Démon:
Csillogó tekintettel simítottam végig a szarvain, amik oly' könnyedén bújtak elő a fején, mint a hóvirág tavasszal. Veszélyes volt, de épp azért vonzott, mert penge élen táncoltam minden alkalommal mikor egymás közelében voltunk. Viszont most bőven kimerítettem a veszély fogalmát, ahogy meztelenül feküdtem alatta, kéjtől remegő testtel.
-Szóval képes vagy a részleges átalakulásra? - sóhajtottam, miközben Seonghwa hosszú nyelvével végig nyalt a nyakamon.
-Bármire képes vagyok - morogta nem e világi hangon a fülembe. - Ember alakban, démon alakban és félig átváltozva is tudok létezni - mondta könnyedén, majd szájával éhesen az ajkaimra tapadt.
-És... Szexelni? - kérdeztem pironkodva és éreztem, hogy a démon fiú belemosolyog a csókba.

-Előttem nincsenek határok, de a törékeny emberi tested nem bírna el a démoni farkammal.
-Tégy próbára - suttogtam alig hallhatóan.
-Baby máshogy is eltudom venni az életed és örök kárhozatba taszítani a lelkedet, nem kell ahhoz, hogy szó szerint halálra keféljelek - nevetett fel szárazon, majd hatalmas karmokban végződő ujjaival a mellembe markolt. Nagyot nyelve néztem a kezeit és Seonghwa mintha olvasott volna a gondolataimban hirtelen eltüntette a karmait és éles fogaival a számba harapott. - Ha ezektől az apró kis körmöktől megijedtél, mit szólnál a farkamhoz? - incselkedett tovább. - Jobb lesz neked, ha az emberi méreteimmel teszlek a magamévá - morogta az ajkaimra és két ujját belém nyomva kezdett el ingerelni.

Nem ő volt az első akivel lefeküdtem, de ő volt a top1 aki ennyivel orgazmus közeli állapotba tudott sodorni. Hosszú nyelve ketté vált mint egy kígyónak, szemei vörösen izzottak és a félelem helyett csak még több vágyat éreztem. Lassan kihúzta belőlem az ujjait, végig nyalt a melleimen, majd egy erős lökéssel belém hatolt. Kéjtől sikítva kapaszkodtam a vállaiba és a fejem hátra hajtva szüntelen nyögtem Hwa nevét. Lehet, hogy a teste emberi volt, de amit velem művelt az nem. Folyamat eltalálta az édes pontomat, mialatt ajkai az egyik mellbimbómra tapadtak.

A lelkem mintha elhagyta volna a testem, magatehetetlenül remegtem a démon alatt, miközben a sorozatos orgazmus újra és újra végig száguldott bennem. Hwa magához ölelt, én pedig úgy éreztem, hogy egy másik dimenzióban lebegek és ernyedten lógtam a karjai közt.
-Jól jegyezd meg halandó... - markolt erőszakosan az arcomra mialatt egyre gyorsabb tempóban dugott tovább, nem törődve azzal, hogy még érzékeny voltam lent. - Te már az enyém vagy és ha bárki hozzád mer érni... - morogta reszelős hangon, miközben kezdte egyre jobban elveszíteni emberi külsejét. Szarvai megnőttek, karmai és nyelve megnyúltak és mintha a farka is nagyobb lett volna bennem. - Ha bárki csak rád mer nézni... Darabokra szakítom a kibaszott lelkét.

Tündér:
-Mondták már, hogy mennyire gyönyörű vagy? - kérdeztem csendesen, miközben végig simítottam a fiú szárnyain.
-Zavarba hozol Y/N... - motyogta és finoman elkapta a karjaimat és a nyakába tette őket. Mosolyogva vesztünk el egymás tekintetében, majd Yunho kissé felbátorodva egy szenvedélyes csókot kezdeményezett. Boldogan mosolyogtam bele a csókba, miközben ujjaimat selymes tincsei közé vezettem. Kezei végig simítottak az oldalamon, a hátamon és a csípőmön állapodtak meg. Vágyakozva sóhajtott a számba, miközben nyelvemmel végig szántottam alsó ajkán és rögtön elmélyítette a csókunkat.
-Szeretsz engem Yunho? - kérdeztem elválva puha párnácskáitól, mire a tündér fiú egyik kezével lágyan végig simított az arcomon.

