Ez most egy nem rendhagyó rész, ugyanis nem Y/N hanem Felix szemszögéből írok.

A padon ülve ráérősen egy könyvet olvasott, egyszerre nyugtatott meg és idegesített fel a látvány. Mindig boldog voltam, ha láttam őt, de tudván, hogy rám várt kezdtem mérges lenni magamra, amiért nem indultam el időben. Na, nem mintha a dugóról tehettem volna, de akkor is! Bangchan (az ideiglenes sofőröm) dudált egyet, mire Y/N összerezzent és reménykedve körbenézett.  Amikor megpillantotta az ismerős autót arcán széles mosoly terült el, sietősen elrakta  a könyvét és futni kezdett felénk. Haja laza hullámokban omlott a vállára, virág mintás nyári ruhája pedig kiemelte észveszejtő alakját. Egyszerűen gyönyörű volt... Én pedig kibaszottul szerelmes belé.

-Sziasztok - pattant be hátra vigyorogva, majd előrehajolt, egy puszit nyomott az arcomra és összeborzolta Chris haját.
-Szia Y/N - morgolódott a leader, miközben rákanyarodott a főútra.
-Szia picim - fordultam Y/N felé mosolyogva. - Hoztál mindent, amit mondtam? - kérdésemre a párom lelkesen bólogatni kezdett.
-Hova is megyünk pontosan? - nézett rám aranyosan, fejét az ülésemre támasztva.
-Szöul legszélére, ahol már csak kertes házak vannak - feleltem, majd előre fordultam, ugyanis a kitekeredett pozíció kezdett nagyon kényelmetlen lenni.
-Egészen pontosan villák - javított ki Chan. - Szóval biztonságban lesztek a kíváncsi tekintetek elől - mosolygott ránk biztatóan.
-Huha, ez nagyon jól hangzik - derült fel a szerelmem arca és lelkesen tervezgetni kezdett, hogy mit fogunk majd csinálni a hétvégén.

Az út kellemesen telt, végig beszélgettünk, zenét hallgattunk és jókat nevettünk. Láttam Chanon, hogy még feszült volt, ezért mikor megérkeztünk odamentem hozzá, hogy beszéljünk.
-Menj csak előre baba - pusziltam Y/N homlokára. - Mindjárt megyek én is és viszem a csomagjainkat is - mosolyogtam rá, mire szó nélkül bólintott és a bejárathoz ment. Rögtön elkezdte felfedezni a kertet és ez volt az egyik olyan tulajdonsága amiért beleszerettem. Y/N egy nagyon talpraesett lány volt, a fan találkozón mutatott félénksége hamar porba hullott és megismerhettem a valódi arcát. Vagány volt és rátermett, de mindezek mellett végtelenül kedves, odaadó és törődő.

-Mi a baj Chris? - kérdeztem rá kerek-perec, nem szerettem kerülgetni a forró kását. A leader atyáskodva magához ölelt, majd mikor elengedett egyik kezét a vállamra tette.
-Y/N egy szuper csaj, kérlek nagyon vigyázz magatokra! Ha ez kiderül... - kezdett bele, de a mondat végét elharapta. Bár így is jól tudtam, hogy mit akart mondani.
-Minden rendben lesz hyung - mosolyogtam rá biztatóan, majd búcsúzóul átöleltem, kivettem a kocsiból a csomagjainkat és Y/N után indultam.
-ÉREZZÉTEK JÓL MAGATOKAT - kiáltott utánunk Chan.
-Néha tényleg olyan, mintha az apukánk lenne - jegyezte meg vigyorogva Y/N, majd kivette a kezemből az egyik táskát, hogy ki tudjam nyitni az ajtót.

