1. évad 31. rész
Lesokkolódott állapotomból Jimin hangja zökkentett vissza a valóságba.
- Mi?- ráztam meg a fejem és visszakérdeztem, mert egyáltalán nem értettem mit mondott.
- Mehetünk? Vagy még játszod a foggyost egy kicsit? - tárta szét a karját tanácstalanul.
- B..bocsi- dadogtam félénken és kiiszkoltam az ajtón. Igaz, nem mentem előre nagyon, mert bevártam őt, de legszívesebben elrohantam volna minden felmerülő probléma elől.
- Fura vagy-állapította meg és saját kezeit meleg zsebének a mélyére süllyesztette.
Hasonlóan cselekedtem, de jóval szomorúbban. Azt hittem legalább a suliig egyszer meg fogja fogni a kezem...
- Nem is- húztam fel a nózim és tovább csak néma csendben mentünk az iskoláig. A diákok már hozzászoktak ahhoz hogy együtt érkezünk, mi pedig a hátunk mögött terjengő pletykákhoz. Mi tudjuk mi van köztünk és ennyi. Senkinek semmi köze hozzá.
Bár valós is lenne...
- Hali- köszönt mosolyogva Kook és mellénk szegődött. - Kész a kémiátok?
Hatalmas, érdeklődő szemeinek nem tudtam sajnos ellenállni, de semmi pénzét nem mutattam volna meg neki a készítményt, hisz azonnal rájött volna.
- Aham- bólogattam.
-Megmutatod? -kèrlelt, de megráztam a fejem.
-Majd órán- húztam ajkaim sejtelmes mosolyra. Hát lesz is meglepi...
-Gonosz-húzta fel orrát.
Halvány, eröltetett nevetèst kicsikarva magamból hajamba túrtam. Egyre jobban rettegek. De szerintem ez termèszetes. Vagy nem? Javítson ki valaki, ha nem.
- Na majd találkozunk-simította meg óvatosan ès szinte láthatatlanul a karom Jimin.
- Okè-nèztem rá. Ehj,de szeretnèktőle egy csókot...
- Szia-intett Kook is de Jimin már el is tűnt a folyosón lèzengő embertömegben.
- Ah... majd beszèlünk-nyögte be Kookie is. Látszólag már ègett a talpa, hiszen nagyon ment volna már.
- Hova mèsz?-vontam fel a szemöldököm.
-Jimintől se kèrdezted meg!- dörgölte az orrom alá.
Azèrt mert őt nem fèltem, hogy elveszi a pasim! Na de ezt csak nem mondhattam.
-Ch akkor menj- sèrtődtem be, szerintem jogosan. Tuti Jimin után akar menni.
Megforgatta szemèt majd elindult, milyen meglepő,ugyan abba az irányba,mint Jimin.
Igaz, Jimintől se kèrdeztem meg,de őt nem is követtem.
Tüdőmbe szìvtam egy nagy adag friss levegőt majd tisztes távolságot hagyva mentem ès követtem útján.
Azt nem tudtam,hogy Chim merre ment, de gondoltam erre.
A legalsó emelet? Itt általában senki se jár. Anno,mikor mi kezdtük a sulit, a gólyákat ezekbe a termekbe pakolták be. Hála az ègnek erről leszoktak. Nem hiába nem áll a suli biztos lábakon ha a barom kilencedikesek szètszedik a teremfalakat.
Na de visszatèrve az eredeti dologhoz, Kook mit keres itt? Ès a mosdóban mit akar???
Ledermedtem ezèrt mèg ha akart volna se tudott volna èszrevenni hisz nem estem a látószögèbe. Ha ő ès Jimin...
Dühömet visszafolytva mentem az ajtóhoz s fülemet a koszos, fehèr, beazonosíthatatlan anyagból kèszült lapra helyeztem hátha jobban hallok valamit. Bár felesleges volt. Így is szinte ordítoztak.
- Komolyan Chim? Mièrt? Tèrj már èszhez!- kiabálta Kook idegesen. Hallottam hangjából, hogy a könnyei már kirobbani kèszek.
- Eressz el!-morgolódott Jimin.
Okè,most már tuti, hogy jobban ismerik egymást, mint ahogy èn azt, gondoltam volna.
-Nem! Ezek nem a valódi èrzelmeid! Utálod őt!- ordította Kook kètsègbeesetten.
Mi tagadás, rólam van szó, de... najó ezt èn nem...
Hitetlenkedve meredtem magam elè ès próbáltam feldolgozni JungKook szavait.
Ő segített ebben az egèszben,most mègis ellenem beszèli Jimint. Igaz, nem tud az èrzèseimről melyek valósak Chim iránt, de... nem is fogja megtudni.
Szerettem volna ellèpni a mosdó ajtótól, de egyikőjük sikeresen megoldotta, mert ahogy kiszáguldott az ajtón, simán homlokomnak ütötte a kemèny nyillászárót.
Hátra tántorodva odakaptam kezemmel s szorítva homlokom síró hangon felnyöszörögtem.
- Tae...-akadt el Kook szava s próbált volna közeledni, de hátráltam.
- Nagyon sajnálom. Kèrlek mutatsd meg, hagy nèzzem- próbálkozott újra,de felèm közeledő mancsát elcsaptam. Arcáról leolvasható volt,hogy kezdi összerakni a dolgokat.
Hogy mennyit is hallhattam a benti törtènèsekből.
Izmai egyszeriben feszültek meg ès szemei fèlelmet, teljes kètsègbeesèst sugaltak. Igen Kook, gyűlöllek.
- Tae?-jött ki Jimin is. Ugyanolyan ijedt volt, mint Kook hisz nem tudhatja, hogyan reagálok.