-Ha az emberi világ tudomást szerez a létezésünkről, akkor mi elvesztjük a varázserőnket... Lényegében meghalunk és eltűnik a Földről az összes tündér - mondta fájdalmasan mosolyogva. - Mi lehet ékesebb bizonyítéka a szerelmemnek annál, hogy most is itt vagyok veled, vállalva a veszélyt? - suttogta és hüvelykujját végig húzta az alsó ajkamon.
-Yunho... - sóhajtottam fel vágyakozva. A tündér érintéseinek hatására mindig úgy éreztem, mintha egy másik világba kerültem volna.
-Megengeded nekem szerelmem? - kérdezte, miközben kezei már a pólóm alatt jártak és centiről centire fedezték fel a csupasz bőrömet.
-Neked bármit - válaszoltam elfúló hangon.

Felsőm aljához nyúlva könnyedén kapta le rólam a ruhadarabot és mivel nem viseltem melltartót ösztönösen magam elé tettem a kezeimet. Először voltunk ilyen szituációban és rettegtem, hogy mit fog hozzám szólni...
-Ne takard el magad - kérlelt szeretetteljesen. - Egyszerűen éjveszejtő vagy Y/N - szusszant fel boldogan miután leengedtem a kezeimet és szeme elé tárult fedetlen kebleimnek látványa. Puha, óvatos csókot kezdeményezett, hatalmas tenyereivel a fenekemnél fogva szorított az ágyékához. Türelmetlenül váltam el ajkaitól és szabályosan letéptem róla a pólóját, amin ő csak jót kuncogott, majd egy mozdulattal maga alá fordított. Leszedte rólam és magáról is a nadrágot, fehérneműt és kényelmesen elhelyezkedett a lábaim közt. Lehelete ingerelt ott lent és kínzó lassúsággal nyalt belém. Élvezte, hogy magatehetetlenül vergődtem alatta.

Ujjaival és nyelvével addig gyötört, amíg orgazmus közeli állapotba nem kerültem... Mielőtt elélvezhettem volna vigyorogva felült és az ölébe rántott. Én kerültem felülre, míg ő alattam feküdve csillogó tekintettel térképezte fel a testem. Szerelmesen csókolt, miközben lassan magamba fogadtam tagját, egyszerre nyögtünk fel mikor csípőm ütemesen mozgatni kezdtem. A feszültség az alhasamban nőni kezdett, de fura mód a hátam is bizsergett... Együtt éltük át a gyönyört és mikor belém élvezett hirtelen színpompás szárnyak törtek felszínre a bőröm alól.
-Szóval így lesznek a tündérek? - motyogtam lesokkolódva.
-Esküszöm nem szándékos volt - dadogta Yunho, mire én boldogan csókolni kezdtem.
-Végre nem kell többet bujkálnunk...

Angyal:
Mosolyogva simítottam végig tűzpiros tincsein. Teljesen elvette az eszemet az én kárhozott lelkemnek védelmezője. Nem tartottam magam jó embernek, de talán annyira még sem lehettem rossz, ha magamba tudtam bolondítani az őrangyalomat. Akkor találkoztam vele mikor egy kamion majdnem halálra gázolt és órákig élet-halál közt lebegve vártam a sorsomat, egy felhő szélén ücsörögve. Ott máshogy telt az idő... Amíg a Földön csak órák, odafent hetek teltek el és igen csak közel kerültünk egymáshoz az én angyalommal. Jongho attól a naptól kezdve bátran felfedte magát előttem, hisz rajtam kívül más nem láthatta őt.

