Dave szemszöge:

Újra egy család vagyunk.Mondhatnám úgy, hogy olyan, mint régen. De nem olyan. Akkor csak hárman voltunk. Mióta a húgom megszületett nem voltunk együtt. De úgy néz ki, Shawn áttért a helyes útra. Otthon besegít a házimunkába, Emnek a háziba és tanít engem zenélni. Plusz órákat tart nekem, ahol megmutatja, hogy lehet könnyebben lefogni a gitár akkordokat és mesél a régi koncert élményeiről. Ilyenkor órákon át csak beszél és látszik rajta, hogy mennyire szerette a munkáját. Szegény úgy veszem észre nagyon szenved.

Karácsony előtt pár héttel olyan dologgal állt elő, amit nem gondoltam volna. Felvázolta az ötletét, miszerint megkéri anya kezét Szenteste. Segítettem neki az ötletelésben és a választásban is. Huszonnegyedikén egész nap izgult, még akkor is, mikor csak egy egyszerű, de csodaszép virágot és egy doboz bonbont vett. Este vacsora után megkért mindenkit, hogy maradjon az asztalnál.

-Ne menjetek sehova, mindjárt jövök -mondta és már el is tűnt. Pár perccel később egy halk zene indult, mire kiváncsian néztek a lányok körül. A lánykérés egész jóra sikeredett és anya persze Igen-t mondott.

-Hozzám jönnél feleségül drága, szép Sarah? -kérdezte apa, és közben féltérdre ereszkedett. Nem tudom mit hihetett, talán azt, hogy egy romantikus filmbe szerepel. Anya pedig azt, hogy egy vígjátékba, mert így válaszolt:

-Persze, ha kellek ilyen öregen, két gyerekkel társulva -nevetett és ezután jött a nyali -fali nyálas csókolózásuk....