Bangchan - Jó ember, rossz időben.
Az ember lánya sok mindent elképzelhetetlennek tart, egészen addig amíg át nem éli. Így voltál te is ezzel a "right person, wrong time" dologgal. Azt gondoltad ez csak egy ócska kifogás, a gyáva emberek kibúvója, akik nem mernek szembe nézni tetteik következményeivel. Aztán megismerted Chant... Minden tökéletesen indult és alakult, de borzalmasan végződött. Úgy gondoltál rá, mint egy hős lovagra, de valójában a fiú a lehető legrosszabbkor érkezett az életedbe. Csak boldog akartál lenni és olyan párkapcsolatra vágytál, amit nyíltan felvállalhatsz, de mellette ez nem valósulhatott meg. Egy ideig ment a titkolózás, izgalmasak voltak a lopott percek, de neked ez kevés volt. Bangchannak rengeteg dolga volt, nem tudott mindig ott lenni melletted, nem tudott azonnal ugrani, mikor szükséged lett volna rá... Hiába szeretted, hiába szeretett, nem bírtad már tovább. Bár gyermeteg fogadalmat tettetek, hogy majd újra kezditek, ha nem lesz már idol, de tudtad, hogy az nap látod őt utoljára.
-Várni fogok rád, örökké várnék rád Y/N - mondta ki megtörten búcsúszavait.

Lee Know - Ellenségekből szeretők.
Minden ember életében van egy, vagy több olyan személy, akit addig ütne, ameddig mozog. Ilyen volt számodra Lee Minho, vagy hogy te hívtad Lee faszfej Know. Valamiért zsigerből utáltátok egymást az első pillanattól, de néha te elgondolkoztál rajta, hogy a fiú nem tiszta fialás. Időnként kifejezetten kedves volt és mikor egy bókot eleresztett, már biztosra vetted, hogy kis korában a fejére ejtették szegényt. Ugyan miért kedveskedik neked életed megrontója, aki minden egyes nap megkeseríti az életed? Az összeférhetetlenségeteket hamar megunta a főnökötök és büntetésből bezárt titeket az irodájába, hogy takarítsatok ki és tegyétek rendbe az iratokat. Természetesen az egész épület azt hallgatta, hogy ti ordibáltatok egymással...
-Ez így nem lesz jó Y/N - csóválta meg a fejét.
-Te mondtad, hogy így csináljam, szóval csak magadat okolhatod - vágtál vissza rögtön.
-Mindig a tiéd kell, hogy legyen az utolsó szó, igaz? - lépett feléd és mély barna szemei olyan furcsán csillogtak. Valahogy máshogy viselkedett, mint szokott... - Most az egyszer fogd be és engedd, hogy megcsókoljalak! - morrant fel, majd dühösen birtokba vette az ajkaidat.

Changbin - A legjobb barátod bátyja.
Nem túlzottan voltál oda a testvéred haverjaiért. Mikor kicsik voltatok, akkor csúfolódtak, tini korban meg az idegeidre mentek gyermeteg természetükkel. De aztán valami más lett... Teltek az évek és ahogy Changbin papíron felnőtt lett, úgy változott meg a viselkedése irányodba. Eleinte csak kedvesen köszönt, majd egyre többször érdeklődött a hogy léted iránt, végül bókolni kezdett. Nem volt ellenedre a közeledése, hiszen hamar rájöttetek, hogy rengeteg közös volt bennetek. Mikor a bátyád medencés buliját szerveztétek, már tudatosan tetszeni akartál Changbinnak. De hát, hogyan is mutathatnád ki legjobban a szereteted, ha nem avval, hogy a másik idegeire mész... Ezért amikor a fiú egy óvatlan pillanatban nem figyelt, rögtön bele lökted őt a medencébe.
-Kapd be Y/N! Úgy utállak ilyenkor - fröcskölt feléd kiabálva egy adag vizet.
-Én is szeretlek, seggfej - ugrottál utána a vízbe és mielőtt bármit is reagálhatott volna, szenvedélyesen csókolni kezdted. (Amit természetesen azonnal viszonzott...)

