Reggel az ablakomon át beszűrődő napfényre keltem. Most nem éreztem magam egyáltalán szomorúnak inkább vártam hogy újra láthassam Brooklyn-t de félek a reakciójától és a találkozástól. A nap nagy része gyorsan eltelt. Letusoltam felöltöztem egy fehér topot egy fekete gatyát és egy hosszított pulcsit.

Este 7-kor pontban indultunk. A kocsiban anya mesélte hogy milyen jó itt újra LA-ben és hogy milyen volt Victoria-val dolgozni és hogy mennyire örül hogy újra együtt dolgozhatnak és hogy a család is ilyen jóba van. 30 perc alatt odaértünk. nem volt meglepő az itt lévő villa valami ilyesmire számítottam. Kiszálltunk bekopogtatunk Dave nyitott ajtót szokás szerint üdvözöltük egymást. Brooklyn maradt utoljára egy kérő pillantást vetettem rá hogy ne rendezzen jelenetet. Nem láttam rajta hogy mérges lenne vagy hogy dühös sokkal inkább úgy nézett mint és bocsánat kérően. Megöleltük egymást mintha mi sem történt volna amit a szülök hálásan mosolyogtak.Miközben megölelt bele súgta a fülembe.

-Beszélnünk kell.-mondta.
 A szülők eltűntek szokás szerint a nálunk fiatalabbak is szóval minden ment úgy mint régen.
-Szerintem menjünk be a szobámba-javasolta Brooklyn. Én bólintottam és az ő vezetésével elindultunk a szobája felé. A ház gyönyörű szép volt sok dísztárgy valahol a minimalista és a klasszikus között. Mikor bementünk megállt előttem és láttam hogy mondani akar valamit ezért elkezdtem fürkészni a tekintetét hogy nyögje már ki mert én ezt így nem bírom tovább. Pár hosszú másodperc után így is tett.
-Figyelj Oliv ne haragudj nem úgy gondoltam fontos vagy nekem és nekem jelentettél valamit és nem egy voltál a sok közül és nem volt kár ebbe az egészbe belemenni és megértem ha mérges vagy mert elég nagy paraszt voltam az utóbbi időben.-mondta és láttam hogy eléggé zavarban van.
-Te beszélsz én viselkedtem nagyon hülyén mint valami óvodás tényleg ne haragudj és szerintem sem volt kár ebbe belemenni.-mondtam megkönnyebbülve. Majd közelebb húzott magához és megölelt úgy hiányzott hogy el is felejtettem hogy milyen jó vele lenni.
-Sokkal jobb így lenni.-súgta a fülembe mosolyogva de ekkor még nem engedett el de éreztem a nyakamon hogy mosolyog.

-Szerintem is.-mondtam egyetértően. Mikor elengedett gyorsan magához húzott ismét és gyorsan de még is érzékien megcsókolt viszonoztam. Miután végeztünk mosolyogva ült le az ágyára. Mellé ültem és átbeszéltük hogy mit csináltunk azokban a napokban melyekben kevésbé voltunk jóba. Mondta hogy nem volt a legkedvesebb a szüleivel ebben a párnapban. Én is elvoltam hogy eléggé hárpia voltam. Meséltem neki Gem-ről és Kate-ről hogy milyen jól éreztük magunkat. Úgy örültem hogy megint jóba vagyunk és a ,,kapcsolatunk" olyan mint régen. Nem sokára kopogtak az ajtón és a kis Harper jött be.

-Gyertek enni.-mondta majd megfogta a kezem és elkezdett húzni a konyha felé-Ülj mellém.-mondta mire én boldogan beleegyeztem. Brooklyn szemét forgatva mosolyogva foglalt helyet sajnos nem mellettem de Harper-t is nagyon szeretem. A vacsora nagyon finom volt.Miután végeztünk visszaindultunk Brook szobájába. Mielőtt viszont be mentem volna segítettem elrakni a tányérokat. Közben 3-an beszélgettünk (anya Victoria én). Anyát hívták ezért elnézést kért kiment a konyhából és felvette a telefont. 2-en maradtunk. Kicsit fura volt Victoria-val kettesbe hisz eddig még nem voltunk így. De nagyon rendes, kedves szóval nem izgultam. Csak féltem hogy rákérdez Brooklyn-ra.
-Örülök hogy kibékültetek Brooklyn-nal.-mondta Victoria majd odajött hozzám és megölelt.

