- Menj már odébb- löktem le újra húgom lábát az ölemből,de az valahogy ismét visszamászott.

- Nem!- húgom mégjobban lábaimhoz tette lábát s csak nagyobb területben tepeszkedett el a kanapén.

Hiterlenkedve néztem végig rajta. Szemtelen kölyök. Hát erre lett ez nevelve? Hogy kikészítsen és megölje az idegeim?

- Buta lányka- ráztam meg a fejem lemondóan és visszafordítottam a tekintetem a telefonomhoz.

- Neked amúgy nem kellene készülődnöd? - jutott az eszébe.

- Mi? Még csak - néztem rá az órára s szemeim a kétszeresükre nőttek. - De kellene!

- Akkor meg mire vársz? Húzzal zuhanyozni mert büdös vagy- vékonyka végtagjaival lelökdösött a kanapéról,de sejtettem,hogy hátsószándékai is vannak mert most már az egész kanapét befoglalta. Most a bútor lett kisebb vagy ez a törpe nőtt meg? Hm, hogy szalad az idő.

Megráztam a fejem és telefonomat felkapva rohantam a fürdőbe. Elfordítottam az apró kulcsot így teljesen birtokba tudtam venni a helységet.
Levetkőztem otthoni, elnyúzott, egyáltalán nem szexi gönceim és jó forró vízet engedtem a zuhanyrózsából. Behúztam a kabin ajtaját és azt a kevés koszt is lemostam magamról,ami a kanapén való fetrengés következtében került rám. A teljes megfrissülés érdekében a SunMi citromos-mentás tusfürdője mellett döntöttem. Nem csajos, bár ma úgy is lány szerepet fogok betölteni úgyhogy senkinek egy szava sem lehet.
Hajamra mindent tettem, amit csak találtam. Fontosak az illatos és mesésen puha tincsek. Ez elmaradhatatlan.

Testemről és hajamról patakokban folytak a vízcseppek még a víz elzárása után is. Óvatosan kiléptem a szürke márványcsempére majd mielőtt még hatalmasat estem volna,megkapaszkodtam a radiátorban és úgy nyúltam a törölközőmért.
Teljesen szárazra töröltem már izgalomtól lángoló testem majd felvettem az egyik alsóm,amit leghamarabb kitudtam túrni a szárítóból.
Hajamon is végigszaladtam néhányszor a kendővel,de csak hogy már ne csöpögjön annyira  a vállamra. Utána úgy is nekiálltam fésüvel, szárítóval és hajvasalóval. Mindent a megjelenésért,nem de? Szép akarok lenni Jiminnek.

A végeredmény egész elfogadható lett, talán még magamnak is tetszettem.
Az idegességtől holt sápadt bőrömre egy kevéske alapozót tettem. Na meg randi előtt kell az összes pattanásomnak előjönni. Ez annyira tipikus.
Nem tudtam megállni az alapozónál, a szemeim is elég karikásak voltak így picit pandásítottam rajta. Egyszerű színpadi smink. Sőt, szinte még annak a fele sem. De ez így természetes.

- Tae belehúzhatnál már!- SunMi eddig bírhatt mert apró kezeivel dörömbölni kezdett az ajtón.

- Kész vagyok már- nyitottam ki az ajtót s kiléptem a fürdőből.

- Fúj vegyél már fel valamit- fintorodott el, de egy hatalmasat szippantott a levegőbe. - Te az enyémet használtad?

- Vészhelyzet volt na- mentem át a szobámba és szinte belemásztam a szekrényembe,hogy valami elviselhetőt találjak.

SunMi utánam totyogott a fürdő helyett. Gondolom látni akarta mibe megyek, hogy ne kövessek el semmiféle divatbakit mint anno kilencedikben az első suli bulin. Ki gondolta volna, hogy nem meno  leopárd mintás bunda? Pedig Gucci volt! Vagyis úgy árulták a metróluljáróban. Hm... már kezdem érteni.

- Nem akarok színesbe... nem akarok inget... nem akarok zipzáros pulcsit...- magamnak motyogva dobáltam azokat a ruháimat, amik a kezembe kerültek. Tökéletes kell a tökéletes randihoz.

- Akkor menj feketébe,pólóba és belebújós pulcsiba- ajánlotta egész okosan az ágyamat nyomó lány

- Oké. Akkor nézzük csak- túrtam mélyebbre.

Próbáltam olyan darabokat kiszedni, amiket ritkán viselek hiszen az különlegesebb, mint a szokásos szürke pulcsim, amit rengetegszer hordok.

- Nem is tudtam,hogy van szaggatott nacim- meglepődve húztam ki a fekete nadrágot és alaposan szemügyre vettem. Vajon jó lesz benne a fenekem?

- Nadrág jó- vágta rá SunMi s kikapta a kezemből.

Tovább haladtam a ruhák dobálásában s végre megtaláltam a tökéletes pólót és pulcsit.

- Donald- olvasta el az egyszerű anyagon lévő írást a húgom. - Ez cuki. Maradjon ez~

- Oké. Félek, nem kellene jobban kicsípnem magam?- ajkaimba haraptam. - Kitudja, hogy nem visze-e valami puccos étterembs vagy ilyesmi...

- Jimint ismerve puccos helyre úgy sem fog vinni. Utálja azokat. Na meg abban is biztoy lehetsz, nem egy átlagos, sablonos randid lesz. Ki fog tenni magáért a törpe. Ez a szerelés meg mindenhova tökéletes. Na de öltözz már~- monológja után egyből sürgetni kezdett, amit nem iy bántam, hisz Jimin akármikod itt lehet nekem meg nem egyszál alsóban kellene fogadnom.