Hyunjin - Kamu párkapcsolat.
A szüleid a halálba szekáltak azzal, hogy szingli vagy, nem is randizol, mikor mész férjhez, hogy lesznek így unokáik... Képtelenek voltak elfogadni, hogy neked nem ez jelenti az élet értelmét, ezért jobb ötlet híján hazudtál nekik. Szerencsére az egyik haverod bevállalta, hogy eljátssza a kamu pasidat és nála keresve sem találhattál volna jobbat erre a szerepre. Hyunjin maga volt a megtestesült báj, szépség, és koreai tradíció. A fiú egy szóval tökéletes volt és természetesen az első bemutatás alkalmával levette a szüleidet a lábukról. Főleg édesanyádat... A szekálás végre megszűnt, Hyunjin rendszeres vendég lett a hétvégi ebédeknél és idővel nem csak ott. Egy szép napon arra lettél figyelmes, hogy akkor is együtt töltitek minden szabad perceteket, ha nem találkoztok a szüleiddel. Egyik éjjel a kanapédon ülve bámultátok a tv-t, amikor Hyunjin hirtelen feléd fordult és arcod két kezébe véve tapadt az ajkaidra.
-Mi-miért csó-csókoltál meg? - kérdezted kissé dadogva, de a fiú nem válaszolt. - Nincs itt senki, nem kell megjátszanod, hogy szeretsz.
-Nem játszok meg semmit - csattant fel. - Csak rohadtul nem gondoltam volna, hogy végül beléd szeretek...

Han - Legjobb barát, aki végül beléd szeret.
Édesanyáitok az egyetem óta jó barátnők és egy szerencsés véletlennek hála majdnem egyszerre hoztak a világra titeket. Csak pár hónappal vagy fiatalabb Hannál, így mondhatni együtt nőttetek fel. Ugyanoda jártatok oviba, általános iskolába és gimibe is. Az egyetemmel kapcsolatban mások voltak a terveitek, de ez nem akadályozott meg titeket abban, hogy továbbra is minden szabadidőtöket együtt töltsétek. De aztán Jisung viselkedése megváltozott... Legvadabb álmodban sem gondoltad volna, hogy mi okból és magadat hibáztattad, amiért lett más veled. Nem bírtad tovább elviselni a kialakult helyzetet és egy együtt tanulós délutánon kibukott belőled minden.
-Na jó... Én ezt nem bírom már tovább - fordultál felé hirtelen, mire ő riadtan rezzent össze.
-Mi a baj Y/N? - pislogott rád semmit sem értve.
-Megváltoztál Jisungie... Már nem akarsz velem barátkozni? - kérdezted szomorúan.
-Nem erről van szó - sóhajtott gondterhelten. - Én...
-Nem szeretsz? - vágtál a szavába és a visszatartott könnyek rögtön marni kezdték a szemed.
-Mindig is szerettelek, jobban mint gondolnád és jobban mint egy barátot! - mondta szinte kiabálva, mire te kővé dermedve bámultál a fiúra. Han kihasználta a döbbeneted és az ajkaidra hajolva kezdeményezett egy lassú, szerelmes csókot.

Felix - Távkapcsolat.
Egy távkapcsolatot elég nehéz kivitelezni. Főleg ha több mint 10 óra repülő távnyira laktok egymástól... Hogy miért mentél bele ebbe az őrültségbe? Mert nem szerettél volna szakítani Felixel. Őszintén hittél benne, hogy ő életed szerelme és a kapcsolatotok mindent kibír. Így, amikor a cserediák program lejárta után haza kellett menned, egyikőtökben sem merült fel, hogy innentől külön folytatjátok. Persze nem volt egyszerű... Sőt, kibaszottul nehéz volt, hogy heteken át csak telefonba hallottad a hangját, csak képernyőn láttad az arcát. Nem ölelheted, nem érintheted, nem csókolhatod, amikor csak szeretnéd... De Felix számodra minden nehézséget és fájdalmat megért.
"Hiányzol! Alig várom, hogy a karjaidban legyek..." - jött hirtelen egy üzenet a szerelmedtől, aminek hála azonnal sírva fakadtál. A hiánya már-már elviselhetetlen volt és lyukat égetett a mellkasodba. Nem akartad már többé erősnek tetetni magad, így csak hagytad, hogy a könnyeid megállíthatatlanul végigfolyjanak az arcodon. A pokolba kívántál, mindent és mindenkit, főleg azt az idiótát, aki késő este becsengetett hozzád.
-Meglepetés - vigyorgott rád Felix a küszöbön ácsorogva, mire te rögtön a nyakába ugrottál és sírva, nevetve ölelted magadhoz azt az embert, aki a világot jelentette számodra.

