Reggel 2 erős kèz tartott. Nyakamon èreztem hosszabb barna fürtjeit. Aaaaa mondhatom milyen jó volt. Brook mèg èdesen szuszogott. Nem volt szívem felkelteni. Lassan telefonomhoz nyúltam hogy megnèzzem mennyi idő van. 8:01 volt. Fèlre beszèltük meg a találkozást a hotel halljában ès úgy mentünk volna át reggelizni a hotel èttermèbe. Mivel ennyi volt az idő gondoltam felkeltem. Szèpen lassa kimásztam karjai közül lassan ráültem a csípőjére és elkezdtem csikizni. Èn nevettem.
-Mmmm.-mondta reggeli hangon.
-Jó reggelt.-mondtam ès abba hagytam a csikizèst ès egy csókot nyomtam a szájjára. Mikor ajkain elváltak egymástól megszólalt.
-Neked is.-mondta csábosan.
-Ugye tudod hogy kevesebb mint fèl óra múlva a hallban kell lenünk?!
-Jajj ne már.-mondta reggeli hangján-Muszáj nekünk is?-kérdezte durcisan.
-Muszáj.-mondtam ès lemásztam róla. Kivettem a bőröndömből pár ruhát ès indultam a fürdő be gyorsan letusoltam ès felőltöztem hajamat kifèsültem ès mehettünk is. Gondoltam volna ha Brooklyn-ka felöltözött volna.
-Drága èdes kicsi Brooklyn-mondtam kicsit idegesen-Neked fel kellett volna öltöznöd.-Amúgy nem lett volna fontos leèrni de időre mentünk.
-Nyugi van gyorsan felöltözök.-mondta halál nyugodtan ès vissza merült telefonja nyomkodásában ekkor megragadtam karját bezártam az ajtót és elindultam vele a szobájukhoz. A gyerekek nem voltak ott gondolom már lent vannak. Brookly 2 perc alatt felöltözött de kb 5 percet töltött hajával.
-Jó lesz.-mondtam mosolyogva értetlenül egyben hogy hogy tud valaki ennyit a hajával foglakozni fiú lètère. Amint kiléptünk az ajtón kezeinket összekulcsolta ès mentünk is le. 8:31-kor mi is leèrtünk mindenki ott volt teljes ,,harci díszbe".
-Jó reggelt.-köszöntöttük egymást.
-Mehetünk?-kèrdezte apa.
-Persze.-válaszolt Dave ès indultunk is.
-A szobák így maradnsk ahogy ma volt?-kèrdezte Victoria. Èn egyszrre lehajtottam a fejemet amiatt hogy a szülők tudják de szerencsère azt nem hogy Brooklyn-nal aludtam.
-Lègyszíííí maradjunk így.-mondta Cruz.
-Igen légyszíí.-mondta Kris.
-Rendben.-egyeztek beke a szülők.
-De 10-kor alvás hosszú napotok lesz.-mondta Victoria anya közben helyeselt. A reggeli közben a szülők elterveztèk mit is csinálunk ma. Anya és Victoria lelèpnek 9:00-kor mert 10:00-re mennek megbeszélésre. Mi ,,gyerekek" pedig a apával és Dave-el leszünk. Város nézés stb... Reggeli után elköszöntünk anyáèktól ès visszamentünk a szobáinkba. Hamarosan indultunk igazából a napunk azzal telt hogy múzeumba mentünk meglepően kevesebben mentek oda Dave-hez fènykèpezkedni mint gondoltam. Dèlután 4-kor èrtünk vissza. Ez olyan szabad program volt a gyerekek ès apáèk lementek úszni a szálloda medencèjèbe èn a szobánkban maradtam. Brooklyn meg..... Ő meg.... Igazából fogalmam sem volt hol van.
Elkezdtem zenèt hallgatni ès olvasni.
-Gyere elviszlek valahová.-mondta Brook csillogó szemekkel ès izgatottsággal.
-Brooklyn most te is tudod hogy nem mehetünk el ha Harper-èk is itt vannak biztos nem engednek el.-mondtam unottan ès kicsit szomorúan hogy el kell vennem tőle a kedvèt.
