Minden ember másképp áll a Valentin naphoz, független attól, hogy szingli-e vagy sem. Vannak akik leszarják, vannak akik imádják és vannak akik utálják. Nos, én az első csoportba tartozom, bár ha van párom akkor igyekszem azért megerőltetni magam, ha a másik igényli. Az idei évet szingliként kezdtem és a Valentin-buzi barátaim már február elsején belekezdtek a "jaj mi lesz veled Valentin napkor" sopánkodásba... Őszintén? A legkevésbé sem érdekelt. Beregisztráltam egy randi appra, ahol mind tudjuk, hogy mit keresnek az emberek és direkt február 14 utánra szerveztem találkozót. Bár nem vagyok egy koreai ideál, de elég sokan rám írtak, ezzel is bizonyítva, hogy mennyire elkeseredettek tudnak lenni az emberek.

Itt találtam rá Lee Jenora, aki finoman fogalmazva üdítő kivétel volt a sok kétségbeesett, dickpic küldő barom közt. Intelligens volt, humoros és művelt. Közös hobbink volt a tánc, mindketten imádtuk a shakeket, a rament és a fehér felsőket. Az elején leszögeztük, hogy nem akarunk semmi komolyat és szigorúan Valentin nap után fogunk találkozni. Tetszett a lazasága, hogy sok közös volt bennünk, de ha valamiben még sem érettünk egyet arról is normálisan tudtunk beszélgetni. Ahogy teltek a napok, úgy szaporodtak a beszélgetések és úgy kezdtem el egyre inkább sajnálni, hogy ez a pasi bizony csak egy éjszakára lesz az enyém.

Szinte füstölt a kezem alatt a mobilom, annyit nyomkodtam... Rengeteg üzenetet váltottunk és mikor a megbeszélt randink elmaradt a váratlan lebetegedésem miatt, videóhívást kezdeményezett és órákon keresztül tudtunk dumálni a semmiről is. Egyre jobban beengedtük a másikat a magánéletünkbe és ez kezdett veszélyessé válni. Érett felnőtt nőnek tartottam magam, de Jeno pont az a típus volt akiről tudtam, hogy ha ezt tovább folytatjuk akkor teljesen elfogja csavarni a fejem... Így miután meggyógyultam a munkámra hivatkozva próbáltam picit ritkítani az üzenetváltásokat és sürgettem a "randi" időpontját. Gyorsan túl szerettem volna lenni az egészen... Azt akartam, hogy a fiú kellemes emlékként maradjon meg bennem, ne pedig fájó tüske legyen a szívemben.

-A ma este 7 jó lenne neked? - kérdezte lazán köszönés helyett, mikor ebéd szünetben felhívott.
-Szia neked is... És igen, jó lesz - feleltem nevetve. - Viszont most kajálok szóval majd később felhívlak ha végeztem.
-Rendben. Szia Y/N - köszönt el majd bontotta a vonalat. A ramenem felett elmerengve agyaltam, hogy mennyi időm is lesz munka után elkészülni... Talán 3 óra elég lesz, hogy rendbe szedjem magam. A lakást tegnap teljesen kitakarítottam, ahogy minden vasárnap szoktam, így csak magammal kellett foglalkoznom. Fejben elképzeltem a tökéletes szettet, frizurát és sminket, csak egy valamit nem értettem... Miért repkedtek pillangók a gyomromban?

Nem hívtam vissza ebéd után, hiába ígértem meg. Minden perccel spóroltam, hogy annál előbb szabadulhassak az irodából. Már hazafelé vezetem amikor megcsörgettem és lefixáltam vele az esti találkozót. Megbeszéltük, hogy nem lesz semmilyen romantikus körítés, csak feljön hozzám, szexelünk és megy mindenki a dolgára. Vegyes érzéseim voltak ezzel kapcsolatban... Az elmúlt hetekben annyira megszoktam, hogy chatelünk, telefonálunk, videóhívásozunk, hogy picit sajnáltam, hogy ez holnaptól véget ér. Másrészt viszont alig vártam, hogy lássam, csókolhassam és, ahogy ő fogalmazott, valóra váltsa minden kérésem az ágyban. A kis fiús sármja mögött rejtőzött egy igazi bad boy, aki pontosan tudta mikor mit kell mondania. Fájdalmasan az esetem volt a srác...

Amint átléptem a küszöböt, mint egy őrült rohantam zuhanyozni, szőrteleníteni és hajat mosni. Hogy izgultam-e? Az nem kifejezés... Pedig nem ő volt az első egy éjszakás kalandom. Lehet az előzőeknél azért nem paráztam rá, mert spontán történtek, Jenoval pedig már hetek óta tervezgettük, hogy mit is fogunk csinálni. Próbáltam megtalálni az aranyközép utat, amivel nem azt sugallom, hogy ő is csak egy a sok közül, de nem is azt, hogy görcsösen elakarom csábítani egy életre. Ahogy kétségbeesetten és meztelenül álltam a szekrényem előtt, rájöttem, hogy nem vagyok normális, így gyorsan megragadtam az első kezem ügyébe kerülő fehérneműt és felöltöztem.

