Bang Chan: A leader egy édes kis szeretet bomba, első pillanattól fogva elfogadott téged. Sőt! Kifejezetten örült annak, hogy te leszel a sminkese. Sose illetett rossz szóval, vagy kritikával ha ne adj isten hibáztál, csak jókat nevetett rajta.
-Hééé csajszi jokert akarsz sminkelni belőlem? - kérdezte édesen nevetve, mikor a szája festése közben picit megremegett a kezed.
-Neeem, dehogy is! Ne haragudj - szabadkoztál kuncogva.
-Pedig benne lennék, de csak akkor, ha te lennél Harley Quinnem - kacsintott rád. Chan mindig bátorított, biztatott bármiért is voltál mélyponton, így pillanatokon belül elérte, hogy a szívedbe zárd. Innen pedig már csak egy lépés volt az, hogy belé szeress... És bár fogalmad sem volt róla, de az érzés a kezdetektől kölcsönös volt, pár hónap macska-egér játék után végre randira hívott.

Lee Know: Nagyon játékos és bolondos fiú, emiatt sokszor megy az agyadra... De egyszerűen imádod őt, mert mindig megtud nevettetni és nagyon jó társaság. Általában akkor áll neki selfizni, amikor épp sminkelni próbálod és egyszer annyira felbosszantott, hogy ott hagytad.
-Héé Y/N gyere vissza! - kiáltott utánad kétségbeesetten Minho, mire te csak megvontad a vállad.
-Sminkeljen ki az insta filter - öltötted rá a nyelved és természetesen mindenki rajtatok nevetett.
-Ajjaj Minho, Y/N nagyon mérges rád - röhögött Felix, mire Lino azonnal felpattant, utánad rohant és magával szembe fordítva se szó, se beszéd az ajkaidra tapadt.
-Ugye most már nem haragszol...? - pislogott rád nagy boci szemekkel.

Changbin: Ridegnek és megközelíthetetlennek tűnik, de ez csak a külső... Changbin egy nagyon rendes és meleg szívű srác, de időbe telt míg ezt az oldalát is megismerted. Nehezen engedett a közelébe, ezért eleinte azt hitted, hogy nem kedvel. Ritkán hibáztál, de akkor Changbin mindig hangosan sóhajtozott és flegmán forgatta a szemeit, amivel totál megbántott.
-Miért vagy velem ilyen undok Binnie? - bukott ki belőled, mire Changbin szemei tányér méretűre nőttek és olyan közel hajolt hozzád, hogy ajkaidon érezted minden lélegzet vételét.
-Minek neveztél...? - suttogta pár milliméterre a szádtól.
-Sajnálom, én... - sütötted le bűnbánóan a szemeidet.
-Mondd ki újra - harapta be vágyakozva az alsó ajkát az idol, majd lágyan megcsókolt.

Hyunjin: Ő a tökéletes herceg, egyszerűen nincs rá jobb szó. Kedves, halk szavú és tisztelettudó a legelső pillanattól veled. Mindig jókat beszélgettek, amíg a sminkeled, de a munkán kívül nem nagyon találkoztok. Egyszer azonban véletlenül neked küldött el egy Felixnek szánt üzenetet és onnantól kezdve megtört köztetek a jég... Rájöttetek mennyi közös tulajdonságotok van és ezt kihasználva Hyunjin egy romantikus őszi sétára hívott. A "nemrandi"-nak hívott randi olyan jól sikerült, hogy még egy és még egy majd számtalan követte... Egy szép napon épp a sminkes szobában pakolásztál amikor valaki "neked rontott".
-Na hát Khami mit keresel itt "apu" nélkül? - vetted fel azonnal a kis szőrmókot az öledbe.
-Az anyukáját - lépett oda hozzád szégyenlősen Hyunjin, majd egy apró puszit adott az ajkaidra.