-Te vagy az én legnagyobb kincsem - suttogta szerelmesen, mialatt kezei óvatosan érintve fedezték fel meztelen testem minden apró részletét.
-Jobban szeretsz még a szárnyaidnál is? - húztam az agyát mosolyogva, mire apró csókok ezreit adta az arcomra, nyakamra és a kulcscsontomra.
-A világ mindenségnél is jobban... - suttogta a fülembe és egy kellemes borzongás futott végig a gerincem mentén. Ajkai az enyémekre tapadtak és vágytól perzselő csókba hívott, miközben maga alá gyűrt. Ujjainkat összekulcsolta és kezeimet ily' módon szorította a fejem fölé, egy pillanatra sem szakadva ki a csókunkból.

Egy óvatos mozdulattal hatolt belém, amitől a levegő megrekedt mindkettőnk tüdejében. Jongho a fejét hátravetve merült el bennem újra és újra, miközben én a lábaimmal öleltem körbe karcsú derekát. Minden lökés közelebb sodort a beteljesüléshez, de a mellkasomra mintha mázsás súly nehezedett volna. Hiába kapkodtam a levegőt, mintha nem jutott volna elegendő oxigén a tüdőmbe... Csillagokat láttam a gyönyörtől mikor édes pontomat eltalálta, az alhasam folyamatosan beleremegett minden cselekedetébe. Éreztem, hogy ő is közel járt, mozgása felgyorsult és mély morgások szakadtak fel torkából. Mohón csókolni kezdett, aminek hatására elöntött a kéj és hangosan sikítva élveztem el. Tempóján cseppet sem lassítva hajszolta tovább a saját élvezetét és ennek hála hamarosan még egyszer átéltem az orgazmust.

Kihúzódva belőlem a hasamra élvezett, majd erőtlenül feküdt rá a mellkasomra. A nyomasztó érzés nem akart elmúlni és mikor megéreztem bőrömön végig folyni Jongho könnyeit már tudtam, hogy valami szörnyűséget műveltünk...
-Bocsáss meg nekem Y/N - suttogta, miközben a hátára feküdt és a csípőmnél megragadva beleültetett ismét ágaskodó farkába.
-Miről beszélsz? - lihegtem kétségbeesetten. - Miért nem kapok levegőt?
-A lelked hamarosan elkárhozik. Ez a büntetésed amiért elloptad egy ilyen tiszta teremtmény szívét - suttogta, majd a fenekembe markolva késztetett mozgásra. - De én sem vagyok annyira ártatlan... - nevetett fel szégyenkezve. - Mert amíg csak tehetem a karjaimban tartalak téged és kiélvezem a tested nyújtotta gyönyöröket.

Vámpír:
Csókja fémes ízű volt, ahogy a nyála keveredett a véremmel. Ezerszer megfogadtam már magamnak, hogy nem megyek többet bele a piszkos játékaiba, de a megszállottja lettem... Ő pedig hülye lett volna, ha nem használja ki az ezüst tálcán kínált lehetőséget. Beteg voltam? Lehet... Sőt biztos, de az vesse rám az első követ, aki ellen tudott volna állni a helyemben. Hogy mondasz nemet egy olyan személynek aki szégyentelenül olvas a gondolataidban és minden együtt töltött éjszakán valóra váltja MINDEN vágyadat? Hogy utasítasz el valakit, akinek egy puszta csókjától az orgazmus könyörtelenül száguld végig az ereidben...?

Lassan vált el az ajkaimtól, kiélvezve minden egyes pillanatot. Újra feltépte a behegesedett bőrt a nyakamon és mohón inni kezdte a véremet, miközben én ernyedten lógtam a karjaiban. Na persze nem a vérveszteségtől, hiszen nagyon vigyázott rám, hanem az eufóriától amit belém mélyedő agyarai okoztak. Könnyedén végig fektetett a hatalmas francia ágyon, majd ajkáról egy látványos mozdulattal lenyalta a piros folyadékot. Apró csókokkal lepte el a mellkasom és ajkai fogságába ejtette az egyik mellbimbómat, másikat pedig az ujjaival ingerelte.
-Wooyoung... - sóhajtottam kéjesen, mikor szabad kezével a nőiességemre simított és cseppet sem finomkodva belém tolta két ujját.

