-Nem megy - mondtad már szinte sírva és dühösen összecsaptad tankönyvet, majd egy nagy koppanással ráejtetted a fejedet. - Feladom, inkább sztriptíz táncosnő leszek... - motyogtad reményt vesztve és abban a pillanatban komolyan is gondoltad.

-Ugyan már Y/N - csóválta meg a fejét a fiú, mire te ráemelted a tekinteted. - Te vagy a legokosabb ember, akit ismerek - vigasztalt, miközben végig simított a hátadon. - Komolyan hagynád, hogy mindenféle legalja perverz pénzt dugdosson a bugyidba?
-Hát ha így folytatom előbb-utóbb úgyis ott fogok kikötni - morogtad kedvtelenül, mire Jungwon nagyot sóhajtva megfogta a vállaidat és maga felé fordított.

-Nézd nyuszi - kezdett el lágy hangon beszélni és orgánuma máris segített abban, hogy kissé megnyugodj. - Ez most egy ilyen időszak, de túl leszel rajta - biztatott aranyosan, majd az ajkaidra puszilt. - Rendben?
-Miért vagy ebben ennyire biztos? - sóhajtottál fel gondterhelten.
-Mert komolyan gondoltam amit az előbb mondtam - mosolyodott el édesen, aminek hála jól láthatóvá váltak a gödröcskéi. - Senki nem tanul olyan gyorsan verset mint te és senki más nem igazodik ki olyan jól a vaktérképen - sorolta az erősségeidet. - Mindenkinek van kriptonitja, neked a matek az, de ettől függetlenül ritka intelligens ember vagy - öntötte beléd a lelket tovább, neked pedig elmondhatatlanul jól estek a szavai.

-Köszönöm - suttogtad és erőtlenül magadhoz ölelted a fiút.
-Elfáradtál? - kérdezte Jungwon és kedveskedve megsimogatta a fejed.
-Nagyon... - felelted fásultan, majd álmosan megdörzsölted a szemeidet egy hatalmas ásítás közepette. Jungwon szerelemtől csillogó szemekkel nézte minden mozdulatod és bár roppant aranyosnak tartotta a látványt, de nem volt szíve tovább "kínozni" téged a tanulással.

-Mit szólnál hozzá, ha összedobnék valami vacsit, vennénk egy forró fürdőt és összebújnánk az ágyban? - ajánlotta fel a szerelmed.
-Komolyan kérdezed? - néztél rá csillogó íriszekkel és lelki szemeid előtt már leperegtek ennek a tökéletes programnak a képei. Csak te, a kedvesed, illatos meleg haboks, majd sok finom falat és egy jó film... Egyszóval Mennyország.
-Természetesen, ilyennel sosem viccelnék - bólintott Jungwon, majd lágyan köréd fonta a karjait és homlokon csókolt. - És holnap reggel újult erővel esünk neki a tanulásnak!
-Te vagy a legjobb Jugwonnie - cukiskodtál a párodnak és fejed a nyakába fúrva szívtad magadba édes illatát.

-Mehetünk kicsim? - simított végig az oldaladon Jungwon, mire te még szorosabban bújtál a fiúhoz és puha tincseivel kezdtél el játszani.
-Mindjárt - motyogtad alig hallhatóan. - Maradjunk még így egy picit...