-Én is.-mondtam majd elkezdtünk beszélgetni Párizsról. Kis idő múlva anya is visszajött. Miután végeztünk visszamentem Brooklyn szobájába. Mikor benyitottam nem volt rajta póló.
-Bocsii.-mondtam majd gyorsan kiléptem és becsuktam az ajtót.

-Gyere be.-mondta nevetve és kinyitotta az ajtót.

-Bocsi nem tudtam hogy öltözöl.-mondtam elszégyellve magam.

-Nem öltözöm csak pólót cseréltem.-mondta nevetve-Fogsz te még máshogy is látni.-folytatta nevetve és rám kacsintott. 
-Hülye.-mondtam nevetve miközben a szemeimet forgattam.
-Miért nem mondhatod azt nem volt jó a panoráma.-mondta magabiztosa és egy önelégült mosoly keretében.
-Nem is mondtam.-mondtam magabiztosan.
-Akkor gyere asszony.-mondta mire nem értettem hogy mire gondolt felkapott lefektetett az ágyára és egyszerre neki esett a számnak.
-Brooklyn az egész család kint van ne most jó?!-álltam meg mert ezt most nagyon nem tartottam jó ötletnek. Erre csak lemászott rólam oda ment az ajtóhoz és bezárta.
-Így jó?!-kérdezte Buster. Erre csak felvontam a szemöldökömet mert még így sem volt jó.

-Brooklyn ilyenkor olyan vagy mint egy óvodás.-mondtam mosolyogva-Nem így sem jó komolyan úgy akarod hogy az egész család a házba legyen. Gondold át.-javasoltam.
-Jó igazad van de nem tudtam megállni.-mondta majd visszaült-Akkor viszont van egy ötletem megtanítalak gördeszkázni.-mondta lelkesen.
-Ez jó ötlet de London-ban van a gördeszkám.-mondtam szomorúan.
-Nem baj nekünk van itt 3.

-Akkor mehetünk de előre szólók nagyon béna vagyok és csak előre tudok menni és kanyarodni és az esések valószínűsége is nagy.-mondtam félénken. Majd megfogta a kezemet és a garázshoz mentünk. A kezembe nyomott egy gördeszkát kimentünk a kertjük leaszfaltozott részére. Felálltam a deszkára de közben kapaszkodtam Brooklyn-ba nehogy elessek mert már törtem el kezemet sértettem már fel a bőrömet úgy hogy a sürgősségin kötöttünk ki szóval tehetséges vagyok ebben. Megtanította hogy hogyan kanyarodjak úgy hogy tuti hogy nem esek el. Az ugratást meg akarta tanítani de inkább mondtam hogy ugrasson ő mert én szívesebben nézem mint csinálom. Miközben éppen Brooklyn egy kisebb bemutatót csinált szóltak a szülők hogy pár perc múlva indulunk ezért visszamentünk a házba elköszöntünk mindenkitől. Brooklyn maradt utoljára (meglepő). Megöleltem és amikor mindenki kiment a kocsinkhoz gyorsan adtam a szájára egy puszit ami egy hosszú csókba fulladt de nem is bántam. Mikor hazaértünk már késő volt ezért Kris ment aludni apa és anya pedig a nappaliba mentek filmet nézni. Mikor köszöntem volna el hogy megyek a szobámba anya a konyhánál leállított.
-Örülök hogy kibékültetek sokkal jobb így hogy ti is újra jóba vagytok.-mondta mosolyogva.
-Én is örülök.-mondtam szintén boldogan és bementem a szobámba. Gyorsan elvégeztem az esti rutinomat és felvettem a pizsimet majd mikor befeküdtem az ágyamba megírtam a csoportunkba a történteket. Boldogan aludtam el a mai nap történései miatt.