Egy gyönyörű, de nem túl erotikus szatén anyagú és lila színű szettet választottam ki random, ami megvolt bolondítva egy kis csipkével is. Magas derekú farmert és egy fehér blúzt vettem fel, így a végeredmény csinos volt, de nem kihívó. A hajam megfésültem és szabadon hagytam majd laza sminket kentem fel a fejemre. Egy kis vízálló szempilla spirál, egy (állítólag) csók álló nude színű rúzs és már készen is voltam. Nem akartam túlzásba vinni a vakolatot mert ha jó a szex úgyis szétfolyik, elkenődik... És mégis ki akar a gyönyör csúcspontján úgy ki nézni mint Joker és egy mosómedve szerelem gyereke?

A kanapén ülve izgatottan nyomkodtam a telefonomat amikor megszólalt a csengő. Gyorsan a hajamba túrva próbáltam megigazítani rakoncátlan tincseim miközben magamra öltöttem a magabiztos nő szerepét.
-Szia Jeno - mosolyogtam rá a fiúra, aki leplezetlen nyálcsorgatással bámult végig.
-Észveszejtő vagy Y/N - nyelt egy nagyot majd a szemembe nézett. - De minek csípted ki magad ennyire, ha nem hagyjuk el a lakást?
-Kicsíptem? - vontam fel kérdőn az egyik szemöldököm. - Jeno nálam ez az alap, hidd el rohadtul nem így nézek ki mikor igazán kicsinosítom magam. - A fiú egy könnyed lépéssel átszelte a köztünk lévő távolságot majd a derekamnál fogva közel húzott magához.
-Legközelebb mutasd meg...

-Le-legköz-legközelebb? - dadogtam mint egy idióta és hatalmas szemekkel pislogtam a fölém tornyosuló fiúra. Jeno nemes egyszerűséggel figyelmen kívül hagyta a kérdésemet és szó nélkül a számra tapadt. Először finoman végig nyalt az ajkaimon majd mikor megadtam neki a bejutást, úgy lett egyre inkább követelőzőbb. Tudtam, hogy miért jött, de az események számomra "ijesztő" gyorsasággal haladtak és mire észhez tértem már a fenekembe markolva az ölébe kapott. Türelmetlen, mohó csókokkal ostromolta a nyakam és nem kímélve a bőrömet hagyott rajtam szívás nyomokat.
-Hol van a háló? - suttogta vágytól rekedtes hangon majd finoman belém harapott.
-Csak menj tovább egyenesen - nyögtem fel kéjesen.

Karjaival erősen és stabilan tartott, lenyűgözött az ereje. Nem voltam pehelysúlyú, de ő úgy cipelt mintha csak egy tollpihe lettem volna. Kissé hátrébb hajolva leszedtem magamról a pólót majd a melltartót, mire Jeno türelmetlenül felmorrant és a fenekemre csapott. Pillanatok alatt a szobámba értünk, mégis óráknak tűnt... Mindkettőnk szexuális frusztrációja szinte már elviselhetetlen volt és éreztem a fiún, hogy nagyon visszafogta magát. Amikor végig fektetett a matracon és fölém mászott erősen megragadtam a felsője alját majd egy mozdulattal megszabadítottam tőle. Karjaimmal körbeöleltem a nyakát és úgy húztam közelebb magamhoz, hogy a fülébe tudjak suttogni.
-Ne finomkodj... Azt akarom, hogy keményen dugj meg.

Ezzel a két mondattal kiengedtem a "ketrecbe zárt vadállatot" és Jeno teljesítette a kérésemet. Nem volt erőszakos, de végre nem fogta vissza magát és felszabadulva vette birtokba minden porcikámat. Végig nyalt a mellbimbómon majd erősen megszívta miközben elég hevesen próbált megszabadítani a farmeromtól. Mikor már csak a falatnyi szatén anyag takarta a testem, elégedetten felszusszant és végig simított a nőiességemen. Nyelvével nyálas csíkokat hagyva maga után haladt egyre lejjebb majd drámai lassúsággal megszabadított a bugyimtól is. Mélyen belém nyalt a bejáratomtól a csiklómig és két ujját elmerítve bennem kezdett el ingerelni.
-Jeno... - sóhajtoztam hátravetett fejjel miközben mindkét kezemmel a lepedőt markoltam.

