Elbambulva néztem alakját ahogy az egyik kinti asztalnál ült. Kócos barna tincseibe időnként bele kapott a szél, ő pedig olyankor kissé idegesen söpörte félre arcából a haját. Volt valami kisfiús abban a mozdulatban és ahogy egyre csak néztem őt kezdett valami furcsa érzés úrrá lenni rajtam. Taemin egyszerűen gyönyörű volt... Tudom, tudom, nem szokás férfira ilyet mondani, de nem volt szó ami jobban leírhatta volna a külsejét. Mosolyogva intett nekem én pedig a jegyzettömbömet magamhoz ragadva kissé idegesen léptem ki hozzá a teraszra.
-Jó napot - vettem elő a legbájosabb mosolyomat. - Mit adhatok?
-Szeretnék kérni egy cappuccinot és három darab csokis kekszet - adta le a rendelését lágy hangsúllyal.

A színpadról ismert idolnak nyomát sem láttam sehol, egy végtelenül kedves és szelídnek tűnő ember ült velem szemben. Felírtam amit kért majd kissé meghajoltam előtte és sietős léptekkel a pult mögé léptem. Amíg a rendelését készítettem másra sem tudtam gondolni csak ő rá. Szerettem a zenéjét, akár a SHINee-ról, akár a SuperM-ről, akár a szóló számairól volt szó és most, hogy itt volt a közvetlen közelemben nagyon kellett uralkodnom magamon, hogy ne menjek át idióta fangirlbe. Legszívesebben autogramot és közös képet kértem volna tőle, de nem akartam megijeszteni, nem akartam elrontani a nyugodt délelőttjét a rajongásommal.

-Le vagyok nyűgözve Y/N - bökött oldalba a kollégám. - Semmi sikítás, visítás, lerohanás... Nem raboltak el véletlenül az ufok? - röhögött Jihun mire én csak megforgattam a szemeimet.
-Tudom hihetetlen, de tudok normális ember módjára is viselkedni - sóhajtottam fáradtan.
-Uuuha. Ezt felírom a naptárba mint piros betűs ünnepet - szívta tovább a véremet a fiú amitől már egy kicsit kezdett felmenni bennem a pumpa.
-Neked amúgy nincs más dolgod, vagy azért kapod a fizud, hogy cseszegess? - förmedtem rá kissé ingerülten mire ő sértődötten felhúzta az orrát.
-Örömmel hallom, hogy még is te vagy itt és nem a titkos űrlény testvéred - morogta az orra alatt majd hátra ment a raktárba.

Taemin italát megszórtam egy kis fahéjjal, így egy sablon segítségével szívecske került a hab tetejére. Elégedetten néztem a művemet majd rá pakoltam egy tálcára a három keksszel együtt és kivittem az idolnak.
-Parancsolj - mosolyogtam rá újból mire az ő ajkai is felfelé görbültek kissé.
-Köszönöm - nézett mélyen a szemembe majd újból az italára. - Baromi aranyos ez a díszítés, nagyon szép lett - dicsért meg őszintén majd ismét rám emelte a tekintetét. Pillantásában valami édes huncutság csillogott amivel végérvényesen sikerült levennie a lábamról.
-Köszönöm, kedves egészségedre - hajoltam meg majd ott hagytam az idolt, hogy nyugalomban tudja elfogyasztani a kért finomságokat.

Épp a kávéfőző gépet takarítottam amikor Jihun lazán mellém támaszkodott a pultra. Egy ideig szótlanul nézett engem majd elővette a kölyök kutya pofiját.
-Nem akartalak felmérgesíteni - pislogott rám ártatlanul mire halkan felkuncogtam.
-Ahhoz képest mást sem csinálsz állandóan csak bosszantasz.
-Jó, jó ezt aláírom - vigyorodott el szélesen. - De most tényleg nem volt bennem semmi hátsószándék... Egyszerűen csak nem értelek.
-Mit nem értesz? - vontam fel a szemöldököm csodálkozva.
-Hogy a fenébe tudsz ilyen higgadt maradni miközben álmaid netovábbja odakint szürcsölgeti a cappuccinoját - bökött fejével az idol felé, aki épp egy kekszet majszolt.

Taemin látványára nagyot sóhajtottam majd mosolyogva Jihunra néztem.
-Annyira aranyos, nem? - kérdeztem elködösült tekintettel.
-De, de épp ezt mondom én is! Egy világi barom vagy Y/N, legalább annyit mondhatnál neki mikor kéri a számlát, hogy szereted a zenéjét vagy valami - fecsegett tovább a fiú.
-Kezdesz megint bosszantani - vetettem oda foghegyről majd tovább pucoltam a kávéfőzőt.
-Igen tudom, de nem azt mondom, hogy rohand le mint egy őrült, de őszintén... Szerinted nem esne jól neki pár kedves szó? - feszegette a témát Jihun mire ingerülten fújtattam egyet.
-Jó, a pokolba is... Igazad van. Majd ha kiviszem neki a blokkot megmondom, hogy nagyon ügyes, vagy valami - adtam be a derekam végül.

Nem telt el sok idő amikor meghallottam egy kellemes hangot a hátam mögül.
-Kisasszony a számát, legyen szíves. - Azt hittem rosszul hallok... Hirtelen az ütő is megállt bennem és a szívem is kihagyott legalább két ütemet.
-Parancsol? - fordultam hátra tányér méretű szemekkel.
-Öhm, mármint kérném a számlát - vörösödött fülig az idol.
-Egy pillanat - mosolyogtam rá kedvesen majd amikor hátat fordítottam neki, hogy kezet mossak egy levakarhatatlan vigyor terült szét az arcomon. Beütöttem a végösszeget a gépbe majd a blokkot a pultra tettem a férfi elé. - 9000 wont kérek szépen. - Az idol a kezembe adta a kért összeget majd mélyen a szemembe nézett.

-Köszönöm szépen - motyogtam szégyenlősen.
-Én köszönöm az isteni cappuccinot és a remek kiszolgálást - hajolt meg kissé Taemin. - Rég volt már ilyenben részem - mosolyodott el édesen majd egy barátságos intés után a kijárat felé indult. Ne szarakodj Y/N, itt az idő... Most vagy soha!
-Taemin - kiáltottam utána miközben két félénk lépést is tettem felé.
-Igen? - fordult hátra egy mindent tudó vigyorral az arcán.
-Cs-csak azt sze-szerettem volna mondani, hogy... - dadogtam mint egy idióta. Jézusom Y/N, szedd már össze magad. - Hogy szóval. Nagyon szeretem a zenéidet és elképesztően tehetségesnek tartalak - nyögtem ki nagy nehezen.

Döbbent, már-már kínos csend állt be közénk... Taemin nagyokat pislogva vizslatta az arcom majd megköszörülte a torkát.
-Akkor ez esetben... A számát, legyen szíves - mondta fülig érő szájjal majd a kezembe nyomta a telefonját. Kapkodva beírtam az elérhetőségemet és visszaadtam a mobilt Taeminnek.
-Egyébként a nevem Y/N, így is írtam be magam.
-Ha esetleg van kedved meg időd elmehetnénk holnap valahova - mosolygott az idol és szégyenlősen megvakarta a tarkóját.
-Várom a hívásod - vigyorogtam rá majd könnyed léptekkel vissza mentem a pultba. Taeminnel még egyszer össze mosolyogtunk és az idol elhagyta a kávézót.
-NA?! Mi volt? - visított fejhangon Jihun.
-Hát... Asszem ha nem akarok beégni sürgősen le kell szednem az összes posztert a szobám faláról...