Gyorsan magamra is vettem mindent és egy jó adag parfümöt fújtam magamra. Fontos a jó illat.

- Kész drogéria lettél- kacagott fel SunMi s gyűrűimet felhúzta az ujjaimra. Más ékszert nem akartam elfogadni mert ha már drogéria vagyok, ékszerbolt ne legyek.

- Olyan büszke vagyok rád- terelgetett le a lépcsőn.

- Miért? - kuncogtam fel, de lefelé úton anyába ütköztünk. Értetlen tekintettel nézett végig rajtam.

Felvont szemöldökkel kérdő pillantásokat küldtem felé. Vajon lesz mersze rákérdezni? Hiszen tegnap óta egy szót sem beszéltünk. Sőt, vacsorázni se mentem le. Inkább éheztem mintsem a szentbeszédet hallgassam. Eldöntötte, az az ő élete. Ez meg az enyém.

- Menj már- lökdösött tovább húgom így muszáj voltam végre otthagyni anyát. Most az egyszer hálás voltam, hogy majdnem le lökött.

- Ügyes legyél ám nekem- ugrándozott izgatottan a lány.

- Próbálok nem elrontani semmit - nevettem fel, de boldog kacajomat egyenletes kopogás törte meg. Ha eddig nem ugrott ki majdnem a szívem, majd most fogok elájulni.

Belebújtam tornacipőbe és elhesegettem SunMit. Vettem néhány mélyebb levegőt majd kinyitottam az ajtót.

- Szia...- köszönésem vége elhalt elém táruló látványa miatt.

Azt a buta gondolatot el is felejtettem,hogy lehet alul öltözött vagyok hiszen Jiminen is hasonló ruhák voltak.

Farmere világos, combjánál néhány szakadás belátást nyújtott feszes combjának hófehér bőrére.
Derekát eltakarta a felé húzott hatalmas fehér pulcsi s narancs-barna haját eltakarta egy fehér sapkával. Étterembe tuti nem megyünk ezek szerint.

- Szia- hangja magabiztosnak tűnt, ami valamennyi önbizalmat legalább nekem is adott. - Indulhatunk?

Kivillantotta hófehér fogait, amin a holdfény ezer irányba ágazott szét.
Ez a fiú esküszöm természet ellenesen tökéletes.

- Igen- préseltem ki magamból egy normális hangszínt. Zavartan csuktam be magam után az ajtót, de nem bírtam ki,hogy ne kérdezzek rá, hogy hol is töltjük a mai délutánt. - És tulajdonképpen merre is megyünk?

-Már vártam a kérdést- kacagott fel újra. Imádom az őszinte jókedvét. Mindig pozitívan hat rám.

- Jó, ez kiszámítható volt- simítottam tarkómra.

- Különlegeset akartam. Szóval remélem nem probléma, hogy paintball-ozni megyünk- csapta össze a tenyerét izgatottan.

Lelkesedése rám is átterjedt,amint meghallottam gyermekkorom legkedveltebb játékát.
Most jutott el a tudatomig, mennyire rég is játszottam utoljára. Jó lesz végre feleleveníteni azt az érzést,ami mindig akkor kerített hatalmába, mikor felléptem a pályára és az ellenség nézett rám vissza.

- Látom tetszik- jegyezte meg Jimin és győztes mosolyát nem lehetett letörölni az arcáról.

- Honnan tudtad?- vontam össze szemöldökeim

- Jó volt a segítségem- sejtelmes beszéde egyből SunMira engedett következtetni.

Az az áruló! Most úgy szétölelgetném~

- Nincs olyan messze, de remélem nem bánod, ha autóval megyünk- sétált ki a kapun, engem maga után vezetve. Szóval tud vezetni. Aham... mit akar egyáltalán tőlem ez a csoda??

Zavartan megráztam a fejem, hogy semmi probléma és esetlenül megálltam a kocsi mellett.
Most kinyitja az ajtót vagy totálisan beégek?

-Ja upsz, te romantikus szellem vagy- sietett gyorsan vissza és kinyitotta nekem az ajtót.

-Nem kellett volna- ráztam meg a fejem, de azért beültem.

- De, kellett volna- csukta be az ajtót és beült a kormány mögé.

Áthúztam magamon a biztonsági övet s bekattintottam a helyére.

- Azt akarom, hogy ma boldog legyél. Ürítsd ki a fejed. Menni fog? -gyönyörű,csillagokhoz hasonló szemeivel reményteljesen nézett felém.

- Az leszek. Ez biztos- jellegzetes téglalap alakú mosolyommal biztattam.

- Akkor indulhatunk- még utoljára megemelte sapkáját s hátra túrta a haját. Kivillantak narancsos tincsei amik még mindig oly könnyen megdobogtatják a szívemet.

Jól fogom magam érezni. Legalábbis mellette biztosan.

Oh Boii Halii :3

Lehetnek benne hibák, elnézést :)

Hosszabb rész lett a szokásosnál,de ez ilyen fél rész mégis. Nem akartam belekezdeni a randiba,hagy legyen egy kis izgalom a következő részig :3

A MAI RÉSZ PETPET UNNIENAK KÜLDÖM, AKI TÖBB KILOMÉTERRŐL IS ÜZEN DRÁGA KERESZTANYÁMMAL,HOGY ÍRJAK 😂😂😂
Remélem tetszett 😂

Ha tetszett a rész, hagyjatok nyomokat ♡

Pussz: VALAKI