Általában gyűlöltem a hétfő reggeleket... Ki az az elvetemült barom, aki szereti? Egyáltalán van ilyen? A nyugalmas, pihentető hétvégéből újra vissza kell menni a szürke hétköznapokba, a jól ismert mókuskerékbe. Ébresztő irritáló hangjára kell kelni, egész nap hallgathatjuk a kollégák nyafogását és még a főnök baszogatását is kénytelenek vagyunk elviselni.

De ez a hétfő most más volt...

Szabadságon voltam és végre nem a telefonom csörgésére ébredtem, hanem magamtól keltem fel. Annyira izgatott voltam, hogy a belső órám már fél 6kor kipaterolt az álmok világából, de ez most egyáltalán nem zavart. Délután pótolhatom az alvást, ha szeretném és legalább két gyönyörű dolgot is volt lehetőségem megcsodálni: a napfelkeltét és Jeongin kócos kis buksiját. Ettől a tudattól máris jobb kedvem lett és arcomon levakarhatatlan mosollyal osontam ki a konyhába, hogy kávét készítsek magunknak.

Jeongin tegnap éjjel ért haza a turnéról és a kiadó volt olyan korrekt, hogy adott három pihenő napot a fiúknak, amit a tervek szerint végig együtt fogunk tölteni. Igazság szerint egy hétnek jobban örültem volna, mert el mehettünk volna nyaralni, de ez is több mint a semmi...

Három teljes napig emberi matricát játszva rátapadhatok a szerelmemre.

Tavaly a születésnapomra egy nagyon modern kávéfőzőt kaptam Innietől, így hamar és csendben le tudtam főzni a koffein bombákat anélkül, hogy felébresztettem volna a békésen alvó fiút. A köntösömet magamra kapva kimentem az erkélyre, ami hatalmas volt és a konyhából, a nappaliból, valamint a hálóból is nyílt ajtó. Elmerengve csodáltam a napfelkeltét, miközben mélyeket lélegeztem a hűs reggeli levegőből. Esett az eső, de nem volt kifejezetten hideg, így jól esett az erkélyen ácsorogni, miközben egy gondolat sem volt a fejemben.

-Mmm, jó reggelt gyönyörűm - fonódott hirtelen két kar a derekam köré, majd Jeongin a hajamba fúrta az arcát. - Miért nem vagy mellettem? - suttogta reggeli álmos, rekedtes hangján a fülembe és tenyerei a pólóm alá tévedve cirógatták a hasam.
-Neked is jó reggelt picim - sóhajtottam elégedetten, miközben teljesen beleolvadtam Innie érintéseibe. - Nem tudtam visszaaludni ezért kijöttem, hogy ne keltselek fel, de ahogy látom a tervem nem sikerült - kuncogtam, amire Jeongin válasza csak egy hümmögés volt és még szorosabban ölelt magához.

-Álmos vagyok... - nyafogta kisfiúsan, amit nem bírtam ki nevetés nélkül. Imádtam mikor ezt csinálta, mert elmondhatatlanul aranyos volt ilyenkor.
-És mit szeretne Innie baba? - fordultam felé mosolyogva és két kezem közé véve az arcát egy apró csókot adtam puha ajakira.
-Bújj velem vissza az ágyba! - közölte ellentmondást nem tűrően. Válaszomat meg sem várva kivette a kezemből a kávés bögrét, letette a mellettünk lévő kis asztalra, majd egy a combjaim alá nyúlva könnyedén ölbe kapott.
-JEONGIN - sikítottam fel és ösztönösen a vállaiba mélyesztettem a körmeimet.
-Kapaszkodj koala bébi - nevette el magát, majd a háló felé kezdett el cipelni.

Az ágyhoz érve egy könnyed mozdulattal a párnák közé hajított és mielőtt bármit is csinálhattam volna rögtön fölém kerekedett. Ujjainkat összefűzve a fejem fölé szorította a karjaimat és úgy vette birtokba a számat. Ajkait lágyan mozgatta az enyéimen, majd a nyelvével fokozatosan elmélyítette a csókot. Kezeimet kiszabadítottam és mindkettővel vékony csípőjébe markoltam, aminek hatására vágyakozva felszusszant. Ágyékát hozzám nyomta, majd lassan elvált az ajkaimtól és vágytól izzó tekintetét mélyen az enyémbe fúrta.

-Látom már a legkevésbé sem akarsz aludni - mosolyodtam el féloldalasan. Finoman kócos tincseibe túrtam és levezettem az ujjaimat az arcáig, ami még kissé pufi volt a korai ébredés miatt. Szemei álmosak voltak, de huncutul csillogtak és ajkai ördögi vigyorra húzódtak.
-Ki mondta, hogy aludni akarok, hm? -vonta fel flegmán a szemöldökét, majd a fejünkre húzta az egyik puha pokrócot. Ajkaival végig cirógatta a számat, egy apró puszit adott rá és elkezdett fokozatosan egyre lejjebb haladni. Nyelvével nyálas csíkokat hagyott a nyakamon, a kulcscsontomon, majd óvatosan felemelkedett rólam. Szemtelenül elmosolyodott, ahogy kimért mozdulatokkal megszabadította magát az alvós pólójától, mialatt végig tartotta velem a szemkontaktust. - Azt mondtam, hogy bújj vissza velem az ágyba, nem pedig azt, hogy bújj vissza mellém aludni... - suttogta kéjtől perzselő hangon a fülembe.

Tessék itt van pár cuki ágyban hentergős Jeoingin, hogy tuti jól induljon a reggel és szép legyen a napotok! 💕 Eredetileg hétfőn akartam kirakni, de kedd lett belőle... Remélem azért örültök neki így is. ^^

Szeretettel: Raven. 💜