Seungmin - A szomszéd srác.
Nem voltál egy antiszociális alkat, de amikor a szomszédod elköltözött pezsgőt tudtál volna bontani örömödben. Amúgy sem a szíved csücskei az emberek, az olyanok meg főleg nem akik állandóan fúrnak, faragnak, hangosan veszekednek, kiabálnak és bömböltetik a zenét. Vigyorogva integettél az ablakodból, mikor végre elhúzta a csíkot az a gyökér fasz, de boldogságod nem tartott sokáig... Szinte azonnal  új lakó érkezett a helyére. Öregasszonyosan leskelődve nézted, mikor a fiú beköltözött melléd és édes arca miatt azonnal szimpatikus lett. Eleinte csak köszöntetek egymásnak a folyosón, mikor összefutottatok, de pár hét elteltével megkérdezte, hogy elkísérhet-e kutyát sétáltatni. Idővel minden este csatlakozott hozzád és egyszer random áthívott magához iszogatni. Seungmin kedves volt, udvarias, vicces és elképesztően aranyos. Pont az a fajta srác, akiről mindig is álmodoztál és akit nagyon tudnál szeretni. Pár soju után már másra sem tudtál gondolni, csak eszméletlenül puhának tűnő szájára. Ezért úgy gondoltad jobb lesz haza menned, mielőtt valami meggondolatlant cselekszel... De Seungmin beelőzött.
-Egy csók mielőtt elmész? - hajolt hozzád közelebb, mire te rögtön bezártad az ajkaitok között lévő távolságot.

Jeongin - Nyári szerelem.
A szüleid egy jól menő szállodát üzemeltetnek Jeju szigetén és idén úgy gondolták, hogy ideje beleszagolnod neked is a bizniszbe. Na, nem ám valami előkelő helyen! A ranglétra alján kezdted, hogy megtanuld milyen keményen dolgoznak azok, akik veled ellentétben nem tehetős családba születtek. Nem voltál elkényeztetve és nem volt számodra büdös a munka, de a tanév végén nem arra vágytál, hogy végig dolgozd a nyarat... Ám minden mérged elszállt, amikor megismerkedtél Jeonginnal. Mindketten a konyhán dolgoztatok, így mint kollégák kénytelenek voltatok szóba állni egymással. Hamar megtaláltátok a közös hangot, sokat beszélgettetek és hülyéskedtetek, aminek hála a melós napok gyorsabban és kellemesebben teltek el a vártnál. Az együtt töltött idő pillanatok alatt meghozta a gyümölcsét és mire feleszméltél, máris fülig beleszerettetek egymásba. Boldogságod kissé beárnyékolta az emberek cinikussága. Mindenki arra figyelmeztetett, hogy a nyári szerelmek tiszavirág életűek és ne fűzz hozzá nagy reményeket... De te igyekeztél ezekkel nem törődni és csak a mának élni.
-Még a napnál is szebb vagy, kedvesem! - suttogta a füledbe szerelmesen Jeongin, miközben te magadban azért imádkoztál, hogy a ti kapcsolatotok legyen a kivétel.

Sziasztok babák! 💕

Ez a rész nem volt senki kérése, szimplán csak sok időt töltöttem a tiktokon és megártott... xD Egy videónak hála jött az ihlet és úgy voltam vele, miért ne? Lássuk, mit tudok kihozni belőle. 😁

Viszont őszinte leszek hozzátok... Nagyon nehezen haladok a kérésekkel, kezdem érezni magamon a kiégés jeleit. 🥺 Emiatt persze lelkiismeret furdalásom van, amihez társul egy nagy adag teljesítmény kényszer és kész a káosz.

Emiatt meghoztam azt a döntést, hogy határozatlan ideig nem fogadok kéréseket!

Ajánlani lehet kommentben, hogy melyik idollal, vagy bandával olvasnátok szívesen, de konkrét kívánságokat jelenleg úgy érzem nem tudnék teljesíteni. 🥲

A raktáron lévő kéréseket természetesen igyekszem minél előbb elkészíteni! 💕

Remélem nem haragszotok meg rám ezért és továbbra is lelkesen olvassátok az írásaimat. 🙏

Szeretettel: Raven. 💜