-Azta - csodálkozott rá a ház gyönyörűséges belsejére a szerelmem, mikor átléptük a küszöböt.
-Egész csinos - vigyorogtam rá,  mire kislányosan elnevette magát.
-Én más szavakkal illetném, a csinos elég enyhe kifejezés - felelte, miközben elkezdett körbe sétálni a nappaliban. - Ez a csajozós búvóhely? - nézett rám somolyogva. A táskáinkat ideiglenesen leraktam a kanapé mellé, majd Y/N-hez léptem és hátulról átöleltem a derekát.
-Kinek mi - vontam meg a vállam. - Nekem te vagy az első lány akit idehoztam...
-Ahhw Felix - fordult felém meghatottan és már épp készült megcsókolni.
-...előtted  csak fiúkkal voltam itt - fejeztem be röhögve, mire Y/N nevetve homlokon csapott.
-Dinka - forgatta meg a szemeit mosolyogva.

Boldogan nevetve menyasszony pózban az ölembe kaptam és pici kezeit rögtön a nyakam köré fonta. Szerelemtől csillogó tekintettel bámultuk egymást szótlanul és mindkettőnk szája a fülünkig ért. Ahogy néztem gyönyörűséges arcát, hatalmas őzike szemeit, édes ajkait, pisze orrát, csak egy valamire tudtam gondolni... Lehetne ennél is tökéletesebb az életem?
-Nem kell cipelned, vannak lábaim - szólalt meg csendesen a kedvesem.
-De cipelni akarlak - húztam fel az orromat tettetett sértődöttséggel, amin jó nevetett és arcát a mellkasomba fúrta.
-Szeretlek Felix!
-Én is szeretlek téged Y/N!

A szobába érve óvatosan lefektettem az ágyra, de mikor felakartam állni a matracról nem engedte. A pólómnál megragadva húzott vissza magához, ajkain angyali mosollyal bámult a szemeimbe és két ujjával finoman végig simított minden egyes szeplőmön. Szemeimet automatikusan behunytam a kellemes érzés hatására és mire feleszméltem szája máris az enyémre tapadt és óvatosan birtokba vette. Egy elégedett sóhaj szakadt fel belőlem, ahogy Y/N kezei lejjebb csúsztak, végig simítottak az oldalamon, majd a pólóm alá nyúlva a gerincem mentén cirógattak megállás nélkül. Egy könnyed mozdulattal fordítottam a helyzetünkön, így ő került felülre és kényelmesen helyet foglalt a csípőmön. Mindkét tenyeremmel a felsője alól  kissé kilógó derekát simogattam, miközben ajkaink egy pillanatra sem szakadtak el egymástól.

-Hiányoztál picim - törtem meg pár perc múlva a csókot.
-Te is nekem baby... - felelte kissé remegő hangon. Tudtam, hogy pillanatokon belül elfogja sírni magát, így hát egyik kezemmel a tarkójára fogtam és a hajába túrva visszahúztam magamhoz.
-Nehogy nekem most sírva fakadj! - suttogtam az ajkaira. - Azért találtam ki ezt az egészet, hogy örülj - dorgáltam meg szeretetteljesen és még a kamu durcis grimaszomat is bevetettem, mert tudtam, hogy azt mennyire imádja.
-De hát ezek örömkönnyek! - nevette el magát és kapkodva letörölte a szeméből kibuggyant sós cseppeket. - Köszönök mindent amit értem teszel - mondta szinte alig hallhatóan és egy röpke puszit adott a számra.

-Inkább én tartozom neked köszönettel - mondtam, miközben tekintetem mélyen az övébe fúrtam és elmélázva az egyik hajtincsével kezdtem el játszani. - Köszönöm, hogy ennyi mindent elviselsz értem - mosolyodtam el hálásan és egy könnycsepp szinte észrevétlenül, lassan végig gördült az arcomon.
-Nehogy nekem most sírva fakadj! - imitálta szemtelenkedve a mély hangomat, mire mindkettőnkből kitört a röhögés. Boldogan öleltem át és óvatosan lehúztam magam mellé az ágyba. Karjaim és lábaim úgy fontam köré, mintha indák lennének és arcom selymes tincsei közé fúrtam. Mélyeket lélegeztem mámorító illatából és úgy éreztem, hogy szó szerint feltudtam volna robbanni a boldogságtól. Nem bánthat senki, nem árthat nekem semmi, minden rendben van, amíg őt a karjaimban tarthatom...

YoruKitsune 💕