-Még bele sem lendültem baby, de szinte már az ágyra cseppen a nedved - nevette el magát kissé. - Ennyire jó érzés? - kérdezte incselkedve, miközben pontosan tisztában volt a tehetségével. Válasz nélkül akartam hagyni, de bosszúból belém harapott.
-JENO - sikítottam fel meglepetten. Tette egyáltalán nem fájt, csak "kissé" váratlanul ért.
-Nem válaszoltál - nézett fel rám elsötétült tekintettel. Ujjai egy pillanatra sem álltak le, sőt... Még gyorsabb tempóban ujjazott tovább.
-Igen, igen... - lihegtem hátravetett fejjel. - Még senki nem tudott ilyen szinten felizgatni a nyelvével és az ujjaival - vallottam be.
-Jézusom milyen kisfiúkkal találkoztál te eddig... Megérdemled, hogy valaki végre rendesen kielégítsen.

Szavait tettek követték és biztos voltam benne, hogy a szomszédaim abban pillanatban a pokol legmélyebb bugyrába kívántak... Jeno nyelvével a csiklóm kezdte ingerelni és három ujját merítette el bennem, egyre gyorsabb ütemben. A hasamban lévő a feszültség szépen lassan kezdett szétáradni az ereimben és megbénította a testem... Magatehetetlenül remegtem a fiú alatt miközben semmi másra nem voltam képes a neve ismételgetésén kívül. Pillanatokon belül robbanás szerűen csapott le rám az orgazmus és lángra lobbantotta az egész testem. Jeno kihúzta belőlem az ujjait és elégedetten vigyorogva fölém tornyosult. Félig nyitott pillákkal bámultam gyönyörű arcát majd a hajába túrva húztam le magamhoz egy csókra.

-Csoda szép vagy mikor elélvezel - morogta az ajkaimra majd teljes méretével váratlanul belém hatolt. Körmeim a vállába mélyesztve sikítottam fel, érzékeny voltam még és emiatt nem tudtam eldönteni, hogy kínt vagy kéjt éreztem. - Ne aggódj, addig nem durvulok be, míg nem az élvezettől sikítasz - nyögte a számba. - És hidd el rohadtul nehéz visszafogni magam... Mert baromira jó érzés a szűk, forró puncidban lenni.
-Akkor ne fogd vissza magad... - lihegtem mire Jeno kissé felemelkedett, hogy a szemembe tudjon nézni.
-Jól át gondoltad? - kérdezte vigyorogva majd mikor válaszol bólintottam egyet, olyan erősen és gyorsan kezdett el dugni, hogy egy pillanatra fennakadtak a szemeim.

Lökései átlendítettek a kéj és kín vékony határán és már csak színtiszta gyönyört éreztem. Egyszerűen csodálatos volt ahogy a farka újra és újra elmerült bennem... Dereka köré fontam a lábaimat, Jeno pedig azonnal a combjaimba markolt. Nem emberi volt amit a testemmel művelt. Egyik kezével erősen a fenekemre csapott, amibe az egész testem beleremegett.
-Baszki... - nyögött fel a fiú majd tenyere ismét hatalmasat csattant a popsimon. - Olyan erősen rászorítasz ilyenkor a farkamra, hogy azonnal eltudnék élvezni - vallotta be majd lefejtette magáról a lábaimat és a vállaira vette mindkettőt, ezzel még mélyebben merült el bennem.

A melleimbe kapaszkodott és már-már durvának mondható lökésekkel juttatott mindkettőnket a csúcsra. Újra a fiú nevét nyögve adtam át magam az eufórikus érzésnek, miközben úgy markoltam a lepedőt, hogy már görcsbe álltak az ujjaim. Egy pillanatig sem fájt amit velem csinált, minden másodpercét élveztem... Soha senki nem tudott, így kielégíteni és soha senki nem figyelt még így oda rám szex közben. Jeno ahogy érzékelte, hogy elélveztem kihúzódott belőlem és kezének gyors mozgásával próbálta a csúcsra juttatni magát. Lassan odamásztam hozzá, lefejtettem a tenyerét a farkáról majd tövig elnyeltem egész méretét. Fejem ütemesen mozgatni kezdtem miközben végig mélyen a szemébe néztem.

A hajamba markolva irányított majd pár pillanat múlva a számba lövellte az örömnedvét. Hangos cuppanással váltam el a farkától és mosolyogva néztem fel a hangosan lihegő fiúra.
-A... Kurva... Életbe... - túrt a hajába nevetve. - Hihetetlen vagy Y/N - mondta elismerően majd lehajolt hozzám egy csókra. Kezei mindenhol érintettek, cirógattak és szorosan magához ölelt.
-Itt alszol? - kérdeztem reménykedve.
-Ezt kérned sem kell, legalább végtelenre tudjuk nyújtani az éjszakát - válaszolta majd egyre mohóbban vette birtokba az ajkaimat. - De legközelebb te jössz hozzám, nekem nincsenek szomszédaim akiket zavarhatna az édes, kéjes hangod.
-Oh... Rendben - feleltem magabiztosan miközben belül ezer kétely gyötört...

Vajon tényleg lesz olyan, hogy "legközelebb"?