A mellembe harapott, apró szívás nyomokat hagyott rajta, miközben könyörtelen tempóban ujjazott tovább. Ajkai lejjebb vándoroltak a testemen, mindenhol belém mélyesztette éles fogait és elégedetten mosolygott kéjes nyögéseim hallatán.
-Még mindig ínycsiklandó vagy kedvesem... - suttogta vágytól rekedtes hangon, majd széttárta a combjaimat és végig nyalt a csiklómon. - Nem is tudom eldönteni, hogy a véred vagy a nedved ízlik jobban - sóhajtotta vágyakozva és körmeit a fenekembe mélyesztve húzott magához közelebb.
-Akarlak - vergődtem alatta frusztráltan és kissé durvábban a hajába téptem, de Wooyoung csak jót nevetett a hevességemen.
-Előbb élvezz a nyelvemre - morogta, majd szabályosan falni kezdte a puncimat.

Mintha áramot vezettek volna a testembe, olyan intenzitással csapott le rám az orgazmus. Spriccelve élveztem el és Wooyoung csak egy büszke mosollyal az ajkain nyalta le magáról a nedvemet. Rám nehezedve durván hatolt belém, majd a vállára vette az egyik lábamat. Farka észveszejtő tempóban mozgott bennem, mikor hirtelen kihúzódott belőlem, a hasamra fordított és úgy dugott tovább. Óvatosan egy kényelmesebb pózba helyezkedtem, fejem hátravetettem az élvezettől, miközben Wooyoung ujjai a nyakamra fonódtak. Agyarai váratlanul csaptak le és a szokásos kéj helyett mintha méreg áradt szét volna a testemben. A fájdalomtól vergődve próbáltam szabadulni a szorításából, de olyan erősen fogott, hogy esélyem sem volt.
-Most már az én kárhozott királynőm vagy... Örökre - nevetett elégedetten a fülembe.

Bukott angyal:
Szinte megbabonázva néztem kitárt fekete szárnyait. Tudtam, hogy bűnös lélek, de egyszerűen nem érdekelt. Hangja kellemesen mély volt, pillantása szelíd, ajkai hívogatóan puhák... Szavakkal leírhatatlan volt a szépsége és amikor hónapokkal ezelőtt megpillantottam abban a kétes hírű füstös klubban, rögtön tudtam, hogy különleges.
-Érdekel a történeted - simítottam végig könnyedén a sötét színű tollakon.
-Fog az változtatni bármit is a rólam alkotott véleményeden? - firtatta somolyogva, mire határozottan megráztam a fejem.
-Nem igazán - vontam meg a vállam. - Pusztán csak kíváncsi vagyok - suttogtam a fülébe, majd egy apró csókot nyomtam az ajkaira.

-Túlságosan szeretem az egy éjszakás kalandokat - válaszolta unottan, miközben lassan vetkőztetni kezdett.
-Hát nem úgy vettem észre - nevettem el magam akaratom ellenére, mire a bukott angyal szemei dühösen villantak rám. - Hányadik "egy éjszakánk" is ez Yeosang? - döntöttem oldalra a fejem, ezzel a kérdéssel sarokba szorítva őt.
-Idióta ember lány - sziszegte ingerülten, majd szabályosan rám vetette magát. Nagyot nyekkenve terültem el az ágyon és egy szempillantás múlva már ruha sem volt rajtam... Yeosang ijesztő gyorsasággal vetkőztetett le pucérra. - Ha még egyszer emlékeztetsz arra, hogy szerelmes vagyok beléd... Magammal viszem a lelked a pokolba.

Ajkaim flegma mosolyra húzódtak és tekintetem mélyen az övébe fúrtam, miközben kezeimmel játszi könnyedséggel kicipzároztam a farmerját.
-Nem vetted észre, hogy önszántamból követlek oda édes...? - tettem fel a költői kérdést, majd határozottan álló farkára markoltam.
-Baszki Y/N - mordult fel kéjes hangon és türelmetlenül lerángatta magáról is a testét fedő ruhadarabokat. Kiéhezve tapadt ajkaimra és úgy csókolt, hogy szinte belefulladtam. Makkját óvatosan a csiklómnak dörgölve ingerelt és mikor megérezte nedvem a farkára folyni elégedetten mosolygott bele a csókba. - Mondtam már, hogy mennyire imádom ahogy reagálsz az érintéseimre? Hogy meg sem kell erőltetnem magam, de te már is vágysz rám... - suttogta a fülemhez hajolva és lassan elmerült bennem.

