból, de a kis elszólásod után, a fiút nem tudtad ennyivel eltántorítani. Többé már nem...

-Akkor mi lenne, ha nem állnál ellen nekem tovább? Hmm? - kapott a derekad után, majd könnyedén magához húzott. Finoman megfordított, hogy szembe legyen veled és furcsán csillogó tekintettel nézett le rád. - Elkezdődhetne köztünk valami, amit soha nem akarok, hogy véget érjen - suttogta az ajkaidra és puha, lágy csókjával az ellenkezés utolsó szikráját is eltüntette belőled.

Sok szeretettel az én egyetlen MinSugaHUN feleségemnek, akinek a fejét sikeresen elcsavarta egy dögös szőke. 💕 (Aki nem én voltam... 🤧)

Hogy tetszett életem első, de nem utolsó Only one of írása? 🥹

Staneljétek a fiúkat, ha eddig nem tettétek, mert minden szeretetet megérdemelnek! 🥰

Szeretettel: Raven. 💜