Mindig is szerettél kísérletezni a konyhában, egészen kislány korod óta érdekelt a főzés. Nagyon sok praktikát tanultál el a szüleidtől, nagyszüleidtől és amikor kirepültél a családi fészekből apukád büszkén adta át neked a családi titkos receptek gyűjteményét. Bár azt mondta, hogy a szakács könyvnek akkor fogod igazán jó hasznát venni ha megházasodsz, ezzel finoman célozott arra, hogy jókat süss-főzz a férjednek... De hiába csak pár hónapja randiztatok a pároddal, te őszintén hittel benne, hogy ő számodra az igazi.

Egyik szabadnapodon unottan pörgetted a Netflixet, amikor a gyomrod hangosan megkordult, ezzel jelezve, hogy ideje lenne valami táplálékot magadhoz venni. Mivel szerettél volna valami újat kipróbálni a családi ereklyét hívtad segítségül, amit aztán a szófán békésen ücsörögve kezdtél el kíváncsian átlapozgatni.
-Uhh, ez jó lehet! - nyugtáztad elégedetten, majd úgy pattantál fel a kanapéról, mintha rajzszögekbe ültél volna. - Szívem! - léptél be izgatottan a stúdiónak átalakított szobába, ahol kedvesed elmélyülve dolgozott. - Van egy új receptem, vagyis nem új, de még sosem próbáltam - hadartad lelkesen. - És azt szerettem volna megkérdezni, hogy esetleg lenne kedved megkóstolni? - kérdezted az idolt, aki szavaid hallatán mosolyogva fordult feléd és rögtön az ölébe húzva ölelt magához.

-Oké, mutasd meg - felelte Jiyong, vagy ahogy a szakmában hívták GD.
-Főzöl velem? Nincs sok munkád? - érdeklődtél reménykedve.
-Úgyis most akartam tartani egy kis szünetet. Menjünk, főzzünk valami finomat - mondta a férfi, majd óvatosan kitessékelt az öléből. - De remélem a desszert te leszel - jegyezte meg huncutul, majd nagyot csapott a hátsódra.
-Az isten verjen meg Jiyong, nem vagy normális - kiáltottál fel fájdalmasan, a sajgó feneked simogatva, amin GD hangosan felnevetett.

A konyhába érve a fiú orra alá toltad a receptet, aki csak elgondolkodva hümmögött. Végül áldását adta az új étel kipróbálására és azon nyomban felosztottátok egymásközt a feladatokat. GD húst szeletelt, te pedig megpucoltad a zöldségeket, majd párolni kezdted őket. Egyszerűen tökéletes volt köztetek az összhang.

Végig sokat beszéltetek, nevettetek, megdobáltátok egymást a zöldségek héjával és ádáz kardvívást rendeztetek két fakanál segítségével. Mindketten nagyra nőtt gyerekek voltatok, de komolyan és éretten viselkedtetek ha a helyzet úgy kívánta. Valószínűleg ezért alkottatok olyan remek párost, na meg mert Jiyong és te is minden őrültségre kaphatóak voltatok.
-ÉN NYERTEM - kiáltott fel diadalittasan az idol, mikor sikeresen kiütötte a kezedből a fakanalat, amit te csak egy flegma szemforgatással reagáltál le. - Szeretlek baby - ölelt azonnal magához, majd apránként birtokba vette az ajkaidat.
-Én is szeretlek téged - felelted mosolyogva és ahogy a férfi arcát nézted csak arra tudtál gondolni, hogy te vagy a legszerencsésebb az egész világon.

Ezekért a pillanatokért érdemes élni...