Han: Nem volt veled se bunkó, se kedves, totál közömbösen viselkedett mindig is. Nem törte magát azért, hogy különösképpen jóban legyetek, így hát te sem igyekeztél és megtartottad a 2 lépés távolságot. Aztán a JYP tartott egy karácsonyi bulit, amin ott volt az összes idol és alkalmazott... I.N felkért táncolni, te igent mondtál, de Han pillanatokon belül ott termett és illedelmesen "elkért" Jeongintől.
-Te az én sminkesem vagy - húzta fel az orrát sértődötten Jisung, miközben átkarolta a derekad.
-És? Táncoltam vele, nem pedig kifestettem - kuncogtál kissé spiccesen, mire Han mérgesen felfújta az arcát. - Most már értem miért hívnak mókusnak - nevettél önfeledten, miközben két ujjaddal a pofiját bökdösted. Han hirtelen elkapta a kezed, kivonszolt a teremből, majd a kíváncsi tekintetek elől elbújva a falnak nyomott és szenvedélyesen megcsókolt.

Felix: Az ausztál rapper egy igazi kis dilipók és mivel te is hasonlóan gyagyás vagy, rögtön megtaláltátok a közös hangot. Egy idő után azt vetted észre, hogy az idol olyan dolgokat mondd és tesz, amiket "nem illendő"... Felhív, ha rosszul érzi magát, lágyan végig simít a derekadon és simán babynek szólít a többi tag előtt is. Próbáltál nem nagy feneket keríteni a dolognak és figyelmen kívül hagyni ezeket az apró jeleket, de minden igyekezeted ellenére totál belezúgtál...
-Már megint tiszta seb a szád... - dorgáltad meg rosszallóan. Felix rossz szokása volt, hogy rágta a száját, hiába kérted már 100x, hogy ne tegye. Szidásod hallatán csak lazán az ölébe húzott és az ajkaitok közti távolság vészes iramban csökkentette.
-Talán adhatnál rá gyógypuszikat, baby... - suttogta mély hangján.

Seungmin: Ritka az amikor szépen végig ül egy sminkelést, egy izgága kis pocok, aki állandóan tömi a fejét. Sok közös tulajdonságotok van, de a legfőbb az, hogy imádtok enni. Azon a bizonyos karácsonyi partin kerültetek ti is közelebb egymáshoz. Olyannyira közel, hogy nála töltötted az estét... Az egész úgy kezdődött, hogy egy kis sarokba elbújva beszélgettetek miközben folyamatosan ettetek és hát még annál is többet ittatok. Bár nem történt köztetek semmi, te mégis borzasztó kellemetlenül érezted magad másnap reggel, mikor mellette ébredtél. Lányos zavarodban úgy gondoltad megleped egy kis tojás rántottával, amit Seungmin egy dühös pillantással jutalmazott.
-Most mi rosszat tettem? - haraptad be a szád kétségbeesetten.
-Jobb a rántottád mint az enyém... - jelentette ki, miközben közelebb lépett hozzád. - Ezért el kell, hogy vegyelek feleségül - vigyorgott rád, majd egy szájra puszival köszönte meg a reggelit.

I.N: Óriás bébi... De tényleg. Külsőre és belsőre is édes, tiszta és ártatlan természete van. Szerettek együtt lógni, szinte minden nap együtt ebédeltek az első perctől fogva. Egyszerűen tökéletes köztetek az összhang. Időbe telt, amíg feloldódott melletted, de azóta ti vagytok a leghangosabb páros a JYP-nél. Manónak szólítjátok egymást, ami eleinte egy kedves becézésnek indult, majd sokkal több lett belőle... Egyszer csak azon kaptad magad, hogy minden szabadidőtöket együtt töltitek. A közös ebédből egy idő után közös reggeli, közös vacsora lett, moziba és vásárolni jártatok.
-Legyél a manóm - nézett rád egyszer csak halálos komolysággal.
-De hát az vagyok - nevettél kissé zavartan, mire I.N megrázta a fejét és átkarolta a derekad.
-Nem. Manó vagy, de én azt akarom, hogy a manóM legyél - nyomta meg az "m" betűt, majd egy félénk csókot lehelt az ajkaidra.