-Elvesztetted - lökted meg dühösen a melletted ülő vállát.
-Igen, elvesztettük - javított ki a fiú, majd lerakta az öléből a laptopját.
-Ebbe ne keverj bele engem is Gaon - húztad fel sértődötten az orrodat. - Nem az én hibám, hogy béna vagy - csóváltad meg a fejed, mire az idol mérgesen felfújta az arcát.

-Ki az aki nem követte a tervet és tőlem fényévnyire hősködött?! - kiáltott rád Gaon.
-Improvizáltam - vontad meg a vállad lazán.
-Remek - morogta az orra alatt a fiú. - Szóval kinek a hibája? - kérdezte összeszűkült tekintettel és karjait összefonta a mellkasa előtt.
-A tiéd, mert nem tudsz játszani - nyújtottad ki rá a nyelved, mire az idol pár másodpercig csak enyhén eltátott szájjal és kikerekedett szemekkel bámult téged.
-Te kis... - sziszegte vészjóslóan és egy pillanattal később már rád is vetette magát.

Könnyedén föléd kerekedett és maga alá gyűrte a tested. Annyira nem számítottál erre, hogy egy meglepett sikoly hagyta el a szádat, ami elégedett mosolyt varázsolt Gaon arcára. A csuklóidnál fogva a fejed fölé szorította a karjaidat és lassan közelebb hajolt hozzád.
-Túl nagy lett a szád mostanában - dorombolta elmélyített hangon, aminek köszönhetően a szíved azon nyomban hevesebben kezdett el verni.
-Na és? - firtattad fölényesen. Egyszerűen imádtad Gaont provokálni és ilyen apró kis piszkálódásokkal a vérét szívni.
-Talán be kéne, hogy fogjam...? - felelte elgondolkodást színlelve.
-Hajrá. Talán ebben nem vagy akkora pancser, mint a játé... - cukkoltad tovább a fiút, de a mondatot nem tudtad befejezni, mert Gaon hirtelen lecsapott az ajkaidra.

Úgy csókolt, hogy képtelen voltál nem a szájába nyögni. Pontosan nagyon jól tudtad, hogy mire képes azokkal az eszméletlen puha ajkaival... De jó móka volt addig provokálni őt, amíg a kontrollt elvesztve mohón esett neked.

A fiú szenvedélyesen falta a szádat, nyelve könnyed táncot járt a tiéddel és időnként a fogai közé csípte az alsó ajkad. Nem sokára elengedte a karjaidat és a fejed mellett megtámaszkodva csókolt tovább. Kihasználva kezeid szabadságát rögtön selymes tincsei közé túrtál, majd ujjaiddal finoman végig zongoráztál a gerince mentén, az oldalán és végül a pólója alá nyúlva cirógattad bársonyos bőrét.

-Baby - sóhajtottál fel elégedetten, mire Gaon megszakította a csókot.
-Még mindig képtelen vagy befogni? - morrant fel türelmetlenül.
-Hát cica - vigyorogtál rá bárgyún, majd az ajkaira pusziltál. - Ha ilyen módszerekkel fogsz elhallgattatni, akkor sosem fogok bekussolni - jegyezted meg huncutan.
-Ohh, valóban? - húzta fel érdeklődve a szemöldökét a fiú és óvatosan megharapta az alsó párnácskádat. - Ennyire telhetetlen lennél? - kérdezte szemtelenül.
-De csak mert rólad van szó - felelted somolyogva, majd a vállainál megragadva húztad magadhoz közelebb, hogy még tovább élvezhesd mámorító csókjait.

Talán nem is akkora baj, hogy elvesztettétek azt a játékot...