Ravn: Egész nap otthon vagytok kettesben de szerelmednek egy szabad másodperce sincs, ugyanis egy új dal szövegén dolgozik... Nagyon szeretted volna ha végre legalább átölel de nem akartad munka közben zavarni ezért inkább kimentél a nappaliba Sunnyval játszani.
-Legalább téged ölelgethetlek ha már a gazdidat nem... - motyogod a szőrmóknak, nem is sejtve, hogy Ravn mögöttetek áll az ajtóban.
-Olyan kis majom vagy időnként jagiya - ölel át hirtelen a párod. - Ha szeretnéd, hogy megöleljelek miért nem szólsz?
-Mert nem akartalak zavarni - suttogod alig hallhatóan.
-Te sosem zavarsz szerelmem - válaszolja Ravn és még szorosabban ölel magához.

Seoho: Jó barátnőhöz híven minden tánc próbára elkíséred párodat, hogy a jelenléteddel támogasd és biztasd, ez ma sem volt másképp... Megszoktad, hogy ilyenkor nem tudtok "enyelegni" és nem zavart volna most sem ha nem kezdett volna eluralkodni rajtad a pánik. Több mint egy éve együtt vagytok Seohoval és a pánikbetegséged sem új keletű dolog, így az idol a hónapok alatt nagyon jól megtanulta kezelni ezeket a helyzeteket. Amint meglátta, hogy a térded átölelve mélyeket lélegzel már tudta, hogy baj van.
-Baby miért nem jössz ilyenkor oda hozzám? Mindig van nálam egy nyugtató ölelés - dorgál meg szeretetteljesen miközben átölel és te kissé megnyugodva hajtod mellkasára a fejed.

Leedo: Egész nap rossz kedved volt, mindenen megsértődtél és nyafiztál... Na nem azért mert ilyen hárpia lennél, csak közelednek a piros betűs napjaid. Leedo sejtette, hogy mi a helyzet ezért inkább nem piszkált és elment egyedül edzeni. Mikor hazaért egy nagy vödör fagyi társaságában talált téged az ágyban ülve miközben sírós, szerelmes számokon pityeregtél. Azonnal odabújt hozzád és lágyan az ölébe húzott.
-Olyan hülye vagy néha jagi - neveti el magát kissé. - Miért nem szólsz ha babusgatásra van szükséged? - kérdezi kedvesen majd egy puszit nyom a homlokodra.
-Mert már így is az idegeidre mentem - motyogod magad elé.
-Jó hát ez tény de attól még szeretlek - vigyorog édesen az idol mire te durcásan hozzá vágsz egy kispárnát.

Keonhee: Hosszú győzködés után rászántad magad és elmentél egy meghallgatásra. Régóta az volt az álmod, hogy idol legyél és Keonhee maximálisan támogatott ebben. Ám nem sikerült tovább jutnod és ez teljesen letört... Könnyáztatta arccal mentél haza, úgy érezted vége a világnak és soha nem fog valóra válni az álmod. 
-Szia édesem. Na hogy ment? - fogadott vidáman szerelmed amikor beléptél az ajtón. Képtelen voltál válaszolni, helyette szívszaggató sírás tört ki belőled. Keonhee óvatosan letörölte a könnyeid majd két kezébe fogta az arcod. - Mit tehetnék érted baba, hogy jobb kedved legyen?
-Csak ölelj át - bújsz még mindig sírdogálva a kedvesedhez aki rögtön köréd fonja a karjait.

Hwanwoong: Borzasztó napod volt az iskolában... Valamiért az egész világ összeesküdött ellened. A tanárok kipécéztek, a suli menő csajai rajtad köszörülték a nyelvüket és ez elég volt ahhoz, hogy teljesen magad alá kerülj. Egy fénypontja volt a napodnak: este randitok volt Hwanwoonggal. Kissé jobb kedvvel siettél kedvesedhez, aki egy filmnézős esttel készült. Temérdek nasi, üdítő, pizza és egy jó film... Kell ennél több? Ohh, igen... Egy ölelés. Feszülten ropogtattad az ujjaid a filmezés közben és ez nem kerülte el a párod figyelmét.
-Minden rendben van? - húz magához az idol mire te kifakadsz és elmeséled, hogy milyen rossz napod volt. - Tudod, hogy nekem mindent elmondhatsz és bármikor szívesen megszeretgetlek baba - mosolyog rád édesen majd a hajadba fúrja az arcát.

Xion: A családi helyzeted nem volt valami fényes... Mostanában sokat veszekedtél a szüleiddel mert nem akartál egyetemre menni és emiatt állandóan állt a bál otthon. Még szerencse, hogy volt egy kis nyugalom szigeted, akit Xionnak hívtak. Az idolt nem szívesen avattad be az otthon történtekbe, hiszen van elég baja, nem akartad még te is terhelni.
-Szia jagi - köszön meglepődötten mikor este 10kor kopogsz az ajtaján. - Minden oké?
-Persze - füllented. - Csak gondoltam meglátogatlak - mosolyogsz keserűen. Xion azonban se nem hülye, se nem vak... Rögtön észreveszi, hogy valami nem stimmel és amint belépsz az ajtón erősen a karjaiba zár.
-És akkor most szépen elmondod, hogy mi a baj... Oké manó?

-hanjivhs első reakcióm a fiúkkal, remélem tetszett. 💕🥰