Szerettem volna elmondani nekik a bennem kavargó èrzèseimet,de inkább egy lemondó sóhaj után hátat fordítottam nekik, majd távoztam. Mi èrtelme lenne? Kook ma kapni fog az alkalmon ès leleplezi az egèsz tervünk. De van egy sejtèsem, èn leszek mindenèrt a hibás ès ő pedig az ártatlan bárány. Ideje beletörődnöm...
Halkan felszipogva mentem be órára. Elnèzèst kèrve meghajoltam majd helyet foglaltam. 2 percet kèstem csak hisz a szünetemet rájuk áldoztam. Nos, bár ne tettem volna.
Meggyötört arcomon èles, lèlekbe ható tekintet pihent, ami nem hagyott nyugodni. Lassan felemeltem fejen ès Jennievel találtam szembe magam. A második padból kicsit aggódva, de mèrgesen nèzett rám. Most mit tettem? Aish a vele való beszèlgetèst sem fogom megúszni...
Erősen ajkamba haraptam ès lehajtottam a fejem. Ha tovább nèz azokkal az igazságot követelő szemeivel, kèpes leszek elsírni magam.
Hogy tehette ezt Kook? Okè, hogy èn elmèletileg nem szeretem Jimint, de Kook elmondhatta volna, hogy ő igenis èrez iránta valamit. Legjobb barátok vagyunk, nem? Sose titkolt mèg előlem semmit. Bár èn az èven megtettem... bár kitudja mennyire èrdekelnè az,hogy lelèpek. Semennyire. Vègre nyugodtan tudna Jiminnel lenni.
***
Jimin ès Kook egyedül az utolsó előtti kèmia órára toltál be a kèpüket. Jimin egyszerűen leült a helyère ám Kook nem nagyon találta az övèt mert megállt mellettem. Tudtam,hogy ott van,mègsem szakítottam el a tekintetem az ablaktól. Túl "èrdekes" volt.
- TaeTae...-szólított meg, de semmifèle reakciót nem kapott.
- Tae kèrlek. Fèlre èrted...-próbálkozott tovább.
Állkapcsom megfeszült ès kezeim ökölbe szorultak. Utálom ha megkèrdőjelezik azt, amit èn láttam vagy hallottam. Ès ezt ő nagyon is jól tudja.
-JungKook ülj le a helyedre ès kezdjük az órát-utasította őt a kèmiatanár. Most az egyszer hálas voltam neki nègy èv után.
Ujjaimat tördeltem hisz mi voltum az utolsó pár Jiminnel. Mindenki dícsèrő szavakat kapott így gondoltam minket csak nem fog lebaszni vagy ilyesmi... vagy esetleg hangosan kimondani mi is az... aish felesleges remènyek.
-Tae ès Jimin-mosolygott ránk.
Kisètáltunk ès megálltunk egymás mellett. Jimin átnyújtotta a fiolát amit a tanár èrdeklődve nèzett.
-Hm,furcsa-nyitotta ki majd beleszippantott. A vèrnyomásom így is kètezer volt,de miután megszólalt már az ájulás szèlèn álltam.
-Igazi szerelmi bájital- mondta picit gúnyosan. -Na halljam,mire használtátok?
Színem fehèr lett mint a fal ès levegőt is elfelejtettem venni. Jiminre kaptam a tekintetem, de szemeiben láttam...láttam hogy túl járt az eszemen.
- Èn...-vallottam be.
- Velem próbálkozott- szólalt meg Jennie.
Mèg èn is meglepődve nèztem a hevesen jelentkező lányra. Halk kuncogás töltötte be a termet,de inkább ez minthogy híre menjen annak, hogy meleg vagyok.
-Csendet!-szólt rá az nyűzsgő osztályra a mellettem álló nő, s majd újra Jenniere nèzett. -Ès bevállt?
Jennie megrázta a fejèt.
- Mi a tanulság TaeHyung?-fordult felèm a kèmia tanár.
Agyaltam,hogy mit kellene mondanom,de rájöttem,hogy ezek után a legrövidebb út az egyenes,igaz válasz.
-Hogy a szerelmet nem lehet megoldani kèmiával- sóhajtottam.
- Ötös. Leülhettek- bólintott majd visszaadta a bájitalom. Az hatalmas baj lenne ha meginnam mind ès meghalnèk? Nem hiszem...
Az óra további rèszèben megbeszèltük, vagyis megbeszèltèk,hogy ki mit használt stb, de èn inkább magamba fordultam.
Újra ès újra bevillant Jimin mindent tudó tekintete, ami akkor az enyèmbe fúrta magát. Meg sem elpődtem,hogy óra után odajött az asztalomhoz.
- Beszèlnünk kell- jegyezte meg kemèny hangon majd sarkon fordult ès elindult.
Mennyire lenne gyerekes ès gyáva dolog megfutamodni?
Oh Boii halii :3
Lehetnek benne hibák,ne haragudjatok ❤
Tudom, kicsit kèstem, de csak mert mostanság ráálltam egy könyvre ès míg vègig nem olvastam a rèszeket, nem hagyott nyugodni ès nem is írtam közben 😅
De vègre ezt is megszültem szóval kèrem a tapsot 👏👏🤙🏼🤙🏼
Ha tetszett, hagyjatok nyomokat ❤❤
Pussz: VALAKI
+++
Közvèlemèny kutatást szeretnèk tartani. Kik azok,akik szeretnek/ szoktak szerepezni?🤔🤔🤔🤗😊😁😀 nagyon èrdekelne 🙏🙏🙏👐👐👐
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top