Kezei a csípőm markolták, de tekintetét egy pillanatra sem vette le kéjben úszó arcomról. Pillantása izzott, szinte égetett... Olyan szerelmesen nézett rám, mint még soha senki. Türelmetlenül húztam magamhoz és kezdtem el falni az ajkait, de ő csak jót derülve rajtam mosolygott bele a csókba, miközben egyre gyorsabb iramot diktált. Fennakadó szemekkel sikítottam megállás nélkül a nevét ahogy az alhasamban keletkezett csomó szabályosan felrobbant és ezer fokra hevítette a vérem. Yeosang azonnal követett és egy mély morgás kíséretében belém lövellte öröm nedvét. Erőtlenül heveredett le mellém, majd gyengéden magához húzta orgazmustól remegő testem.
-Még szerencse, hogy azelőtt elbuktam, hogy megismertelek... Így most büntetlenül élvezhetek minden veled töltött pillanatot.

Incubus:
Furcsa álmok gyötörtek egy ideje és akkor még finoman fogalmaztam... Minden éjjel magáévá tett egy inhumánus lény és bárhogy igyekeztem nem tudtam elmenekülni. Úgy nézett ki mint a megtestesült tűz... Haja mint láng, szemei mint a vér, ajkai mint a cseresznye. Bármennyire is tetszett, ösztönösen éreztem, hogy nem szabadna a közelében lennem. Azzal nyugtattam magam, hogy ez csak a képzeletem szüleménye, de a testem minden reggel úgy viselkedett, mintha nagyon is valóságos lett volna az álmom összes pillanata.

Összezavarodtam és féltem, miközben beteg módon vártam az éjszakákat. Olyan gyönyört éltem át a lény karjaiban, ami nem e világi volt és kezdtem beleőrülni a tudatba, hogy ezt nem kaphatom meg napközben. Bizonyítékot akartam arról, hogy csak az őrült fantáziám teremtménye, vagy valami más... És egy éjjelen meg is kaptam a választ.
-Még mindig azt hiszed, hogy csak a fejedben létezem, igaz? - firtatta kíváncsian és kegyetlen tempóban dugni kezdett. Meg sem kottyant neki az őrült gyorsaság amivel belém hatolt, miközben én csak fennakadó szemekkel nyögtem alatta. - Gyerünk halandó, mutasd meg milyen engedelmes vagy - fonta karmokban végződő ujjait a torkomra. - Élvezz a farkamra.

Reggel lesokkolódva néztem a tükörképem. Remegő ujjakkal, hitetlenkedve tapogattam végig az öt tökéletesen látszódó ujjlenyomatot a nyakamon, amik túl nagyok voltak ahhoz, hogy esetleg véletlenül az enyémek legyenek. Megtudtam amit akartam és innentől kétség sem férhetett hozzá, hogy az álmaimban kísértő lény nagyon is valóságos.
-Tudom már, hogy létezel... Csak még azt nem tudom mi vagy és mi a neved - sóhajtottam kéjesen, ahogy a következő éjszaka kegyelmet nem ismerve vette birtokba a testem. Ajkai ördögi mosolyra húzódtak, úgy pillantott fel rám a lábam közt fekve.
-Fontos ez? - kérdezte unottan, majd lomhán végig nyalt a csiklómon és két ujját belém nyomta.

