Bangchan: Képtelen gátat szabni feltörő könnyeinek, teljesen összetörik. Minden büszkeségét félredobva azt hajtogatja hangosan sírva, hogy ne hagyd el. "Nélküled nincs értelme az életemnek Y/N... Nem hagyhatsz így el..."

Minho: "Ezt őrizd meg és meséld el a jövőben a gyerekeidnek, hogy milyen könnyedén eldobtad azt aki szeretett téged" mondja hűvösen majd egy dühös mozdulattal a kezedbe nyomja a fekete bársony dobozkát.

Changbin: Önmagát meghazudtolva tökéletesen uralkodik az indulatain és nem kezd el hangosan őrjöngeni, mint ahogy vártad. "Rendben, legyen ahogy akarod..." néz rád olyan ridegen, hogy végül te vagy az aki sírva fakadt.

Hyunjin: "Ugye most csak szórakozol velem?" kérdezi csendesen amikor beállítasz hozzá egy üres sporttáskával, hogy összepakold a cuccaid. Előtted tartotta magát de amint elmentél hangos zokogásban tört ki és dühösen kidobta a gyűrűt amit neked szánt.

Han: "Ez egy kurva rossz vicc Y/N" rázza meg a fejét rosszallóan majd mikor nem reagálsz semmit a zsebében kezd kutatni. "Tessék, ez a tiéd" közli közönyösen és a kezedbe nyomva a pici ékszerdobozt szó nélkül ott hagy. Mások előtt tartja magát de ott sír ahol senki nem látja.

Felix: Magát okolja mindenért amikor bevallod neki, hogy már nem bírod tovább ezt az életvitelt. Képtelen haragudni rád és magát állítja be bűnbaknak. Szótlanul nyeli a könnyeit miközben a pokolra kíván mindent és mindenkit.

Seungmin: "Mit rontottam el Y/N?" kérdezi kétségbeesetten és amikor a nyakába zúdítod az elmúlt évek fájdalmait egyszerűen összeomlik. Könnyektől csillogó tekintettel néz rád majd szótlanul magadra hagy és az első kukába kidobja az eljegyzési gyűrűt ami a zsebében lapult.

I.N: Képtelen megszólalni, csak csendben néz rád a hatalmas, ártatlan kiskutya szemeivel. Még akkor sem tudja felfogni, hogy mi történik amikor elkezded összepakolni a holmijaid. Tehetetlenül nézi végig ahogy kisétálsz az ajtón és az életéből...