-Megbeszèltem apa elengedett viszont aupukád üzeni hogy vigyázzunk magunkra.-mondta nyugodtan ès a cipőmet kezdte el felèm hozni hogy vegyem fel. Nagyon meglepődtem apán mert ilyenkor ha nyaralni vagy kisebb nagyobb kirucanásokra szereti ha a család együtt van mert èv közben a munkája miatt elèggè elfoglalt. Boldogan vettem fel a cipőmet. A szobánk ajtaján ahogy indultunk ki Brooklyn elővette a telefonját ès sikeresen leejtette amin èn majd nem elkezdtem nevetni hogy milyen kis ügyetlen. Amikor lehajolt viszont megfeszült háta. Ééés mi az ami minden nem normális embernek eszèbejut ilyenkor.(dobpergés) Ráugrani a hátára. Èn se tettem máskèpp ráugrottam. Elsőnek nem nagyon èrtette mit csinálok de amikor felegyenesedett látta hogy lábaimat össze kulcsoltam előtte kezemmel pedig a nyakánál kapaszkodtam. Amikor leesett neki a tervem elkezdett nevetni meg fogta a lábamat hogy tartson és ès elindult a liftek felè. A liftben lemásztam a hátáról ès megöleltem. Így álltunk majd a lift a földszintre érkezett. Kiléptünk a liftből megragadta a kezemet és így tartottunk az úti célunk felé. Közben megpróbáltam kideríteni hogy hova akar vinni de nem sikerült.  Már vagy 20 perce mentünk mikor már annyira furdalt a kíváncsiság hogy megálltam.
-Brooklyn Joseph Beckham hova viszel már itt gyalogolunk nem tudom mióta de nagyon örülnék neki ha elmondanád mert megöl a kíváncsiság.-mondtam kicsit kiakadva.
-Hamar megfogsz öregedni.-mondta nevetve.
-Nagyon vicces.-mormoltam az orrom alatt.
-Nyugi a következő épület lesz az ne hisztiz.-mondta és elkezdett húzni az irányába.
-Soha ne mond azt egy nőnek hogy nyugi csak rontasz vele.-mondtam nevetve. igaza volt tényleg a következő épület volt az. És az az épület nem volt más mint egy mozi. A suicide squad-ot néztük meg és haláli volt. (mindenki nézze meg szerintem nagyon jó és Margot Robbie szerepe áll hozzám a legközelebb XD) Miután meg néztük a filmet és vissza mentünk a szállodába. Anyáék már megérkeztek köszöntünk nekik és mentünk is fel a szobánkba mert hulla fáradt voltam. Én egyszerre ledőltem az ágyra mert azt hittem elalszom. Brooklyn nem hagyta.
-Éhes vagyoook.-nyafogott.
-Brooklyn én ezt a szobát ugyan nem hagyom el mert éhes vagy. Álmos vagyook.-nyafogtam én is.
-Még csak 9 van.-húzta fel szemöldökét és közel állt a nevetéshez.
-Öreg vagyok jóó.
-Idősebb vagyok.-kontrázott rá.
-Jajj pár hónap oda ne rohanjak.-nyafogtam még mindíg.
-Látom nagyon nyügös vagy.-mondta nevetve de én nem válaszoltam-Harper szokott ilyen lenni.-mondta tovább.
-Megértem....-mondtam és az ágyon a másik oldalamra fordultam így Brook-nak háttal voltam. Igazából ezután a mondatom után nem nagyon emlékszem semmire.

Haliiii. Tudom tudom ezer éve nem volt rész és meg is bántam hogy nem raktam fel csak nem jött az ihlet. Viszont mindjárt elérjük a 10k amit nagyon köszönök és hatalmas pacsi nektek és köszönet. Szóval remélem tetszik ez a rész tudom ne lett a legjobb de na van rész az a lényeg. :) Kommenteljetek írjatok üzenetet kíváncsi vagyok a véleményetekre!!! Puszi mindenkinek xoxo