Em szemszöge:
Muszáj volt elmennem Shawn koncertjére. Hiába tiltakoztam, anyám nem engedett. Végülis a számok tetszettek és innen a színpad túloldaláról nem látszik szemétnek. Csak az a baj, hogy a rajongói nem ismerik az igazi énét. Nem tudnak semmit rólunk és Shawn volt szerelméről. A rajongóknak csak a jó oldalát mutatja és én utálom ezt a megjátszást.

A nyaralásunk minden napját velünk töltötte. Ahhoz képest, hogy az elején rá sem bírtam nézni, már másként tekintek rá. A múlt miatt utálom, de valamiért mióta anyám ránk erőltette a találkozást érdeklődően figyelem minden mozdulatát. Sőt egy pár mondatott váltottam is vele.

-Emm  sajnálom, hogy Sarah ilyen erőszakos veled. Tudom, hogy miattam viselkedik így -mondta egyik nap, mikor anyára vártunk a hotel előtt.

-Hm -morogtam halkan és hátat fordítottam neki.

-Tudom, hogy haragszol rám. Tudom, hogy Dave is és Sarah is haragszik rám. De kérlek ne nézz levegőnek. Inkább mond a szemembe, hogy utálsz, vagy vágj hozzám bármilyen sértést -próbált győzködni, mire visszafordultam, a szemébe néztem és azt mondtam:

-Utállak!

-Köszönöm -mosolygott rám én meg elnevettem magam.

-Te tényleg nem vagy normális -ráztam meg a fejem hitetlenkedve
-Oké egyezzünk meg. Én nem foglak levegőnek nézni, és akkor te őszinte leszel a rajongóiddal.

-Ígérem mostantól az leszek -nyújtotta felém a kezét, majd kezet rázva megállapodtunk.