-Igen... - nyögtem elfúló hangon. A fiú mohón falni kezdett, embertelen tempóban nyalt és ujjazott, majd hirtelen belém dugta a nyelvét. Sikítva élveztem el és az orgazmusom után próbáltam ellökni a fejét, de nem engedte... Szinte itta a nedvemet és a fenekemnél felemelve húzott közelebb magához, nem törődve azzal, hogy ez nekem mennyire fájt. Amikor a kín helyét átvette az élvezet, rám mászott és egy erős mozdulattal a farkára rántott.
-A nevem Mingi és incubus vagyok. Tudod, hogy ez mit jelent? - vigyorgott rám megvillantva kicsit sem emberi fogait, majd válaszom meg sem várva folytatta . - Szépen lassan megmérgezem és elpusztítom a lelked... De fogalmazhatok úgyis, hogy halálra baszlak - suttogta a fülembe, miközben belém lövellte anyagát.

Vérfarkas:
-Mondtam már, hogy nem lehet Y/N - lökte le magáról dühösen a kezeimet a kedvesem. - Friss farkas vagyok, nem tudom kontrollálni magam és veszélyt jelentek rád! - kiabálta az arcomtól alig egy centire.
-Nem érdekel... - néztem rá könnyes szemmel. - Leszarom, hogy mi vagy és, hogy mit kockáztatok mert szeretlek - ordítottam vissza. - Hallod te idióta?! SZERETLEK és ezen semmi nem tud változtatni. - San szemeiből csak úgy sütött a fájdalom... Lassan közelített felém, majd arcom két kezébe fogva az ajkaimra tapadt. Karjai a derekamra csúsztak és szorosan magához ölelve mélyítette a csókot, miközben én a tarkójánál fogva húztam magamhoz őt.

-Változtass át - mosolyogtam rá könnyes szemekkel. - Inkább viselem a farkas lét minden terhét, örömét, kínját és fájdalmát, minthogy elveszítselek - folytattam suttogva.
-Fogalmad sincs, mit vállalsz ezzel - csóválta meg a fejét San.
-Érted bármit bevállalok, csak ne veszítselek el - válaszoltam csendesen, mire a fiú kissé eltolt magától és percekig szótlanul vizslatta az arcomat.
-Rendben... - motyogta végül reszelős hangon, majd olyan hirtelen csapott le a nyakamra, hogy sikítva ugrottam odébb. Leírhatatlan kín áradt szét minden porcikámban, nem hallottam, nem láttam, csak éreztem. Ohh, de még mennyire éreztem azt a pokoli fájdalmat... Aztán elsötétült minden.

Ötletem sem volt, hogy mennyi idő után tértem magamhoz, de a fejem nagyon kótyagos volt és orrfacsaró volt a bűz. Miután a látásom lassan fókuszált San mosolygós arcával találtam szembe magam és megállapítottam, hogy egy tök idegen helyen voltunk.
-Üdv a falkában - mondta vigyorogva, majd puha orrát az enyémnek nyomta.
-Hol vagyunk? - kérdeztem rekedtes hangon, miközben óvatosan felültem.
-Behoztalak a rejtekhelyünkre, hogy felügyeljék az átváltozásod, mert túl gyors volt a folyamat, de minden rendben - simított végig az arcomon és olyan hévvel tapadt az ajkaimra, hogy akaratlanul a szájába nyögtem. Kezeimmel rögtön a pólója alá nyúltam, San pedig már a nadrágot rángatta le rólam. Nem értettem mi történt velünk, sose voltunk visszafogottak, de ez már beteges volt.

-Ez a friss farkas vér... - morogta az ajkaimra San, miközben végig fektetett az ágyon és minden előjáték nélkül belém hatolt. Vonyítva mélyesztettem a körmeim a hátába, észre sem véve, hogy már farkas karmok díszelegnek a helyükön. - Csillapíthatatlan vágy hosszú heteken át, amíg meg nem tanulod uralni az erődet - folytatta hangosan lihegve, mialatt őrült gyors csípő mozgással hajszolt mindkettőnket a gyönyör felé.
-Szóval akár hónapokig annyit fogunk kefélni mint a nyulak? - kérdeztem kéjesen sóhajtozva, majd újdonsült erőmet kihasználva magam alá fordítottam Sant és az ölébe ülve fogadtam magamba újra a farkát. - Már csak ezért megérte... - nyögtem fel hátravetett fejjel, átadva magam a mindent elsöprő orgazmusnak.

Warlock:
-Kérlek gyere vissza! - kiáltottam kétségbeesetten utána. Képtelen voltam végig nézni, hogy a férfi akit szeretek felhagy a fehér mágiával azért, hogy egy kegyetlen szektához csatlakozzon. Ez nem ő volt... Nem lehet, hogy ez a valós személyisége és hosszú éveken át csak megjátszotta magát, félrevezetve a klán minden tagját és engem. - Hongjoong... Szeretlek - kaptam hirtelen a karja után, mire végre rám emelte tekintetét. Pillantása hideg volt mint a jég, de ez sem tántorított el. Már nincs veszíteni valóm... - Ez semmit nem jelent már számodra? - suttogtam könnyes szemmel és a férfi ajkai halvány mosolyra húzódtak.
-Ebben a romlott világban te vagy az egyetlen aki érdekel - válaszolta, majd hirtelen ölbe kapott és meg sem állt velem a hálószobáig.

Elégedetten mosolyogtam bele a csókba, nyeregben éreztem magam és azt hittem talán még sincs veszve minden. Talán még meggondolja magát, talán még hatással tudok rá lenni. Talán még is csak a világos oldalt választja és itt marad a klánban, de ami a legfontosabb, hogy itt marad velem... Csókja éhes volt és követelőző, kegyelmet nem ismerő. Új oldalát ismertem meg, amit nem tudtam mire vélni, csak sodródtam az eseményekkel. Akkor sem gyanakodtam amikor a csuklómon kattant a bilincs és meztelenül kikötözve feküdtem az ágyon, miközben Hongjoong éhes szemekkel méregette minden porcikámat.

Pimasz mosollyal az ajkain mászott közelebb hozzám, ujjai a nőiességemre simítottak, majd a csiklómon kezdtek el körözni. Irritálóan lassan közeledett hozzám, minden idegszálam pattanásig feszült, amin ő csak jót kuncogott. Ajkai finoman végig súrolták a számat és a nyakamra vándoroltak. Ujjazni kezdett, mialatt a bőröm kényeztette hol apró csókokkal, hol finom szívásokkal. Jól láthatóan megjelölte a testemet, a mellkasom már kevésbé kímélte és a fogait is belevitte a játékba. Fennakadó szemekkel, kéjes sóhajtozva vonaglottam alatta és megőrjített a tudat, hogy a bilincsnek hála nem tudom megérinteni. Nyelvével végig nyalt az egyik megduzzadt mellbimbómon, miközben három ujjával kényeztetett tovább, majd mielőtt elélvezhettem abba hagyta.

Dühösen fújtattam, mire Hongjoong csak nevetni kezdett és egy fájdalmas mozdulattal mélyen belém hatolt. A kín és a gyönyör egyszerre öntött el és nem értettem mi történik. Sose volt ilyen érzés vele a szex... A szempilláim mintha ólomból lettek volna, képtelen voltam nyitva tartani őket, mialatt Hongjoong csípője gyors mozgással hajszolt az élvezet felé. Az orgazmus ívben megfeszítette a hátam, majd mintha minden erőm elpárolgott volna a testemből.
-Tudtam, hogy nem tennéd meg... Te nem vagy olyan - motyogtam elgyengülve.
-Tényleg azt hitted, hogy ismersz Y/N? - hajolt közelebb a fülemhez. - Mit gondolsz kiárulta el a klánt? Szerinted miért lettél hirtelen ilyen kimerült? - nevetett fel gúnyosan. - Bizony baby, elvettem a varázserődet... És ezzel együtt az életedet is.

Nos, a cuki OnlyOneOf Halloween rész picit késni fog. 🥹 Nem kalkuláltam bele, hogy 17 gyerekkel való cukorka vadászat úgy lefog fárasztani, hogy végig alszom a mai napot... XDDD De a héten hozom valamikor, mint utólagos Halloween special részt. 💕

Nektek hogy telt a Halloween? Voltatok csoki gyűjtésen, vagy valami bulin, esetleg beöltöztetek? ^^

Szeretettel: Raven. 💜